• Megjelenítés

Elemzés

Mi ez a hatalmas jelentőségű szám, amit az EKB semmiképp nem akart közölni?

Mi ez a hatalmas jelentőségű szám, amit az EKB semmiképp nem akart közölni?

Alaposan meglepte a piaci szereplőket és közgazdászokat az információ, amely az Európai Központi Bank berkeiből szivárgott ki csütörtökön. A hír jelentősége elméletben óriási, mert azt állítja, hogy az egy évtizede áhított inflációs cél nincs is olyan messze az eurózónában, mint azt most gondoljuk. Ha ez valóban így lesz, akkor az EKB - a jelenlegi laza kommunikáció ellenére - belátható időn belül kamatemelést hajthat végre, és teljes mértékben eltűnhet az állampapírpiacról, véget vetve ezzel egy több mint fél évtizedes korszaknak. Az EKB nem meglepő módon határozottan igyekezett tagadni a kiszivárgott információ valóságtartalmát, hiszen a jelenlegi előretekintő iránymutatás egészen mást üzen a befektetőknek. A hírnek tehát hatalmas jelentősége van - de csak elméletben.

Távgyógyítás Magyarországon: kik és hogyan csinálják, de a legfontosabb, hogy mégis kinek?

Távgyógyítás Magyarországon: kik és hogyan csinálják, de a legfontosabb, hogy mégis kinek?

Koronavírus ide, járvány oda, Magyarországon a telemedicina még mindig gyerekcipőben jár, pedig lennének előnyei a jelenlegi rendszerhez képest - ez a konszenzus bontakozik ki a hazai magánegészségügyi szektorban, és környékén működő digitális szolgáltatókkal készített körképünk második részéből. Előző cikkünkben bemutattuk víziójukat, terveiket, ezúttal véleményükre voltunk kíváncsiak, hogy mit okozott a digitális megoldások elterjedése terén a járvány, és hogy pontosan miért nem robbantak be a telemed-megoldások. A legérdekesebb piaci szereplőket felvonultató körképünkben javaslatokat is megfogalmazunk, az ugyanis tény, hogy az egészségügyben a humánerőforrás sosem lehet elég, és ebben kézenfekvő segítség lehet a telemedicina. Érdemes feltenni így a kérdést: kinek az érdeke a virtuális világba terelni a gyógyítást.

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

Őrült eladósodás vagy logikus lépés? Amit minden idők legnagyobb devizahitel-felvételéről tudni kell

A magyar állam 48 óra leforgása alatt mintegy 1600 milliárd forint hitelt vett fel devizakötvény-eladások formájában. Tekintve, hogy az utóbbi években a heti néhány tízmilliárd forintos hazai kötvényaukciók jelentik a piaci alapú eladósodás javát, meglepő lehet az állam hirtelen támadt óriási pénzigénye. Sőt, ekkora forrásbevonás még azokban az években sem számított volna kicsinek, amikor rendszeresen megjelentünk a devizakötvény-piacon. A keddi dolláralapú kötvénykibocsátás a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása volt. Érthető hát a közvélemény kitüntető figyelme: mi történik a magyar államadóssággal?

Kutya világ jön a törlesztési moratórium után?

Kutya világ jön a törlesztési moratórium után?

Rossz esetben elodázza, jó esetben mérsékli is a koronavírus-válság miatt várható fizetésképtelenségi hullámot a törlesztési moratórium legújabban (október 31-éig általánosan, június 30-áig célzottan) bejelentett meghosszabbítása. Különösen a személyi kölcsönnel rendelkezők egy részénél lehet probléma a törlesztés újraindításából, hiszen az érintettek eddig a jövedelmüknek ezt a részét főleg fogyasztásra költhették, és sokan már a hitel felvételekor túlvállalták magukat. A háztartások 90 napon túl késedelmes banki hitelállománya egyelőre mélyponton van, de sajnos várhatóan már nem sokáig.

Megszólal a hírvivő: ez az antiallergiás orrspray életeket menthet meg, és a vírus terjedését is gátolhatja

Megszólal a hírvivő: ez az antiallergiás orrspray életeket menthet meg, és a vírus terjedését is gátolhatja

