Augusztus 1-jén életbe lépett az EU-s elvárásokkal összhangban az alapkezelők által alkalmazott sikerdíjakról szóló MNB-ajánlás, de az igazi vízválasztó jövő január lesz, amikor az új szabályoknak a meglévő alapoknak is meg kell felelniük. Itthon a befektetési alapok mintegy harmada számol fel sikerdíjat, a legtöbbet az abszolút hozamú alapok. Megnéztük, mely alapok és alapkezelők érintettek az új ajánlással, mennyi pénzt érint ez és mit hozhat mindez az iparág profitabilitására nézve.
Utoljára 2007-ben helyeztünk el annyi friss pénzt életbiztosításokban, mint idén az első félévben. A járvány hatására kényszertartalékolásba kezdett az elmúlt másfél évben a magyar lakosság, és ennek nyertesei között az életbiztosítások is megtalálhatók. Kissé ellentmondásos módon azonban olyan termékekbe helyezték pénzüket a háztartások, amelyeket a járvány elmúltával sem érdemes visszaváltani.
A magyar gazdaságpolitika kevés alapvetéseinek egyike volt az elmúlt tíz évben, hogy a GDP-arányos adósságnak csökkennie kell minden évben, kivéve akkor, ha a gazdaság recesszióban van. A szabály először a 2011-es stabilitási törvényben került megfogalmazásra, majd az Alaptörvénybe is beleírták. Idén a várhatóan kirobbanó gazdasági növekedés mellett is veszélyben lehet azonban ez a cél, főleg úgy, hogy az új uniós források idei befagyasztása reális kockázat lett a költségvetés számára. A Portfolio számításai szerint a vártnál magasabb gazdasági növekedés megmenti az adósságráta-csökkentés tervét, és ha ez sem elég, akkor év végén megint leapaszthatja a kormány likvid pénztartalékait.
A magyar gazdaság teljesítménye 2021 második negyedévében elérte a koronavírus-válság előtti (2019 végi) szintet - derült ki a héten a GDP-adatokból. Számításaink szerint az Európai Unióban Magyarországon kívül további hét olyan ország van, amelyik ledolgozta a gazdasági visszaesését.
Óriási a bizonytalanság és a véleménykülönbség egy negyedik koronavírus-hullám magyarországi esélyeivel és súlyosságával kapcsolatban. A szakértők egymásnak ellentmondó nyilatkozatai mellett azt is nehéz megjósolni, hogy szükség lesz-e az ősszel olyan korlátozásokra, amelyek a gazdaság teljesítményére kihatnak.
Különféle törlesztési moratóriumokat, óvatosságból megképzett kockázati költségeket, a korábbinál is nagyobb likviditásbőséget, felfüggesztett osztalékfizetést és felgyorsuló digitalizációt hozott a koronavírus a Magyarországon működő pénzintézetek anyabankjainak. Felfordult körülöttük a világ, a pénzügyi eredményeik viszont annál kevésbé: a tavalyi visszaesés után nagyjából úgy zárták 2021 első felét, ahogy az utolsó „békeévnek” számító 2019-es év első hat hónapját.
A betegút-menedzsment szinte teljes hiánya talán még a (remélhetőleg megszűnőben lévő) hálapénznél is több kárt okoz a hazai egészségügyben. Ráadásul a kettő nem teljesen független egymástól.
A koronavírus-válság nem hitelválság, mégis megtorpant az elmúlt másfél évben a vállalati hitelezés növekedése Magyarországon, miközben a lakossági tovább dübörög. A korábbi évek kétszámjegyű dinamikája után a járvány eleji helyzethez képest mindössze 3,8%-kal nőtt ugyanis a vállalati hitelállomány, ami a törlesztési moratórium hatásától megtisztítva valójában visszaesést jelent. Csakhogy van nekünk egy Növekedési Kötvényprogramunk is, amelynek köszönhetően elmondható: a hitelnövekedés nem tűnt el, csak átalakult.
