Elindult a bérharc - Mi a helyzet az állami szektorban?
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, ám az állami cégeknél ennél kicsit jobb a helyzet. Van, ahol 8-10%-os béremelésre lehet számítani.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, ám az állami cégeknél ennél kicsit jobb a helyzet. Van, ahol 8-10%-os béremelésre lehet számítani.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok - derült ki a Portfolio körképéből. A munkavállalók 10% feletti fizetésemelést szeretnének elérni, ám nagyon úgy tűnik, hogy erre kevés az esély. Mekkorák a dolgozói bérigények? Mivel számolnak a vállalatok? Mi a helyzet az egyes szektorokban?
Pillanatok alatt döntött a kormány a Magyarországon dolgozó külföldiek számának korlátozásáról. A szabályozás érinti a külföldiek kvótáját és az országok körét is. Ugyanakkor számos kivételnek köszönhetően nincsenek veszélyben a nagyberuházások, de kevesebb külföldi ételfutárra sem érdemes számítani. Szakértők szerint ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzet sem indokolja a külföldi dolgozók számának felfuttatását. A helyzet akkor lehet izgalmas, amikor beindul a gazdasági növekedés.
A vidéki szállodák esetében várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac jövőre, míg Budapesten e szint feletti áremelés is lehet elsősorban a külföldi turisták erős jelenléte miatt. Ha jövőre a forint gyengülése miatt megdrágulnak majd a külföldi utak, akkor reális lehet a hazai szállodák azon várakozása, hogy emiatt több magyar fog belföldön nyaralni.
Pillanatokon belül eldőlhet, hogy a kormány mennyire szigorítja a külföldiek magyarországi munkavállalását - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk, a mai kormányülésen is szó volt erről a témáról, és hamarosan megalkotják a rendeletet is. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint a tiltás súlyos gazdasági hatásokkal járna. Szakértők attól tartanak, hogy az unión kívüli dolgozók behozatalának teljes tiltása egy ahhoz hasonló munkaerőpiaci helyzetet teremtene, mint amilyennel az Egyesült Királyság szembesült a Brexitet követően.
Hogy milyen gondokkal küzd jelenleg a magyar gazdaság, azt jól jelzi, hogy az iparban kevesebb munkavállalóra volt szükség az elmúlt egy évben. A külföldi munkavállalók sem özönlenek már az országba, az elmúlt hónapokban stagnált a létszámuk. Az autóiparban pedig harmadik országbeli munkavállalóktól is kénytelenek voltak megválni egyes cégek. A kormány idei szigorítása is fékezte a külföldi munkaerő behozatalát.
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?
A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Jelenleg csak Bulgáriát tudjuk megelőzni a minimálbért tekintve, ebben pedig jövőre nem igazán várható változás. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak Nyugat-Európa küzd munkaerőhiánnyal, hanem a környékbeli országok is, amelyek átlagban 10%-os fizetésemeléssel reagálnak a helyzetre. Palkovics Imre szerint éppen ezért szükséges a magyar bérek gyors növelése.
A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
A korábban beharangozott 12 százalék helyett magasabb szinteken maximalizálják majd az éttermi felszolgálói díjat, vagy közkeletű nevén a szervizdíjat. Magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalékot, míg céges rendezvényeknél 20 százalékot számolhatnak majd fel az éttermek. Ezzel fellélegeztek a vállalkozók, akik a szervizdíj maximálása miatt aggódtak, hiszen számos helyen már most is magasabb, mint 12 százalék. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel konzultálva döntött a változtatás mellett, és azt is bejelentette, hogy az eredeti ígéretnek megfelelően adómentes lesz a borravaló, bárhogy is fizetik majd azt a vendégek az éttermi személyzet számára.
A kormány külön-külön egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a bérekről azt követően, hogy tárgyalásokat folytattak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A VKF-ülésen ugyanis igencsak távol voltak egymástól az álláspontok. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, hogy a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A Portfolio által megkérdezett VKF-tagok kiemelték: mindenki a minimálbérről szóló megállapodásra törekszik, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az óriási béremelési álmok szertefoszlanak, hiszen 10% feletti béremelésről már senki sem beszél.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
A Nagy Márton által bemutatott 14+2 pontos turisztikai javaslatcsomag a hazai szállodák és éttermek körében nagyrészt pozitív fogadtatásra talált, a szervizdíj 12 százalékos maximalizálására vonatkozó tervet azonban egyöntetűen kritikával illették. Ezt kontraproduktív lépésnek tekintik az iparági szereplők, akik szerint a korlátozás jelentős bevételkiesést és az ágazat versenyképességének romlását okozná. Az átfogó csomag egyéb javaslatai szélesebb támogatottságot élveznek.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium új kormányrendelet-tervezetet tett közzé a külföldi munkaerő-behozatallal kapcsolatban. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint a szigorítások célja, hogy a munkaügyi szabálysértések elkövetésén kapott munkáltatók ne juthassanak külföldi munkavállalási engedélyhez. További változásként a nagyobb cégeknek részletes jelentést kell tenniük az Európán kívüli munkavállalók foglalkoztatásáról, valamint együtt kell működniük a magyar álláskeresők elhelyezkedésében. A kormány a hazai munkaerőtartalék, különösen a közfoglalkoztatottak és inaktívak bevonására európai uniós forrásokból finanszírozott képzéseket is bevezetne.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
Nem egyszerű az utazás megtervezése, ha a családnak egy vagy több házikedvence van. Már egyre több hazai szálloda fogad kutyával vagy cicával érkező vendégeket, azonban az is megoldás lehet, hogy a kiskedvenceket kutya- vagy cicapanzióban helyezzük el, aminek díja napi 4500 és 7000 ezer forint között mozoghat.
A várakozásoknak megfelelően alakult, viszont enyhe növekedést mutat a német inflációs adat. Az ECB kommunikációjában...
Az tény, hogy gondban van a világ egyik legerősebb csapata, de az nem biztos, hogy a fogadók jól látják a helyzetet.... 
Azért, mert egy ország nem szimpatikus, a jó gazdaságpolitikát finanszírozza a piac - vélte Szabó Balázs a Partizán...
Nagyon gyakori eset, hogy valakinek van egy lakása, ami már szűkös a két kamasszal, de ami ingatlant szeretnének helyette...
Az Európai Unió Bírósága az általános forgalmi adóval kapcsolatban már számos alkalommal hozott kedvező döntést... 
A Demján 1+1 pályázat minden várakozást felülmúlt, az előregisztrált 6500 pályázó is jól mutatja, hogy óriási... 
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
Az orosz haderő elérte az ukrán véderő egyik legfontosabb városát.
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
