„Minden jel arra mutat”, hogy 2026-ban már nem lesz biztosítói extraprofitadó
Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában elmondta: az EU soros elnökeként idén az RIS, vagyis a lakossági befektetők védelmére vonatkozó uniós javaslatcsomag előre vitele a minisztérium egyik legfontosabb feladata. Az Európai Bizottság célja ezzel a lakossági megtakarítások mozgósítása volt a befektetői védelem megerősítése mellett. Magyarország azon kilenc ország között volt, amely kiállt a jutaléktilalom (pontosabban ösztönzőtilalom) mellőzése érdekében. Ugyan az eredeti teljes tilalom koncepciója nem került be a javaslatba, részleges tilalom igen, amit egyik társjogalkotó sem vetetett el teljesen, de az Európai Tanács és az Európai Parlament is puhított rajta. Most kezdődik a trilógus szakasz, amely a három nagy uniós szereplő javaslatának az összhangba hozásáról szól.
Egy másik nagy téma az Európai Bizottság Value for Money javaslatcsomagja, a Bizottság e téren is szigorú uniós szintű referenciaértékek bevezetését javasolta. Jelen állás szerint el lehet térni a meghatározott benchmarkoktól, ezeknek felügyeleti természetük lenne, az eddigi benchmarkok pedig tovább használhatók - ez Magyarországon is így van. A közvetítői képzettségre vonatkozó követelményeket is szigorítaná az EU, Magyarország számára ez nem jelentene érdemi szigorítást. Az uniós szabályok változása nyomán kötelező érvényű előírásokkal legkorábban várhatóan 2027-től fog találkozni a biztosítási szektor.
Ami a hazai ügyeket illeti, a kormány sikeresnek értékeli az első lakásbiztosítási kampányt, hiszen az állomány 20%-a megmozdult. 2025-ben a legnagyobb változás az lesz, hogy a szerződésfelmondás egységesen április 30-ára szól. A biztosítóknak idén is február 15-éig kell értesíteniük ügyfeleiket, és március 1-31. között zajlik a kampány. A napokban fog megjelenni a biztosításközvetítői hatósági képzésről és vizsgáról szóló NGM-rendelet, amely több körös egyeztetésen esett át, és január 1-jén fog hatályba lépni.
Végezetül az extraprofitadóról szólt Túri Anikó: a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) javaslatainak jó részét sikerült figyelembe venni, 200-250 milliárd forintnyi állampapír megvásárlásával a szektor körülbelül 60 milliárd forinttal fogja tudni csökkenteni extraprofitadóját, az eddigi három sáv helyett pedig két sáv lesz, minderről részletesen itt írtunk. Túri Anikó úgy fogalmazott,
megígérni nem tudom, de minden jel arra mutat, hogy a jövő év az utolsó, amikor a biztosítóknak meg kell fizetniük az extraprofitadót.
Január 1-jével lépnek hatályba az etikus 2.0 életbiztosítási koncepció első szabályai
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója előadásában elmondta: az elmúlt időszak a megtakarítási piacon elsősorban a befektetési alapok növekedéséről szólt, és két évnyi „regenerációs” időszak után ismét növekszik reálértéken is a háztartások megtakarítási állománya.
A biztosítók tőkeszintje megnyugtatóan magasan, 200% körül van jelenleg, komolyabb beavatkozásra a legnehezebb időszakban sem volt szükség; bár 2022-ben 172%-ra csökkent a mutató, azóta ismét növekszik. A biztosítók díjbevétele idén meghaladhatja az 1600 milliárd forintot, és jó úton halad az MNB 2000 milliárdos – igaz, más inflációs várakozások mellett megfogalmazott - célértékének teljesítése felé. A biztosítási piac penetrációja 2,01%-on áll, ez sajnos a régiós átlagtól is elmarad. A jegybank szerint 10% körül van az egészséges tőkearányos jövedelmezőség (ROE) a szektorban, ezt 2025-26-ban elérheti a szektor.