A koronavírus-járvány okozta fennakadások és bizonytalanság szinte egyáltalán nem szegte kedvét a magánegészségügyi szolgáltató szektornak. A legnagyobb szereplőkkel készített körképünkből kiderült ugyanis, hogy a magánklinikák növekedési tervei fennmaradtak, jelentős többségük a további bővülésre fogad, csak kevesen vannak, akik óvatosabbak lettek a rendkívülinek mondható 2020-as év után. Nem véletlen, hogy ennyire magabiztosak a magánszolgáltatók. Az elmúlt hónapokban nyilvánvalóvá vált, hogy az állami rendszer hiányosságai és teljesítményének visszaesése (tervezett beavatkozások terén, ösztönzőrendszerek kiesése, várólisták felépülése) a magánszektor felé lejti a pályát és ők ki is használják ezt a lehetőséget. A jövővel kapcsolatos magabiztosságuk nemcsak az állami ellátórendszer gyengeségéből fakad: megkérdeztük a cégvezetőktől, tulajdonosoktól azt is, hogy milyen trendekre számítanak a hazai ellátásban, és kirajzolódik egyfajta konszenzus a körükben. A kiegészítő biztosítás és/vagy a foglalkoztatók nagyobb szerepe a finanszírozásban szerintük nagyon valószínű. Cikksorozatunk második része a magánegészségügyi szolgáltatók piacáról, az első része itt olvasható.
A magyar turizmus újkori történelmében július 24-én volt a legtöbb belföldi vendég Magyarországon, közel 150 ezren. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója ezt az állami szervezet honlapjára feltett podcast beszélgetésben jelentette be. A belföldi turizmus motorjának számító SZÉP Kártyánál is rekordfeltöltést és –költéseket regisztráltak. Augusztusra újabb csúcsdöntés várható, mert egyes vidéki szállodák 98 százalék feletti szobafoglaltságról számoltak be. Az átlag 75 százalék körül van. Egyes budapesti szállodák jó hetet zártak a Forma 1-es hétvégén, és reménykednek a többnapos Szent István ünnepségsorozatban, hogy végre tényleg több vendégéjszakát töltenek majd el a fővárosban a vidékiek.
A Covid-járvány okozta megbicsaklás sem tudott keresztbe tenni az elmúlt években valódi piaccá fejlődött magánegészségügyi szolgáltatások továbbfejlődéséhez, sőt. A szektor legnagyobb képviselőinek 2020-as év beszámolói azt mutatják, hogy - elsősorban komoly alkalmazkodóképességüknek köszönhetően - több szereplő is tovább erősödött a rendkívüli, járvány terhelte évben. Az aktuális bejelentések és az általunk megkérdezett szolgáltatók frissen közölt tervei alapján pedig azt mondhatjuk: újfajta verseny kezdődik, és most dől el, hogy egyáltalán kik állnak oda ehhez a rajtvonalhoz és milyen formában. Többrészes cikksorozatunkban közelről mutatjuk be a hazai magánszolgáltatói piacot és azok legnagyobb szereplőit. Az első felvonásban a cégek legutóbbi éves teljesítményét vesszük számba, rangsort készítünk és a szolgáltatók vezetői értékelik a tavalyi rendkívüli évet. A cikksorozat következő részében a kilátásokról lesz szó, valamint arról, hogy miként tervezik alakítani a piacot a legnagyobb játékosok.
A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) történetében még soha nem igényelték annyian az állami támogatást és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt a bankoknál, mint idén a második negyedévben. Elsősorban a használt lakások után járó kisebb összegekre jelentkeztek be a családok, de az új lakások vásárlása is rekordot döntött. A falusi CSOK szintén erős hónapokon van túl, de itt nem látunk új csúcsot. Mindkét támogatási formának nagy lökést adott a járvány és az új állami kedvezmények miatt elhalasztva jelentkező kereslet, valamint a mellé igénybe vehető illeték- és áfamentesség.
Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt.
