3 nap alatt 16 egység és a 416-os euró-forint árfolyam. Ez volt az a két szám, ami már áttörte a gazdaságpolitika ingerküszöbét és reagált a kormány és a jegybank, ha nem is összehangoltan, egymásra épülve. 24 óra leforgása alatt lépett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében, majd átpasszolta a labdát a fiskális politikának, amely csütörtök délután vette a lapot. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is fontos üzeneteket küldött az EU-megállapodás ügyében.
Sorra jönnek a bejelentések, hogy vízhiánnyal küzdenek az egyes települések, korlátozásokat kell bevezetni és szélsőséges esetben akár már az ivóvíz ellátás sem biztosított. Budapest északnyugati és északkeleti részén a fizikai adottságok is nehezítik a víz megfelelő ellátását, a hőség fokozza a fogyasztást, a helyzeten pedig az sem segít, hogy 40-50 éves hálózatok biztosítják a lakosság mindennapi vizét, amikre ráférne a korszerűsítés. De miért épp a Budapestről északkeletre és északnyugatra fekvő településeket érinti a vízhiány, ha az agglomeráció egészére igaz a hirtelen népességnövekedés a kiköltözési hullám miatt? Mire számíthatnak az ott élők, és mire az ország más részén vízhiánytól rettegők? Milyen a magyar vízellátási infrastruktúra? Hol számíthat a lakosság hasonló problémákra? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Magyar Víziközmű Szövetség segítségével.
Ritkán látott sebességgel értékelődik le a forint, és már nemcsak a főbb devizákkal szemben (euró, dollár, svájci frank), hanem a régiós fizetőeszközök (zloty, lej, kuna) ellenében is. Közben pedig a parlament is ülésezik a költségvetés elfogadása miatt, valamint a kormány is ülést tart szerdán, vagyis a hivatali gépezet nem állt le, azonban a forint zuhanásával kapcsolatban nem jött nyilatkozat a kormányzat részéről.
Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.
Az első negyedévben folytatódott a magyar gazdaság külső egyensúlyának lendületes romlása. A jegybank és az OTP elemzői egyaránt a folyó fizetési mérleg jelentős hiányára számítanak az idén.
Csak a népegészségügyi termékadó-bevételek nőttek, a lakosság egészségi állapota nem javult az elmúlt tíz évben, pedig nem csak forrásteremtési oldalon fűzött nagy reményeket a kormány a 2011-ben bevezetett csipszadóhoz. Július 1-jétől ugyanakkor még több termék kerül a neta hatálya alá, az eddigiek után fizetendő adó mértéke pedig emelkedik. A neta-bevételekből elvileg népegészségügyi célokat is finanszíroznának, ám hogy ez így van-e, azt lehetetlenség kideríteni.
Az elmúlt években meredeken emelkedett a magyar hitelintézetek állampapír-állománya, és a roham továbbra sem csillapodik, idén négy hónap alatt már teljesítették a 2020-as rekordév adatát a bankok. Van olyan hazai pénzintézet, melynek kezében majdnem az államadósság 10 százaléka van, és büszkén vállalja, hogy ezzel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Magyarország a leginkább elfogadott fejlettségi mutató, az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP alapján a 27 tagú Európai Unió 20. legfejlettebb országa volt 2021-ben - derül ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai régió egyértelműen felzárkózási pályán volt, a nyugat-európai országokhoz képest mért lemaradásunk csökkent.
Jelentős növekedésben van a magánegészségügy Magyarországon - ezt lehet kiolvasni a legnagyobb hazai magánszolgáltatók 2021-es évre vonatkozó beszámolóiból. A privátszektor dinamikusan javuló üzleti adataihoz közvetetten az állam is hozzájárul, a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétel-növekedésének jelentős része ugyanis összefügg azzal, hogy az állami intézmények teljesítménye visszaesett. Cikkünkben részletesen bemutatjuk és értékeljük a legnagyobb privátcégek legfontosabb pénzügyi mutatót.
A magyarországi infláció az európai uniós átlag feletti, de önmagában nem ez a legnagyobb probléma vele. Ennél sokkal figyelmeztetőbb, hogy ha az árszabályozás alá bevont termékeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor a hazai pénzromlási ütem a tagországok közül az egyik legnagyobb. Ez arra utal, hogy a magyar inflációnak vannak olyan erősítő tényezői, amelyek máshol nem, vagy csak kevésbé jellemzők. Mutatunk erről néhány ábrát.
Október 1-ig marad 480 forint a benzin és a gázolaj literje, továbbra is 1600 forintos átlagáron lesz kapható a csirkemell, 1500 forint pedig a sertéscomb kilója. Már ha lesz ezekből a termékekből, valamint a többi hatósági áras termékekből. Csütörtökön ugyanis eldőlt, hogy a kormány még tovább tartja fent a piaci árakba beavatkozó intézkedéseit. Ez egyrészt érthető, hiszen a meghatározott termékek árai csak tovább növekedtek az elmúlt hetekben. Másrészt ugyanakkor egy csapdahelyzetet is jelent a kormány számára. Egyelőre ugyanis egyirányú utcának tűnik, ahová a kormány bement, és ez az út egyre emelkedő inflációs pályával van kikövezve, főleg ha a forint is tartósan gyenge marad. Innen nehezen lehet kifordulni, pedig az árstopok fenntarthatósága már most megkérdőjelezhető. A piaci folyamatok torzítása nyomán a szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek és az ellátási veszélyek is csak fokozódnak. A közgazdaság egyik alapszabálya ugyanis örökérvényű: nincs ingyenebéd, de akkor ki állja a cechet?