Az életbiztosítási piacon az egyik szemünk sír, a másik nevet – fogalmazott Szeniczey, bemutatva, hogy a szerződésszám és az egyszeri/eseti díjas díjbevételek alakulása nem mutat jó képet. Az életbiztosítási penetrációnk felette van a visegrádi országok átlagánál, de bőven az EU-átlag alatt vagyunk. A felügyeleti célja a rossz átkötési gyakorlatok azonosítása, KID forgatókönyvekben megtérülés nélküli eszközalapok kiszorítása, nem megfelelően indokolt költségek megszüntetése. Ennek megfelően
fokozatosan kerül bevezetésre a jegybank etikus 2.0 koncepciója, amelynek részeként január 1-től meg kell felelni a szeptemberben megjelent welcome call és összeférhetetlenségi szabályozásnak,
a jövő évben többek között az eszközalapok áttekintése és szelekciója zajlik, a unit-linked ajánlás és a TKM-rendelet bevezetését pedig 2026. január 1-jei hatállyal tervezik.
A nem-életbiztosítási piacot a magas költséghányad és az alacsony kárhányad jellemzi közepes koncentráció és a visegrádi országok sávjának alján lévő alacsony penetráció mellett – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató. Az MNB legutóbbi adatai alapján megugrottak a kgfb-díjak, az éves 10%-os díjnövekedés (Budapesten 6%, vidéken 10% felett) meghaladja a kárráfordítások 4%-os bővülését.
A lakásbiztosítási kampány az MNB szerint is sikeres volt, az 50 millió forinton rögzített biztosítási összeg díja 55 ezer forint feletti szintről 50 ezer forint alá csökkent. A teljes piacon 16%-kal emelkedtek a lakásbiztosítási díjak egy év alatt a második negyedévre, egy teljeskörű lakásbiztosítás átlagos éves díja 60,5 ezer forint, az MFO-szerződések díja 17%-kal kedvezőbb. A következő kampány sikere érdekében több ponton is módosított gyakorlatán az MNB, a legfontosabb a jegybank szerint is az április 30-ai új, egységes fordulónap.
A biztosítók digitalizáltságát is megvizsgálta a jegybank, a legnagyobb kihasználatlan online potenciált a jól sztenderdizálható és árérzékeny biztosításoknál, pl. a kgfb-nél és részben a lakásbiztosításoknál látja az MNB. Működik már a piacon a blockchain alapú, osztott főkönyvi technológián alapuló progresszív bankbiztosítási IT-megoldás (DLT) is, de a napi gyakorlatba való átültetésére szükség van még a jegybank szerint, jelenleg a bankokkal egyeztetnek erről.
Betolnak 200 milliárdot a biztosítók az államnak
Idén a MABISZ kivetítése alapján 1777 milliárd forint körül lesz a szektor díjbevétele, ami reálértéken a tíz évvel ezelőttihez képest stagnálást jelent, vagyis kicsit a „helyben futás” időszaka volt ez – mondta Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke. A biztosítások állománydíja két számjegyű növekedést mutat, az életbiztosítások 12%-os, a nem-életbiztosítások 15%-os éves díjbevétel-növekedést mutatnak harmadik negyedéves számaik alapján. A casco kivételével érzékelhetően nőtt a szerződésállomány (a cascónál azonban mindössze 19,5% a penetráció), különösen a nyugdíjbiztosítások állománynövekedése látványos. A casco penetrációban a jogalkotókkal együttműködve igyekszik javulást elérni a szakma. A biztosítók versenyében a harmadik negyedéves adatok alapján csoportszinten a Generali a legnagyobb, az Allianz a második, a Groupama a harmadik.
Ami az extraprofitadó múlt héten bejelentett jövő évi változásait illeti, Erdős Mihály szerint intenzív, őszinte, konstruktív egyeztetések zajlottak az extraprofitadóról a kormánnyal,
250 milliárd forintnyi különadót fizethet a szektor idén és több mint 210 milliárd forintot jövőre, ezen belül az extraprofitadó 105-ről 60 milliárd forint környékére csökkenhet.
A biztosítók extraprofitadójának a csökkenéséért cserébe 200 milliárd forint körüli pótlólagos állampapír-vásárlást tervez a szektor. Konstruktívnak találják az MNB etikus 2.0 koncepciójával kapcsolatos egyeztetéseket is, készülnek a változásokra informatikai rendszereik fejlesztésével is, például az adatbázis alapú egyedi TKM-számítás lehetőségének megteremtésére. A jegybank részéről ugyanakkor több olyan vezetői körlevelet és elvárást kapott a biztosítási szakma az utóbbi időben, amelyek határidejének a betartása operatív szinten nagy kihívás, ennek figyelembevételére kérik a felügyeletet a biztosítók.
