• Megjelenítés

Nagy Károly

2000 nyara óta van a média világában, a Gazdasági Rádió, majd a Trend FM hallgatóit 2007 óta boldogítja. Gazdasági újságírói vénáját a 2008-as pénzügyi válság hívta életre. Tévés híradósból (ATV, MTV) képezte át magát rádióssá, de rendszeresen publikál is. Korábban írt a Turizmus.com, a Privátbankár vagy éppen a Világgazdaság számára is cikkeket, de rendszeresen tudósított hírügynökségeket is. Az írói világba 2016-ban kóstolt bele A Föld védelmében címmel megjelent könyvével. 2020 telétől a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 220
Pillanatokon belül nagyon súlyos döntést hozhat a kormány

Pillanatokon belül nagyon súlyos döntést hozhat a kormány

Pillanatokon belül eldőlhet, hogy a kormány mennyire szigorítja a külföldiek magyarországi munkavállalását - értesült a Portfolio. Úgy tudjuk, a mai kormányülésen is szó volt erről a témáról, és hamarosan megalkotják a rendeletet is. A Portfolio-nak nyilatkozó szakemberek szerint a tiltás súlyos gazdasági hatásokkal járna. Szakértők attól tartanak, hogy az unión kívüli dolgozók behozatalának teljes tiltása egy ahhoz hasonló munkaerőpiaci helyzetet teremtene, mint amilyennel az Egyesült Királyság szembesült a Brexitet követően.

Már nem özönlenek Magyarországra a külföldi dolgozók

Már nem özönlenek Magyarországra a külföldi dolgozók

Hogy milyen gondokkal küzd jelenleg a magyar gazdaság, azt jól jelzi, hogy az iparban kevesebb munkavállalóra volt szükség az elmúlt egy évben. A külföldi munkavállalók sem özönlenek már az országba, az elmúlt hónapokban stagnált a létszámuk. Az autóiparban pedig harmadik országbeli munkavállalóktól is kénytelenek voltak megválni egyes cégek. A kormány idei szigorítása is fékezte a külföldi munkaerő behozatalát.

Mire lesz elég a nagy bérmegállapodás? Mi lesz a fizetésekkel Magyarországon?

Mire lesz elég a nagy bérmegállapodás? Mi lesz a fizetésekkel Magyarországon?

A napokban aláírták a 3 éves bérmegállapodást a kormány, a vállalati, illetve a munkavállalói képviseletek. A 2025-ös évre még viszonylag alacsonyabb lesz, azt követően azonban magasabb ütemre kapcsol a minimálbér növekedési üteme. Az egyes érdekképviseletek eltérően értékelik a megegyezést. A vállalatok szerint túl gyors az iram, ugyanakkor a munkavállalók úgy vélik, éppen csak elég lesz ahhoz, hogy a régiós bérversenyben ne maradjunk le. De milyen mértékben növekedhet a mediánbér és az átlagbér Magyarországon a megegyezés tükrében?

Palkovics Imre: nagyot kell növelni a magyar béreken, hogy ne menjenek külföldre dolgozni az emberek

Palkovics Imre: nagyot kell növelni a magyar béreken, hogy ne menjenek külföldre dolgozni az emberek

A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Jelenleg csak Bulgáriát tudjuk megelőzni a minimálbért tekintve, ebben pedig jövőre nem igazán várható változás. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak Nyugat-Európa küzd munkaerőhiánnyal, hanem a környékbeli országok is, amelyek átlagban 10%-os fizetésemeléssel reagálnak a helyzetre. Palkovics Imre szerint éppen ezért szükséges a magyar bérek gyors növelése.

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

Itt a fordulat: fellélegezhetnek az éttermek

Itt a fordulat: fellélegezhetnek az éttermek

A korábban beharangozott 12 százalék helyett magasabb szinteken maximalizálják majd az éttermi felszolgálói díjat, vagy közkeletű nevén a szervizdíjat. Magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalékot, míg céges rendezvényeknél 20 százalékot számolhatnak majd fel az éttermek. Ezzel fellélegeztek a vállalkozók, akik a szervizdíj maximálása miatt aggódtak, hiszen számos helyen már most is magasabb, mint 12 százalék. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel konzultálva döntött a változtatás mellett, és azt is bejelentette, hogy az eredeti ígéretnek megfelelően adómentes lesz a borravaló, bárhogy is fizetik majd azt a vendégek az éttermi személyzet számára.

Akkora a feszültség, hogy közbelép a kormány - Mi lesz a bérekkel Magyarországon?

Akkora a feszültség, hogy közbelép a kormány - Mi lesz a bérekkel Magyarországon?

A kormány külön-külön egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a bérekről azt követően, hogy tárgyalásokat folytattak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A VKF-ülésen ugyanis igencsak távol voltak egymástól az álláspontok. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, hogy a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A Portfolio által megkérdezett VKF-tagok kiemelték: mindenki a minimálbérről szóló megállapodásra törekszik, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az óriási béremelési álmok szertefoszlanak, hiszen 10% feletti béremelésről már senki sem beszél.

