Hamarosan két éve lesz, hogy a világ kosárlabda rajongói döbbenten értesültek róla: Kobe Bryant helikoptere lezuhant Kaliforniában. Amit kevesen tudnak a sportlegendáról, hogy kosárlabda-karrierje végén komoly cégbirodalmat épített fel, mely azóta is töretlenül működik.
Június óta már 120 bázisponttal emelte meg az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, azonban a forint nem tud érdemben erősödni. Sőt, a napokban féléves mélypontra gyengült a magyar deviza az euróval szemben, a jegybanki szigorítás mellett is lassan a történelmi mélypont fenyeget 370 közelében. De mi történt a piacon, ami miatt hirtelen a forint ellen fordult a hangulat?
Alaposan felforgatta a privátbanki szegmens állóvizét a K&H idei limitmódosítása. Azzal, hogy a szolgáltató a kisebb vagyonnal bírókat is beemelte a privátbanki ügyfelei közé, az öt legnagyobb hazai szolgáltató közé került nemcsak a kezelt vagyon, hanem az ügyfélszámlák tekintetében is. A megugró számokkal a hazai szolgáltatók által kezelt vagyon így már 7500 milliárd forint fölé nőtt szeptember végével. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP Private Banking, de a K&H ment idén eddig a legnagyobbat a szolgáltatók között.
A telemedicina kifejezésről a COVID-járvány előtt sokaknak valamiféle televíziós gyógyítás juthatott eszébe, és nem rakta helyre a fogalmat az általam is kedvelt távgyógyítás megnevezés sem: ezoterikus tévéműsorok, csaló csodadoktorok képe sejlett fel azokban, akik számára ismeretlen volt a szó egészségügyben használatos értelme. Aztán a fertőzésveszély csökkentését szolgáló korlátozó intézkedések, a nem sürgős ellátások 2020. tavaszán történt szinte teljes leállítása és a távolról történő diagnózis-felállítás, sőt terápia-meghatározás jogszabályi lehetőségének megteremtése berobbantotta a köztudatba a telemedicina eszköztárát.
Átlépte Budapesten az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára az 1 millió forintot, az átlagos árszint pedig a 70 millió forintot. Vidéken 725 ezer, illetve 52 millió forintos átlagot mutat a legutóbbi Lakásriport. Megnéztük, mekkora forgalmi értékű energiahatékony lakás vásárolható a különböző jövedelemszinttel rendelkezők, többek között a minimálbérrel, a medián- és az átlagbérrel bírók számára az új zöldhitel segítségével, a minimális önerő megléte mellett. Szomorú tény: egy medián bérrel a budapesti új lakások átlagárának mindössze 36%-a vehető fel el a hitelezhetőség teljes kihasználása mellett is.
A lakossági állampapír-értékesítés vázát mindeddig a szuperállampapír adta, csakhogy bejött egy kellemetlen vendég a buliba: az infláció. A szakértők szerint a decemberi inflációs mutató azt jelzi majd, hogy 5% fölötti volt a pénzromlás a 2021-es év folyamán, ez pedig azt jelenti, hogy a MÁP+ reálértelemben semmit nem hoz. Persze, ilyenkor jön az a mondás, hogy az inflációs megugrás csak átmeneti. Na de meddig tart ez az átmenet? Mi védhet meg az inflációtól és van-e még létjogosultsága a szuperállampapírnak a jelenlegi formájában?
Több mint hat éve volt utoljára ilyen „magas”, 1,65%-os a jegybanki alapkamat Magyarországon. Már akkor sem a bankbetét volt a legkedvezőbb alacsony kockázatú befektetés, de azért egy átlagos lekötött betét 1% felett kamatozott. Most viszont a legtöbb banknál nyoma sincs annak, hogy értelmezhető kamatot akarnának fizetni a pénzünkre, miközben soha nem tartottunk még ennyit a bankszámlákon. Mi folyik itt?
Egy családi vállalkozást a legtöbb alapító egyfajta „legkisebb gyerekként” kezeli, főleg, ha jelentős vagyont halmoztak fel a cégben. A cégtulajdonosok kisebb része gondolkodik a vállalkozásnak egy felvásárló vagy a menedzsment részére történő értékesítésében, noha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a generációváltási kísérleteknek jelentős kockázata van és sok esetben már ez első átvételkor is sikertelenül végződnek. Éppen ezért – akárcsak a cég értékesítésére – érdemes az átörökítésre is felkészülni és a vagyon biztonságát, folyamatos működtetését biztosító, személyre szabott struktúrát kidolgozni, ugyanis a szabályozatlan átadás egy társasági részesedés esetében jó eséllyel értékcsökkenést is fog okozni.
Több bank kínálatában is megjelent hétfőn a Zöld Otthon Program legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitele, és indul ennek kamattámogatott változata is, a 0%-os zöld CSOK-hitel. A Portfolio számításai szerint 10 millió forint hitelösszegenként előbbivel akár 2-3 millió, utóbbival akár 5-6 millió forintot spórolható meg az átlagos piaci lakáshitelekhez képest a teljes futamidő alatt. A Pénzcentrum kalkulátora alapján megnéztük azt is, mi vár most azokra, akik nem a feltételnek megfelelő lakóingatlanba költöznek.
