Kíméletlen a verseny a régiós országokkal
– indokolta a következő évekre vonatkozó, jelentős minimálbéremelés szükségességét Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. "Ma már vannak, akik Romániába mennek át dolgozni, nemcsak Nyugat-Európába. Nem akarjuk, hogy ez a folyamat felgyorsuljon" – értékelte a 3 éves bérmegállapodást.
A régiós országok jövőre is folytatják a gyors béremelési stratégiát, egyelőre 8-10% közötti emeléseket látunk. Palkovics Imre szerint a minimálbér 9, illetve a bérminimum 7%-os 2025-ös növelésével éppen csak tartjuk a pozíciónkat a régióban. Szerinte azért is kell nagyot emelni a régióban, mert egyrészt alacsony a munkanélküliség, másrészt más országokból is sokan mentek külföldre. Az ugyanakkor Palkovics szerint új fejlemény, hogy Magyarországról már Romániába is járnak át dolgozni.
A Portfolio arról írt korábban, hogy a Magyarországon élő, de külföldön dolgozó foglalkoztatottak száma 2022-ben meghaladta a 122 ezer főt, ami a hazai foglalkoztatottak 2,9 százalékát jelentette. A KSH nemrég kiadott, Népszámlálási atlasz, 2022 című jelentése szerint a legnagyobb csoportjuk Ausztriába ingázott, a határ menti településeken a foglalkoztatottakon belüli arányuk akár a 80%-ot is elérte.
A szlovákiai Kassa Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi településeinek, a romániai Nagyvárad pedig Hajdú-Bihar vármegye délkeleti településeinek munkavállalóit vonzotta
- írta a KSH elemzése.
Baja Sándor, a Randstad munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég magyarországi, illetve csehországi és romániai ügyvezető igazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján arról beszélt, hogy „ha elmennétek Biharkeresztesre, akkor nagyot csodálkoznátok azon, hogy hány busz viszi ki a magyar dolgozókat Nagyváradra”.
Románia már nem egy low-cost country, és ez a cégvezetőkben is tudatosul, hogy nem lehet csak az alacsony munkabérekre alapozni
– mondta Boros Árpád, a Staufen nemzetközi tanácsadó cég magyarországi és romániai országmenedzsere kiemelte:
Palkovics Imre, azt a reményét fogalmazta meg, hogy a következő 3 év átlagosan 12%-os minimálbéremelésével, és a vélhetően ez alatti garantált bérminimumemelésével legalább az utolsó előtti helyet jó lenne megőrizni az EU-ban. Jelenleg ugyanis Bulgária előtt vagyunk.
„Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tárgyalások alatt emlékeztette a munkáltatói szervezeteket, hogy ne csak a költségeket nézzék a béremelés tekintetében, hanem azt is, hogyan tudják megtartani a munkavállalóikat” – árnyalta a magyar gazdaság teljesítőképességéhez képest erőteljesebbnek tűnő béremelési terveket Palkovics Imre.
Palkovics Imre kiemelte, hogy a 3 éves bérmegállapodás fontos része, hogy nemcsak a minimálbérről és a bérminimumról állapodtak meg, hanem bérajánlást is megfogalmaztak. Azt javasoltuk a cégeknek, hogy az alapbérek reálértékét igyekezzenek növelni, miközben a teljes jövedelem vásárlóereje is emelkedjen. Ez azért is fontos, mert például a kamionsofőröknél, 3 forint bérből 2 forint már nem az alapbérből áll, hanem a kiküldetési díjakból, távolléti pótlékból, különböző technikai eszközök használatából eredő kiegészítőkből. Ezek a díjak pedig egyes esetekben nem követték az inflációt.
Ideje lenne átgondolni a Cafeteria 480 ezer forintos értékhatárig meglévő kedvező adózását is, talán 600 ezer forint lenne most már az inflációkövető érték, de a mostani bértárgyalásokon ez nem volt napirenden – tette hozzá Palkovics Imre.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megjegyezte azt is, hogy meglátása szerint, bár nem mondták ki az egyeztetéseken, de 3 év után akár össze is érhet a minimálbér és a garantált bérminimum. Emiatt pedig szerinte
fontos lenne kidolgozni a szakmai bérminimumok tárgyalási rendszerét, a lehető leghamarabb, máskülönben jelentős lehet majd a dolgozói elégedetlenség.
„Az uniós bérdirektíva nemcsak azt javasolja, hogy a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, hanem azt is, hogy a bérek jelentős részéről, akár 80 százalékáról, úgynevezett ágazati kollektív szerződésekben kellene megállapodni. Magyarországon ez most jó, ha 11-12 százalékban van így” – fogalmazott Palkovics Imre. Hozzátette: ragaszkodtunk hozzá, hogy megvizsgáljuk a szakmai bérminimum tárgyalásokról szóló nemzetközi tapasztalatokat. Abban maradtunk, hogy ennek is megpróbáljuk kialakítani a hazai tárgyalási rendszerét.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