Jelentős részben magyar kutatókra épül az a csapat, amely több laboratóriumi kísérletben megállapította, majd fázis-2 klinikai vizsgálatokkal támasztotta alá, hogy az azelasztint tartalmazó orrspray több szempontból is hatásos lehet a koronavírus fertőzés ellen. Nagy Eszter, a bécsi központú CEBINA biotechnológiai cég alapítója vezeti ezt a csapatot. A Portfolio-nak adott interjújában a legutóbb bemutatott, 90 koronavírus-fertőzöttet bevonó fázis-2 vizsgálat eredményeire hivatkozva azt nyilatkozta, hogy azok prediktálják a hatóanyag hatásosságát a vírus ellen, vagyis gátolja a vírus terjedését a fertőzés korai szakaszában, amivel életeket lehet menteni. Leszögezte ugyanakkor, hogy bizonyítani egy gyógyszer hatásosságát csakis fázis 3 vizsgálatban lehet, amelybe több száz, vagy ezer pácienst vonnak be. Ennek előkészítését már elkezdték egy német gyógyszergyártóval. Veszélyhelyzeti engedélyt (mint a vakcinák) pedig nem kapott, így az egyének döntése marad, hogy ezzel a plusz eszközzel védekeznek-e a fertőződés ellen. Ez az oka annak, hogy bár Magyarországon is népszerűvé vált az azelasztint tartalmazó spray vásárlása a patikákban, nem érdeklődnek iránta tartósan tömegek, hanem különböző - az oltóanyag hatásossága szempontjából kedvező - fejlemények mozgatják a gyógyszer iránti keresletet. A kutató azt is elárulta nekünk, hogy a hatóanyag a vírus minden eddig tesztelt variánsa, így a most domináns delta ellen is hatásos a vizsgálataik szerint.

Ők azok, akik feltörik és felforgatják a magyar egészségügyet

Ők azok, akik feltörik és felforgatják a magyar egészségügyet

A digitalizáció utat tör magának a magánegészségügyi ellátások piacán is, és ennek a trendnek vannak vezéralakjai. Ezek azok a cégek, amelyek megkönnyítik a magánszolgáltatók és a betegek dolgát, más szektorokban már ismert digitális megoldásokkal. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy az utóbbi időszakban pezsdülésnek indult digitális egészségügyi szolgáltatók piacát részletesen bemutassuk: szegmentálás, helyzetkép, tervek, kilátások. Körképünk első részéből kiderül, hogy több hazai cég már nem csak a hazai piacban gondolkodik, viszonylag rövid távon más országok piacát is meghódítanák, elsősorban a régióban.

Bajban a magyar nyugdíjrendszer – Hova tűnnek el a fiatalok?

Bajban a magyar nyugdíjrendszer – Hova tűnnek el a fiatalok?

Jelentőset ugrott tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak kezelt vagyona, ez azonban nem annyira a tagok megnövekedett befizetéseinek, sokkal inkább a tőkepiacok emelkedésének köszönhető. Elszomorító kép, hogy a taglétszám  mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak eme formáját. Erről a témáról bővebben is szó lesz szeptember 22-ei Öngondoskodás 2021 konferenciánkon.

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.

Miközben tombolt a koronavírus, milliárdokat zsebeltek be a legügyesebb magyar alapkezelők – Itt a lista

Miközben tombolt a koronavírus, milliárdokat zsebeltek be a legügyesebb magyar alapkezelők – Itt a lista

Azt túlzás lenne állítani, hogy semennyire se érezte volna meg a hazai alapkezelői piac a tavalyi koronavírus-válságot, de az MNB frissen publikált Aranykönyve szerint nem okozott nagy visszaesést a hazai szolgáltatók profitjában. Az OTP Alapkezelő most is állva hagyta a piacot profit tekintetében, de azért elég fájó volt a Supra tavalyi vesztesége.

Két fiatal menedzser egyedülálló magyar márkát épít

Két fiatal menedzser egyedülálló magyar márkát épít

Egy nem hétköznapi vállalatépítő sztorit mutatunk be, ami megérdemli, hogy címlapokra kerüljön. A csomagolástechnika iparban sikeresen működő StancPack és Royalpack cégekből álló StancPack Csoport történetében benne van minden a magyar gazdaság sajátosságaiból: feltörekvő és kockázatvállaló fiatal menedzserek útkeresése és megállapodása, a generációváltás égető ügye, mint egyre általánosabb probléma, a hazai tulajdonú kkv-k stratégiai útkeresése, egy vállalat életében bekövetkező szintlépés, cégfelvásárlás, valamint a különleges hazai finanszírozói környezet. A cégcsoport két tulajdonosa, Hegedüs Balázs és Szoboszlai Gergely 2018-ban az életüket megváltoztató nagy döntést hoztak. Kiderül, hogyan lettek sikeres ügyvédekből kezdő befektetők és azóta hogyan vették együtt a kihívásokat. Bevallásuk szerint a növekedési sztori nem jött volna létre a Hiventures segítsége nélkül. Az állami kockázati tőkealap-kezelő ügyletben betöltött szerepét a hármas interjúnkban Zsámboki Zoltán, a Hiventures nagyvállalati befektetési igazgatója mutatja be részletesen.