Egyre nagyobb a feszültség: a gyenge GDP-adat miatt szertefoszlanak a béremelési álmok?

Egyre nagyobb a feszültség: a gyenge GDP-adat miatt szertefoszlanak a béremelési álmok?

A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.

Nem tetszik az éttermeknek a szervizdíj maximálása

Nem tetszik az éttermeknek a szervizdíj maximálása

A Nagy Márton által bemutatott 14+2 pontos turisztikai javaslatcsomag a hazai szállodák és éttermek körében nagyrészt pozitív fogadtatásra talált, a szervizdíj 12 százalékos maximalizálására vonatkozó tervet azonban egyöntetűen kritikával illették. Ezt kontraproduktív lépésnek tekintik az iparági szereplők, akik szerint a korlátozás jelentős bevételkiesést és az ágazat versenyképességének romlását okozná. Az átfogó csomag egyéb javaslatai szélesebb támogatottságot élveznek.

Kiterítette a lapjait a kormány: ez lesz a nagy bérmegállapodás?

Kiterítette a lapjait a kormány: ez lesz a nagy bérmegállapodás?

Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.

Egyre több a kérdés a hazai fizetésekről

Egyre több a kérdés a hazai fizetésekről

Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.

Senki sem tudja, mi lesz a szakmunkás minimálbérrel Magyarországon

Senki sem tudja, mi lesz a szakmunkás minimálbérrel Magyarországon

A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.

Szigorodhat a külföldi munkavállalók alkalmazása Magyarországon

Szigorodhat a külföldi munkavállalók alkalmazása Magyarországon

A Nemzetgazdasági Minisztérium új kormányrendelet-tervezetet tett közzé a külföldi munkaerő-behozatallal kapcsolatban. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint a szigorítások célja, hogy a munkaügyi szabálysértések elkövetésén kapott munkáltatók ne juthassanak külföldi munkavállalási engedélyhez. További változásként a nagyobb cégeknek részletes jelentést kell tenniük az Európán kívüli munkavállalók foglalkoztatásáról, valamint együtt kell működniük a magyar álláskeresők elhelyezkedésében. A kormány a hazai munkaerőtartalék, különösen a közfoglalkoztatottak és inaktívak bevonására európai uniós forrásokból finanszírozott képzéseket is bevezetne.

Így érhető el az 1 millió forintos fizetés Magyarországon

Így érhető el az 1 millió forintos fizetés Magyarországon

Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.

Még ma sem könnyű a kis kedvencekkel utazni

Még ma sem könnyű a kis kedvencekkel utazni

Nem egyszerű az utazás megtervezése, ha a családnak egy vagy több házikedvence van. Már egyre több hazai szálloda fogad kutyával vagy cicával érkező vendégeket, azonban az is megoldás lehet, hogy a kiskedvenceket kutya- vagy cicapanzióban helyezzük el, aminek díja napi 4500 és 7000 ezer forint között mozoghat.

Virágzik az ökoturizmus, de nálunk még kevésbé elterjedt

Virágzik az ökoturizmus, de nálunk még kevésbé elterjedt

Világszerte egyre nagyobb a kereslet az ökoturizmus iránt, amelynek egyik ázsiai fellegvárának Vietnám számít, de az indonéziai Bali szigete is egyre kedveltebb célpontja az ökoturistáknak. A magyarok azonban még nem igazán vevők a turizmus ezen vállfajára, mint ahogy az a trend is kevésbé népszerű nálunk, hogy nagy filmek forgatási helyszíneit keressék fel nyaralás céljából.

Ez aztán a feladvány: úgy kell nagyot emelni a béreken Magyarországon, hogy ne legyen csődhullám

Ez aztán a feladvány: úgy kell nagyot emelni a béreken Magyarországon, hogy ne legyen csődhullám

A munkavállalói oldal az EU-s szinten egyre inkább lemaradó magyarországi minimálbéreket, a munkaadói oldal a bizonytalan gazdasági helyzetet és a vállalatok teherbíróképességét hangsúlyozza azokon a tárgyalásokon, amelyeken 3 éves megállapodást kötnének a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Egy biztos: nem a teljes bruttó, hanem a rendszeres átlagkereset lesz az alapja annak az egyezségnek, amelynek mentén a minimálbért az átlag 50%-ára emelnék. A gazdasági tárca számításai szerint háromszor 12%-os minimálbéremelés kellene ehhez, az azonban még nem dőlt el, hogy egyenletes lesz-e a béremelési ütem.

Csődhullámot hozna a 400 ezer forintos minimálbér?

Csődhullámot hozna a 400 ezer forintos minimálbér?

A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ügyfélkapu-mizéria: egy újabb szolgáltatás kiesése fenyeget ügyintézési káosszal
Portfolio Blogger
Holdblog

A személyes szorzónk

Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility