Szép csendben megindult a leépítés a magyar gyárakban
Egyre több dolgozót küldenek el „szép csendben” az autóipari vállalatok, miközben a termelésük csökkenésével kell szembenézniük. A szakértők szerint idén sem vesz igazi lendületet a szektor.
Egyre több dolgozót küldenek el „szép csendben” az autóipari vállalatok, miközben a termelésük csökkenésével kell szembenézniük. A szakértők szerint idén sem vesz igazi lendületet a szektor.
Az automatizáció egyre nagyobb teret nyer a hazai kiskereskedelemben: az Auchan Magyarország hamarosan megnyitja első, teljesen személyzet nélküli üzletét Budapesten. Bár vidéken néhány éve még ellenállásba ütköztek az önkiszolgáló kasszák, ezek a megoldások egyre elterjedtebbek, részben a munkaerőhiány miatt. Az automatizáció a következő időszakban fel is gyorsulhat.
A magyar éttermek forgalma 2024-ben érte el először az öt évvel ezelőtti szintet. Ugyanakkor kevesebb üzlettel és alkalmazottal működnek, mint 2019-ben. A magyar vendégek idén is óvatosan költhetnek az éttermekben. A vendégek közel fele szerint ugyanis a hazai árak túl magasak, így az éttermek az áremelések helyett a költségek optimalizálására és a szolgáltatás fejlesztésére fókuszálhatnak.
Jelentős mértékben nő a pedagógusok fizetése 2025-ben, azonban nem mindenki kapja meg a kormányzati programban szereplő 21%-os emelést. Minél magasabb fokozatban van egy pedagógus, annál kisebb a béremelése. Ennek eredményeképp már alig van különbség egy gyakornok és egy évtizedes tapasztalattal rendelkező tanár fizetése között.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok, ám az állami cégeknél ennél kicsit jobb a helyzet. Van, ahol 8-10%-os béremelésre lehet számítani.
Kifejezetten alacsony béremelési ajánlatokkal kezdik a bértárgyalásokat a vállalatok - derült ki a Portfolio körképéből. A munkavállalók 10% feletti fizetésemelést szeretnének elérni, ám nagyon úgy tűnik, hogy erre kevés az esély. Mekkorák a dolgozói bérigények? Mivel számolnak a vállalatok? Mi a helyzet az egyes szektorokban?
Pillanatok alatt döntött a kormány a Magyarországon dolgozó külföldiek számának korlátozásáról. A szabályozás érinti a külföldiek kvótáját és az országok körét is. Ugyanakkor számos kivételnek köszönhetően nincsenek veszélyben a nagyberuházások, de kevesebb külföldi ételfutárra sem érdemes számítani. Szakértők szerint ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzet sem indokolja a külföldi dolgozók számának felfuttatását. A helyzet akkor lehet izgalmas, amikor beindul a gazdasági növekedés.
A vidéki szállodák esetében várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac jövőre, míg Budapesten e szint feletti áremelés is lehet elsősorban a külföldi turisták erős jelenléte miatt. Ha jövőre a forint gyengülése miatt megdrágulnak majd a külföldi utak, akkor reális lehet a hazai szállodák azon várakozása, hogy emiatt több magyar fog belföldön nyaralni.
Pillanatokon belül eldőlhet, hogy a kormány mennyire szigorítja a külföldiek magyarországi munkavállalását - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk, a mai kormányülésen is szó volt erről a témáról, és hamarosan megalkotják a rendeletet is. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint a tiltás súlyos gazdasági hatásokkal járna. Szakértők attól tartanak, hogy az unión kívüli dolgozók behozatalának teljes tiltása egy ahhoz hasonló munkaerőpiaci helyzetet teremtene, mint amilyennel az Egyesült Királyság szembesült a Brexitet követően.
Hogy milyen gondokkal küzd jelenleg a magyar gazdaság, azt jól jelzi, hogy az iparban kevesebb munkavállalóra volt szükség az elmúlt egy évben. A külföldi munkavállalók sem özönlenek már az országba, az elmúlt hónapokban stagnált a létszámuk. Az autóiparban pedig harmadik országbeli munkavállalóktól is kénytelenek voltak megválni egyes cégek. A kormány idei szigorítása is fékezte a külföldi munkaerő behozatalát.
A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?
A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Jelenleg csak Bulgáriát tudjuk megelőzni a minimálbért tekintve, ebben pedig jövőre nem igazán várható változás. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak Nyugat-Európa küzd munkaerőhiánnyal, hanem a környékbeli országok is, amelyek átlagban 10%-os fizetésemeléssel reagálnak a helyzetre. Palkovics Imre szerint éppen ezért szükséges a magyar bérek gyors növelése.
A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.
Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
A korábban beharangozott 12 százalék helyett magasabb szinteken maximalizálják majd az éttermi felszolgálói díjat, vagy közkeletű nevén a szervizdíjat. Magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalékot, míg céges rendezvényeknél 20 százalékot számolhatnak majd fel az éttermek. Ezzel fellélegeztek a vállalkozók, akik a szervizdíj maximálása miatt aggódtak, hiszen számos helyen már most is magasabb, mint 12 százalék. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel konzultálva döntött a változtatás mellett, és azt is bejelentette, hogy az eredeti ígéretnek megfelelően adómentes lesz a borravaló, bárhogy is fizetik majd azt a vendégek az éttermi személyzet számára.
A kormány külön-külön egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a bérekről azt követően, hogy tárgyalásokat folytattak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A VKF-ülésen ugyanis igencsak távol voltak egymástól az álláspontok. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, hogy a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A Portfolio által megkérdezett VKF-tagok kiemelték: mindenki a minimálbérről szóló megállapodásra törekszik, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az óriási béremelési álmok szertefoszlanak, hiszen 10% feletti béremelésről már senki sem beszél.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
A Nagy Márton által bemutatott 14+2 pontos turisztikai javaslatcsomag a hazai szállodák és éttermek körében nagyrészt pozitív fogadtatásra talált, a szervizdíj 12 százalékos maximalizálására vonatkozó tervet azonban egyöntetűen kritikával illették. Ezt kontraproduktív lépésnek tekintik az iparági szereplők, akik szerint a korlátozás jelentős bevételkiesést és az ágazat versenyképességének romlását okozná. Az átfogó csomag egyéb javaslatai szélesebb támogatottságot élveznek.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
Szinte napra pontosan két éve írtam először az olajkutam.com nevű átverésről, majd utána még kétszer. Mostanra...
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő a naptári üzleti éves vállalatok transzferár dokumentációjának elkészítésére... 
Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra?...
Egyértelmű, hogy egy alulárazott részvényben nagy a potenciál az emelkedésre. De a múlt példái bőven bizonyítják... 
Cser Tamással a (nem)olcsó európai részvényekről, Sándorfi Balázzsal a (nem)olcsó magyar ingatlanpiacról beszélgetünk...
Coachingok során rendszeres kérdés, hogy mit tegyünk a mai kilátások mellett. Erre mindig egy válaszom van: honnan...
2025. áprilistól nyújtható be a vállalati digitális K+F fejlesztéseket támogató pályázat kis-, és középvállalkozások... 
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