Novemberben szinte biztosan várható nyugdíjemelési korrekció, de a mértéke csak szeptember elején válhat ismertté. Vajon képes-e a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere a nyugdíjasokat érintő méltánytalanságok orvoslására?
Az edzők mindig is tudták, hogy különleges sportteljesítmény eléréséhez különleges adottságok is szükségesek, ma már azt is tudjuk, hogy ez a genetikának köszönhető. Egyes kutatások szerint akár 80%-ban is meghatározhatja a sportsikereket a genetika. Jelenleg legalább 200 génvariánsról tudjuk, hogy hatásuk van a sportteljesítmény különböző aspektusaira és ez a szám a jövőben nagymértékben emelkedni fog. Az izomrostjaink genetika által meghatározott típusa determinálja például, hogy inkább gyors, nagymértékű erőfeszítésre, sprintszámokban való versenyzésre vagy lassabb, de tartósabb erőkifejtésre, maraton típusú versenyekre vagyunk alkalmasak.
Ahhoz képest, hogy száguld a lakáspiac, és tombol a felújítási láz az országban, nem meggyőző a sikere a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönnek, amelyet fél éve az állami támogatás megelőlegezésére vezetett be a kormány. A Portfolio becslései szerint fennállása első fél évében mintegy 30 milliárd forintnyi ilyen hitelt vettek fel a háztartások, pedig tavasszal évi 100-200 milliárdos kihelyezésre számítottak a bankszektorban. A felújítási költségek emelkedése, az alternatív hiteltermékek vonzereje és a kölcsön ügyféloldali megismerésének időigénye mellett a hiteltermék szabályaiba beépített korlátok is ludasak lehetnek ebben. Az egyik hazai nagybank egyenesen a kormány által meghatározott paraméterek módosítását javasolja.
Az idei első negyedévi GDP-adatok – a vártnál kisebb év/év alapú visszaesés – valósággal szárnyakat adtak a magyar gazdaság rövid távú kilátásaira vonatkozó szakértői várakozásoknak. Így például a Consensus Economics felmérésében résztvevő elemzői körben a 2021. évi növekedési előrejelzések átlaga a májusi 4,7%-ról júliusra 6,3%-ra emelkedett, miközben az előrejelzők több mint egynegyede legalább 7%-os növekedést vár.
A negyedik egymást követő hónapban döntöttek új csúcsot a lakáshitel-felvételek júniusban Magyarországon, a 136 milliárdos szerződéskötés duplája az egy évvel korábbinak. A személyi kölcsönök még nem teljesen tértek vissza járvány előtti formájukhoz, „csak” a 2018-as szintre sikerült visszakapaszkodniuk. Eközben a vállalati hitelezésben megtorpant a növekedés, és az NHP Hajrá kivezetése miatt gyengébb hónapok elé nézhetünk. A kamatkörnyezet emelkedése is kockázatot jelent a hitelpiac számára.
9618 milliárd forintra hízott a lakossági állampapírok állománya június végére, a legkelendőbb konstrukció továbbra is a szuperállampapír, amelyből havi szinten 100 milliárd feletti jegyzéseket láthatunk. Az inflációkövető állampapírnál volt egy nagyobb lejárat a második negyedévben, a Babakötvény állománya pedig szépen ível felfelé.
Nehéz helyzetben találta magát az amerikai jegybank: a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén már óvatos verbális szigorításba kezdett, a mai ülés után viszont valami konkrétumot is kellene mondani. Az infláció az egekben, a gazdasági növekedés stabil, a kötvényhozamok csökkennek. Minden adott tehát ahhoz, hogy a Fed immár részleteket is eláruljon az eszközvásárlási program majdani leépítéséről, hogy ezzel küldje azokat a beígért jeleket a piaci szereplőknek. Csakhogy a helyzet nem ennyire egyszerű: a kilátásokat ismét rontotta a koronavírus, és éledeznek az aggodalmak a munkaerőpiaccal kapcsolatban is. Izgalmas lesz tehát a mai ülés, hiszen még az elemzők közt sincs egyetértés abban, hogy pontosan mire is számítsunk.