Az első félévben mindössze 8,8 milliárd forintos profitot ért el az MNB, ennél alacsonyabb a nyeresége utoljára 2017 második felében volt, ilyen rossz első féléve pedig tíz éve nem volt a jegybanknak – derül ki a most közzétett féléves jelentésből. Szinte minden lényeges eredménysoron rontott az MNB tavalyhoz képest, a devizaváltásból származó nyereség is jelentősen visszaesett, de még így is az hozott szinte csak profitot. Az utóbbi évek folyamatos tranzakciói után ma már egy 340-ig erősödő forint is kellemetlen lenne a nyereség szempontjából.
1,9 millió magánszemély örülhet a kormány szja-visszatérítésre vonatkozó bejelentésének, de abba vélhetően csak kevesen gondoltak bele, milyen hatással lesz mindez a nyugdíjcélú megtakarításokra, amelyeknek egyik legvonzóbb eleme éppen az az szja-ból történő adójóváírás, amely a kormány lépése miatt sokaknak nem fog rendelkezésre állni a jövő évi adóbevallásra. Magánszemélyként persze jobban járnak majd a jövő évi szja-visszatérítéssel, az öngondoskodási piacnak azonban nagy érvágás lehet, hogy akár el is maradhatnak a szokásos év végi hajrák a befizetéseknél. Megkérdeztük a piaci szereplőket, ők hogyan látják a nyugdíjcélú megtakarítások helyzetét.
Mondhatni az egész ország a kormány által belengetett, több százezer forintra rúgó szja-visszatérítéstől zeng, egyes családok félmillió vagy akár egymillió forintot meghaladó összeget is visszakaphatnak jövőre. Mivel sok pénzről van szó, nem árt azzal okosan bánni, így összegyűjtöttünk pár ötletet, mibe lehetne fektetni az szja-visszatérítést.
A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítéséről címet kapta hivatalosan a kormány által 2022 februárjában kifizetni tervezett szja-visszatérítés. A csütörtök esti közlönyben megjelent rendelettel fontos válaszokat kaptunk a még nyitva lévő kérdésekre. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetőjének segítségével ezeket mutatjuk be, hogy az 1,9 millió érintett magánszemély el tudjon igazodni a jogszabályban.
A jövő év elejére megígért, családosoknak, nyugdíjasoknak és más célközönségnek szánt egyszeri és tartós jövedelemtranszferek alapjaiban írják át a 2022-es költségvetést és a büdzsé várható pályáját. Olyan méretű kiköltekezés valósulhat meg, amire az elmúlt 20 évben csak ritkán volt példa. De mégis miért, miből csinálja ezt a kormány és mi lehet ennek a következménye?
Lassuló, de még mindig erőteljes lakossági hitelfelvételt és az év legnagyobb vállalati hitelfelvételét hozta augusztus a magyar bankoknál. A jegybanki kamatemelések hatására drágulnak a lakáshitelek, de a bankok még csak kis részben érvényesítették a kamatkörnyezet emelkedését az ügyfélhitelek kamatában – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Kis mértékben, de már a betéti kamatoknál is mozgolódást látni.
Nem törvényként, hanem a veszélyhelyzetre való tekintettel kormányrendelet formájában jelentek meg a gyermeket nevelő családoknak járó szja-visszatérítés részletszabályai.
Képtelen tartósan áttörni a 350-es lélektani határt a forint az euróval szemben, mostanra a kamatemelések sem nagyon tudnak segíteni, vagy legfeljebb ideig-óráig. Az utóbbi napokban kéthónapos mélypontra, 360-ig gyengült a magyar deviza. Persze aki figyeli az utóbbi hónapok trendjeit, az már meg sem lepődik: a negyedévek végén egy rejtélyes erő hajtja a gyengülés felé a forintot és okoz fennakadást a piacon. A kulcsszó a likviditás, amit a jegybank is csak próbál egyelőre kezelni, és reménykedik, hogy sikerül megszüntetnie ezeket a rendszeresen érkező piaci anomáliákat.
Lakáshitelesek tömegei számára sorsdöntő BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6,5 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében az októberi törlesztőrészlet 3-6 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint 10%-os emelkedés sem elképzelhetetlen.
Mennyivel nő meg a hitel futamideje és visszafizetendő összege a törlesztési moratórium különböző szakaszai miatt? Három példaszámításunk bizonyítja: annál nagyobb mértékben, minél nagyobb a hitelünk kamatlába és hátralévő futamideje, és persze minél hosszabb ideig maradunk a moratóriumban. Cikkünkkel azoknak is szeretnénk segíteni, akik még nem döntötték el, november 1-je után is igénybe veszik-e a fizetési haladékot.
Sikerrel vették az európai alapok a tavaly tavaszi koronavírus-pánikot a piacon, olyannyira, hogy voltak olyan kategóriák, amelyek szinte meg sem érezték a piaci lejtmenetet. Különösen jól jött a tavalyi rövid pánik a pénzpiaci alapok számára, amelyeknek kereslete a nyáron jelentősen megugrott. Mindeközben itthon nagyítóval is alig találni már pénzpiaci alapokat, pedig pár éve még ez a kategória kezelte a legtöbb pénzt Magyarországon. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama Portfolio-nak elküldött éves jelentése szerint 2020-ban ezermilliárd euróval nőtt a kontinens befektetési alapjainak kezelt vagyona, részben annak köszönhetően, hogy három éve nem látott tőke áramlott a szektorba.