A világban egy nemzedék nőtt fel úgy, hogy inflációs problémákról csak szülei elbeszéléséből, illetve a történelemkönyvekből értesült. A hetvenes években még világátlagban kétszámjegyű infláció a világ fejlettebb részén már a kilencvenes évek elején alacsony egyszámjegyűvé szelídült, a fejlődő országok átlagos árszínvonal növekedése pedig nagyjából tíz évvel később mérséklődött erre a szintre. Az infláció húsz évig nem volt probléma, így az elmúlt két év ársokkja új, és ismeretlen helyzet elé állított mindenkit. A fejlett világ talán nem is szakmailag, inkább lelkileg nincs felkészülve az új valóságra, míg a kevésbé fejlett országokban, első helyen Afrikában, az élelmiszer-árrobbanás igazi társadalmi és politikai krízishez, illetve geopolitikai instabilitáshoz fog vezetni.
Június 15-ével, szerdával újrakezdődhetnek Magyarországon a lakásárverések és a kilakoltatások, miután a kormány nem hosszabbította meg az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzeti moratóriumot. Mivel a törlesztési moratóriumban a lakossági hiteladósok legsérülékenyebb 5%-a és a vállalatiak 2-3%-a még június 30-áig biztosan benne van, a nem teljesítő hitelek aránya pedig alacsony (1,5%) a bankoknál, a következő 3-4 hónapban még kevés banki adóst fenyeget közvetlenül a végrehajtás réme.
Miközben az egészségügyben kézzel fogható a szakemberhiány, a pandémia rávilágított arra, hogy az orvosok mellett a szakdolgozókra milyen fontos szerep hárul. Ezért sem mindegy, hogy a jövő szakdolgozóit hogyan lehet megszólítani, mivel lehet a fiatalok számára vonzóvá tenni ezt a pályát. Ebben a helyzetben felértékelődik a képzési helyek jelentősége, és a komplex stratégiával rendelkező, hosszú távon is stabil finanszírozással bíró karok működése, mint például a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara. Ács Pongrác, a kar dékánja a Portfolio-nak adott interjújában olyan működési elemeket mutat be a kar életéből, amelyek akár más intézmények számára is tanulságosak és hasznosak lehetnek. Többek között arról beszélgettünk vele, hogy mi is az a pécsi modell, amit a kar valósított meg országos szinten először és vált mintává több intézmény számára, hol és miért terjeszkedik a kar külföldön, miért fontosak a külföldi diákok és hogyan lehet egyáltalán fenntarthatóvá tenni egy kar finanszírozását, valamint ebben milyen változást hoz a modellváltás. A dékán arra is kitért, hogy az elnyert pályázati forrásokból megvalósított kutatások hogyan hasznosulnak náluk a gyógyítás folyamatában. Helyzetjelentés az egészségügy és felsőoktatás olyan gyakorlati szegletéből, amely eddig kevés figyelmet kapott, indokolatlanul.
Az idei választási évvel visszatért Magyarországra a költségvetés politikai ciklikussága. A szavazás előtti durva kiköltekezést kényszerű kiigazító lépések követik, további alkalmazkodásra kényszerítve az amúgy is sokkokkal küszködő gazdasági szereplőket. Ráadásul a közvélekedéssel ellentétben a költségvetés nehéz helyzetét sokkal inkább a fegyelem látványos lazulása, mintsem a külső okokra visszavezethető rendkívüli kiadások magyarázzák. Ha még mélyebben megnézzük, a magyar állam a 2010-es évek második felében már visszacsúszott a fiskális alkoholizmusba, az elvonóra pedig csak a 2022-es választások után vonult be.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események a kormány költségvetési kiigazító programja körül. Szombaton megjelentek a különadó-rendeletek, valamint a kiadáslefaragások általános összegei, kaptunk friss nyilatkozatokat a kormány részéről, és a parlament elé került a 2023-as büdzséről szóló törvényjavaslat. Mindezek alapján megpróbáltuk összerakni, hogy milyen és mekkora hatással járó intézkedésekről is beszélhetünk. Előljáróban: nem volt könnyű dolgunk a benyújtott tervezet hiányosságai miatt, és emiatt még mindig rengeteg a kérdés. Nem véletlen, hogy a befektetők körében érezhető a bizonytalanság. Egyúttal egy átfogó képet adunk a jövő évi költségvetésről, annak kockázatairól.
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Egy különleges időpontban kihirdetett kormányhatározat legutolsó pontjában jelent meg egy első ránézésre komoly horderejű kormánydöntés. A visszaélések érdekében a rezsicsökkentési szabályok módosítására készül a kormány.
Első ránézésre furcsa, de nem teljesen szokatlan időpontot választott a kormány az új különadók kihirdetésére. Június 4-én ugyanis a szombati közlönyben jelent meg a kormány rendelete az "extraprofitadóról". Cikkünkben bemutatjuk minden egyes különadó-módosítás főbb részleteit, az adóalapokat, az adó mértékét és több különadó esetében is részletesen értelmezzük a változások lényegét: így például a bankadó, a biztosítási adó és a tranzakciós illeték esetében.
A koronavírus-járvány éveiben még az életbiztosítások voltak a magyar biztosítási piac motorjai, most ez megfordult: a nem-életbiztosítások díjbevétele 11,0%-kal nőtt az életbiztosítások 8,2%-ával szemben az első negyedévben. A számok mögé tekintve azonban „csak” az egyszeri díjas termékek visszaesése magyarázza ezt a változást, a rendszeres díjasok életbiztosítások továbbra is szárnyalnak, ahogy az elmúlt negyedévekben is láttuk. Az infláció felett nem sokkal, 9,8%-kal növekedett összességében a szektor teljes díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest, a biztosítók profitabilitása pedig csökkent már az új különadó bevezetése előtt. A tervezett különadó 7-8 hónapnyi profitot szívhat ki egy év alatt a szektorból.