Erdős Mihály közlése szerint idén 1 milliárd forint feletti összeget kellett kifizetniük aszályra a biztosítóknak (+ tartalék),
az idei árvízkárok viszont a védvonalak korábbi megerősítésének is köszönhetően 69 millió forintnál megálltak (+ tartalék).
Az első lakásbiztosítási kampány eredményéről szólva a MABISZ elnöke kiemelte, hogy a szerződésállomány stagnált, vagyis az értékesítést csak időben koncentrálta egyetlen hónapra a kampány, érdemi penetrációnövelő hatásanem volt. Az új szerzések átlagdíja változatlan volt az egyéni lakások esetében, az MFO-szerződések esetén viszont 20%-kal nőtt. Az új szerzések átlagos épületre számított biztosítási összege viszont 22%-kal, az MFO-knál 15%-kal emelkedett.
Küzdelmes éven van túl a biztosítási piac
Küzdelmes volt az idei év a lakáskampánytól az extraprofitadóról szóló egyeztetésekig – mondta Bacsó Gergely (Allianz), piaci szempontból viszont kevésbé látta kihívásokkal telinek az évet Havas Gábor (Union), köszönhetően a magas indexekkel forduló szerződéseknek és a viszonylag erős értékesítési környezetnek is. Kovács Zsolt (Posta Biztosító) megemlítette, hogy relatíve szerencsés volt a nyári időszak időjárási szempontból, és nagy eredménynek nevezte, hogy azonos álláspontra sikerült kerülni az extraprofitadó témájában. Elárulta: várhatóan nyereségesek lesznek idén, a piac egészében pedig konszolidációra számít. Van az a nehézség, amikor kénytelenek vagyunk rendesen kommunikálni a jogalkotók és a közvetítők felé, idén elérte a piac ezt a szintet – értékelte pozitívan az év egyik nagy fejleményét Kurtisz Krisztián (Uniqa). Szerinte a költségekkel, adókkal kezdeni kell valamit, hogy az ügyfél hosszú távon is lássa értelmét a biztosítói kapcsolatnak. A díjbevétel felfelé megy, az inflációt és a hozamgörbehatást nagyjából ki tudta nőni a szektor, versenyképességben viszont nem halad előre a szektor – mondta Nagy Koppány (MNB-igazgató). Szó volt a beszélgetésben a piaci profitok koncentrációjáról, Nagy Koppány szerint a gyakorlat azt bizonyítja, hogy vannak a kis és közepes méretű biztosítók között is nyereségesek.
Az MNB 180-190 milliárd forint közötti pótlólagos állampapír-vásárlást vár a szektortól jövőre, ami 50-60 milliárd forintos adómegtakarítást fog jelenteni számára, a klasszikusan számított ROE pedig már idén meghaladhatja a 10%-ot, jövőre a 20%-ot a szektorban.
Nyilasy Bence (Gránit Biztosító) szerint társaságuk jól van, 20% körüli ROE-val dolgozik, de a teljes szektor is elégedett lehet az idei évvel, jól alakultak a lakáskárhányadok, és az árvízt is sikerült megúsznia a piacnak 69 milliós kárral. A Gránit Biztosító megvásárolta a Corvinus Befektetési Zrt.-től a Posta Biztosítók kétharmados részesedését, közeledik a tranzakció zárása, de összeolvasztást nem terveznek, hiszen a Posta Biztosítók a Gránit Biztosítóétól eltérő profillal működnek.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem mindegy, mire használják fel az extraprofitadóból felszabaduló pénzt a biztosítók. Jó lenne, ha nem kizárólag tulajdonosi profit képződne belőle, a digitális fejlesztésekben például jó helye lenne. Ezek egy része a lakásbiztosítási kampányhoz is kapcsolódhat, jó lenne például nem ráborítani a postára több millió levelet.
Az első lakásbiztosítási kampány biztosítói margint evett és ügyfélértéket javított. A penetrációt nem, de a versenyt növelte.
Az első kampánytapasztalatok tehát inkább pozitívak. Folytatás 2025 márciusában, amire már most készülnek a biztosítók.