Ránk rúgta az ajtót a valóság – Hirtelen felbolydult méhkas lett a magyar kötvénypiac

Ránk rúgta az ajtót a valóság – Hirtelen felbolydult méhkas lett a magyar kötvénypiac

Hosszú ideig eseménytelen volt a magyar állampapírpiac, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) folyamatos aukciókkal biztosította a szükséges finanszírozást, miközben az MNB eszközvásárlási programja támogatta a hozamok kordában tartását. Az utóbbi hetekben azonban valami megváltozott, sorra jöttek a „sikertelen” aukciók, amikor a tervezettnél kevesebbet adott el az adósságkezelő, a hozamok pedig nagyot ugrottak. Aggódni nem kell, egyszerűen csak az elmúlt évek mesterségesen kordában tartott piacára hirtelen köszönt rá a realitás, valószínűleg néhány hét után magasabb szinten stabilizálódnak majd a hozamok.

Megindultak a kamatok Magyarországon – Visszatér a ringbe a befektetők régi kedvence?

Megindultak a kamatok Magyarországon – Visszatér a ringbe a befektetők régi kedvence?

Már a harmadik kamatemelésen van túl idén nyáron a magyar jegybank, a monetáris szigorítás a befektetési alapok piacán egykor legnagyobb vagyonokat kezelő pénzpiaci alapokat is visszarepítheti a befektetők térképére. A rövid hozamok már elkezdtek reagálni az MNB lépésére, és a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint, ha véget ér a tapering korszaka, a hosszabb kötvények hozamai is elérhetik végre a szuperállampapír kamatát.

Robbanás a magyar életbiztosításoknál: ilyet a hőskorban láttunk utoljára

Robbanás a magyar életbiztosításoknál: ilyet a hőskorban láttunk utoljára

Kivételesen magas, 16,9%-os díjbevétel-növekedést ért el a magyar biztosítási piac a második negyedévben, így az első félév egészében 11,5%-kal költöttünk többet biztosításra Magyarországon, mint egy évvel korábban. A legmeglepőbb az, hogy a járvány enyhülésével sem hagyott alább egyelőre az öngondoskodási kedv, sőt: a rendszeres díjas, nem nyugdíjcélú unit-linked életbiztosítások díjbevétele egy év alatt 33%-kal (!) növekedett, pedig a GDP-vel ellentétben itt már a bázis is erős volt. Úgy tűnik, megúszta visszaesés nélkül a pandémiát a magyar biztosítási piac.

Megelevenedett a földi pokol: a világ veszélyesebb hellyé vált

Megelevenedett a földi pokol: a világ veszélyesebb hellyé vált

A Nyugat afganisztáni kivonulása egy húsz éve zajló történet katasztrofális lezárásának látszik, azonban ez még nem a történet vége, csak egy olyan fejezet utolsó sora, amely – a vietnami háború óta nem látott képsorok után – könnyen lehet, hogy veszélyesebb hellyé tette a világot. Nem nevezhetjük azonban teljes kudarcnak a mögöttünk álló két évtizedet, hiszen a terroristák meggyengítése működött, amivel megbecsülni sem lehet, hogy hány merényletet sikerült megakadályozni. Az afganisztáni nemzetépítés azonban valójában teljesen irreális elképzelés volt. Amerikának újfent be kell látnia, hogy egy ország intézményi környezete – normák, tradíciók, szokások – csak évszázadok alatt alakíthatóak át, és a legkevésbé sem megy akkor, ha a közösség nem akarja. A nemzetépítés bukása után a tálibok felemelkedésével a nyugati országokat fenyegető terrorszervezetek ismét megerősödhetnek.

Fejvesztve menekülnek a tanárok az iskolákból: mutatjuk, mi az oka

Fejvesztve menekülnek a tanárok az iskolákból: mutatjuk, mi az oka

Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány. A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.

Törlesztési moratórium: sorsdöntő lépésre készül a kormány, hatalmas a tét

Törlesztési moratórium: sorsdöntő lépésre készül a kormány, hatalmas a tét

Ki számít rászorulónak, illetve ki dönti el, ki szorul rá ezentúl a törlesztési moratóriumra: az állam, a bank vagy maga az ügyfél? – tudomásunk szerint ez az igazi tétje a kormány szeptember első felében várható döntésének a törlesztési moratórium meghosszabbításáról, illetve kivezetéséről a szeptember 30-ai, már másodszor kitolt lejárati határidő után. Megkérdeztük a nagybankokat is, hogy állnak most a moratóriummal, és kiderült: a moratóriumban érintett hiteleik aránya folyamatosan csökken, de elsősorban nem a kilépések, hanem az új hitelkihelyezések miatt.

12 veszély, amitől most félhet a világ

12 veszély, amitől most félhet a világ

Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.

Elszabadulhat a pokol a lakáshiteleknél, rég nem látott törlesztőrészletek jönnek

Elszabadulhat a pokol a lakáshiteleknél, rég nem látott törlesztőrészletek jönnek

Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új ajándék érkezik az Orbán-kormánytól - Mennyi pénzt kapnak a családok?
Portfolio Blogger
Kasza Elliott-tal

3M Company

Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...

Ricardo

Könyvet Orbánnak

Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility