Az MTI összefoglalójának fontosabb üzenetei:
- Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon, amely arra az optimista forgatókönyvre épül, hogy jövőre békeév lesz. Ha ez mégsem így lesz, és rosszabbul alakulnak a dolgok, akkor a hároméves bérmegállapodásba egy felülbírálati záradékot iktattak be, és ezen keresztül a megállapodásokat ennek megfelelően módosítani kell.
- Elismerte, hogy a megállapodás végrehajtása nem lesz egyszerű. "Ha azon a fordulatszámon teljesít a magyar gazdaság, mint tavaly, meg tavalyelőtt, abból nem lehet kitermelni az emelést. Ehhez a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek, maguknak a munkásoknak is többet kell hozzátenniük a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző években" - magyarázta.
- Történelmi léptékűnek nevezte a megállapodást, ami elmondása szerint "európai összefüggésben is oda helyezi a minimálbért, ami méltó hozzá”, később középmezőny élbolyát is említette ennek kapcsán. Rámutatott: soha nem látott mértékű béremelés történik Magyarországon, amely 2027-re összesen 40 százalékos lesz. Felidézte: az Európai Unióban az elmúlt 30 évben csak egyszer volt példa arra, hogy valamelyik országban megállapodtak volna ilyen mértékű minimálbér-emelésről. Jelezte: a minimálbér reálértéke 29 százalékkal emelkedik, és az a terv, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét. Ha a 2025-ös év békeév lesz, akkor ez bekövetkezik, "vagy legalábbis nagyon közel leszünk hozzá" - mondta.
- Jelezte: a 2025-ös gazdasági növekedéshez egy "állami beruházási bumm" is kapcsolódik. Ez azt jelenti szavai szerint, hogy a következő évben 300 új beruházás indul Magyarországon, melyek összértéke 8100 milliárd forint, és amelyből 2025-ben 450 milliárd forint meg is érkezik a gazdaságba. Elmondta azt is, hogy 2025-re az elmúlt évek legnagyobb és legfontosabb beruházásai a kivitelezési szakasz végére érnek: elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal, és hatalmas gyárakat adnak át Győrben, Szegeden és Debrecenben.
- Előrevetítette: a kormány azt akarja elérni, hogy belátható időn belül egymillió forintra növekedjen az átlagbér Magyarországon, amelyet hasonló kételyek övezik, mint anno 2010-ben az 1 millió új munkahely megteremtésével kapcsolatos tervet. "Ezt a kijelentésünket ma ugyanolyan kétségek övezik, és viták fogják körül. Vannak bizonytalansági tényezők a vállalás mögött, de örülök annak, hogy olyan partnereink vannak, akik ezt nem zárják ki eleve" - fogalmazott a miniszterelnök, aki nagy kérdésnek nevezte, hogy ki tudja-e termelni a magyar gazdaság ezt a jövedelmet.
Az eseménen köszönetet mondott a bérmegállapodási tárgyalásokban részt vevő Nagy Márton és Varga Mihály minisztereknek is. Megjegyezte: az új gazdaságpolitika gazdaságirányítási változásokkal is társul, ami a két miniszter személyét is érinti.
Egyikőjüknek hattyúdal, másiknak szép nyitány
- fogalmazott.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán
