Csak átmenetileg tudott 400 alá erősödni a forint, az utóbbi napokban megint rosszul nézett ki az euróárfolyam, a 410-es szintet kezdte közelíteni. Vagyis miközben az MNB jelentősen emelte az irányadó kamatot, a 10 százalék feletti magyar kamatszint messze a legmagasabb a régióban, ez is csak ideig-óráig segített a forinton. Most éppen elsősorban a magas gázár, illetve az ebből adódó gyenge fundamentumok tesznek keresztbe, ezeken pedig a magyar gazdaságpolitika csak bajosan tud segíteni.
Annak okán, hogy Magyarország élt vétójogával a globális minimumadó európai implementációja ellen, az Egyesült Államok kormánya 2022. július 8-án bejelentette, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést. Amennyiben a két ország között nem jön létre megállapodás, úgy a jelenleg alkalmazott egyezmény rendelkezései 2024. január 1-jétől már nem lesznek alkalmazhatók. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletág vezetőjének segítségével bemutatjuk az adóegyezmény megszűnésének potenciális következményeit és összegezzük, melyek a legfontosabb, magánszemélyeket és a társaságokat érintő változások.
Rohamosan esik a jen árfolyama, a dollárral szemben már negyven éves mélypontra esett a jegyzést. Azt nem lehet mondani, hogy a japán döntéshozók vállat vonnak a jen leértékelődése láttán, lépéseket mégsem tesznek. A japán jegybank nemhogy kamatot nem emel, még fokozta is a mennyiségi lazítást az előző hónapokban, és azt ígérik, hogy a laza monetáris politika marad. Japán egyértelműen szembe akar menni a globális trendekkel és a piacokkal, de a piac bőven megfizetteti a különutas politika árát. A végeredmény az lehet, hogy a jegybank végül nem tudja elkerülni az eddig politikája feladását - ha pedig mégis megússzák, annak sem feltétlenül fognak örülni.
Kiélezett költségvetési helyzetben, drasztikusan megemelkedő energiaár környezetben megtette a kormány azt, amit kényszerűen meg kellett tennie, hogy ezzel javítsa a költségvetés és az ország pénzügyi egyensúlyát és főként a gáznál takarékosság felé terelje az átlagnál többet fogyasztókat, de közben ösztönözze a megújuló energiák felé fordulást is – lényegében így foglalható össze a rezsicsökkentési rendszer ma bejelentett módosításának legfőbb üzenete.
"Ennek akár nagyon rossz vége is lehet." Ilyesmi volt az első gondolatom, amikor értesültem róla, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
A tőkebefektetés, amellyel az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures ma már nem csak a startup ökoszisztémában, hanem az érettebb vállalatok területén is hiánypótló piaci szerepet tölt be, az elmúlt néhány év válsághelyzeteiben még fontosabb szerepet kapott. Emlékezhetünk, hogy ez a forrástípus jól vizsgázott már a Covid-járvány utáni gazdaságélénkítési célok esetében is, jelenleg pedig a háború okozta következmények enyhítésére lehet egy jó megoldás a tőkebevonás, de a magyar gazdaságot permanensen sújtó problémára, a generációváltásra is van konstrukciója az alapkezelőnek. Zsámboki Zoltánnal, a Hiventures Vállalati üzletágának befektetési igazgatójával beszélgettünk.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményt adott ki a rezsicsökkentés módosításáról, melyben új információkat is megosztott. Bár pontos hatásokat csak a Közlönyben megjelenő részletszabályok után lehet mondani, a mostani tájékoztatásból is kiolvasható a lépés lényege. Ha ugyanis ebben a formában valósul meg a piaci árak lakosságra történő ráeresztése, akkor a családoknál szinte azonnal jelentkezni fognak a magasabb rezsiszámlák, ami viszont jó hír az államnak, amelynek nagyon szüksége van a plusz pénzekre. A bejelentés alapján részletes számításokat is végeztünk, hogy átlagosan mekkora többlet terhet okozhat a rezsicsökkentés módosítása a háztartásoknak, ezeket ebben a cikkben külön is megírtuk.
Nagy változásokra kell felkészülniük az eddigi katás kisadózóknak, a kormány megszünteti a kata visszaélés-szerű használatát, de közben a legálisan katázók számára szűkíti a lehetőségeket és a magasabb adóterhelésbe tereli az érintetteket. Az RSM Hungary tanácsadó cég szakértő csapatával segítünk eligazodni a legfontosabb kérdésekben.
A kata szigorítása és különösen a rezsiemelés csökkenteni fogja a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmeket, rontja az adósok adósságszolgálati képességét, az új hitelfelvevők pedig már csak emiatt is szigorodó banki feltételekkel nézhetnek szembe. Van azonban egy hosszabb ideje tartó folyamat is, ami miatt már most jóval kisebb a felvehető hitelösszeg, mint tavaly nyáron. Úgy elszálltak ugyanis a bankközi kamatok és a hozamok, hogy változatlan jövedelem mellett felére-kétharmadára esik a következő hónapokban a felvehető lakáshitel összege a tavalyihoz képest, és egyre többen ütköznek bele kisebb hitelösszeg mellett is a hitelezhetőség jogszabályi korlátaiba.
Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.
Nagyot mentek az első félévben is az árupiaci alapok, az aranyba fektető konstrukciók kivételével a többi alappal 15-44% közötti hozamokat lehetett elérni az elmúlt hat hónapban. Kérdés, mi lesz a nyersanyagokkal, ha valóban beüt a recesszió a világban. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 60%-át adja.
A kormány lényegében egyetlen nap alatt átalakította több százezer ember adózását. Az érintettek a következő 1,5 hónapban értékelik saját lehetőségeiket, lázasan számolgatnak könyvelőikkel (akiknek a relatív pozíciója szintén változik). A kisadózók sok esetben előre nem látható reakciójukból áll majd össze az intézkedés teljes hatása. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy az egész átalakítás miért és mennyire szokatlan a kormánytól és milyen makrogazdasági, költségvetési hatásai lehetnek.
Pár éve még irdatlan összegeket raktak a magyarok ingatlanalapokba, mostanra azonban a legnagyobb ingatlanalapok vagyona nem tud érdemi növekedést felmutatni, aminek elsődleges oka egy szabályozó oldali - és tegyük hozzá, érthető - beavatkozás. Pedig a hozamok meggyőzőek, az első félévben sok esetben többet lehetett keresni egy ingatlanalappal, mint egy részvénnyel. Könnyen lehet, hogy hamarosan ismét jelentősebb tőkebeáramlás jöhet a kategóriában, mivel a 180 napos sorozatok is egyre meggyőzőbb hozamokat mutatnak fel.
Egyik oldalról a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalról az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a hazai vegyes alapok számára a hozamszerzést az év első felében. A legjobban teljesítő sorozatok között mindössze háromnak volt nulla feletti hozama, a többség mínuszban zárta a félévet. A tavaly még legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért idén már nem kapkodtak annyira a befektetők, meg is lett az eredménye.
Losonczy Attila, a New York-i Columbia Egyetem Zuckermann Intézetének kutatója jelenleg az egyik legsikeresebb agykutató, felfedezéseit a világ legrangosabb lapjaiban közli. Nemrégiben tudományos áttörést közölt a Nature folyóiratban, az agyban történő memóriatárolás megfejtésének témájában. Kollaborációs partnere Rózsa Balázs, a KOKI csoportvezetője, a BrainVisionCenter igazgatója és a Femtonics alapítója által fejlesztett gyors, 3D-s, lézermikroszkóp megkerülhetetlen szerepet játszott a kutatás során. A két kutatóval a tudományos publikáció hátteréről, annak későbbi eredményéről és hasznosulásairól is beszélgettünk az interjú során.
Mindössze 10 nap leforgása alatt több mint 3 százalékpontot emelkedett a BUBOR az MNB újabb kamatemelései miatt. Ilyen kamatszint mellett már nem 8% körüli, hanem 15% körüli hitelkamattól védi az adósokat a kamatstop, a bankok számára pedig már 140 milliárd forint körül jár az évesített költsége. Kivezetése egyre fájdalmasabb lenne: egy átlagos hitelnél már több mint 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okozna.
Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.
Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.
A recessziós félelmek felerősödése, az európai energiakrízis, és az elszabaduló gázár voltak azok a tényezők, amelyek alapjaiban borították fel a héten a forint piacát. Egy ilyen helyzetben ugyanis a - magyarspecifikus okok miatt - sérülékeny gazdaságot és így a forintot azonnal megtalálják a befektetők - értékelték a héten látott turbulens piaci folyamatokat a Portfolio-nak a makrogazdasági elemzők, akik szerint a jegybank megpróbálja megvédeni a forintot, de önmagában már nem képes erre. Végül a kormány is belátta, hogy az MNB már nem tud egymaga csodát tenni, ezért lépett. A közgazdászok egyetértettek abban is, hogy a kormány részéről ennél azonban többre lesz szükség és itt már politikailag érzékeny kérdéseket kell elővennie a gazdaságpolitikának: az árstop-szabályozások ugyanis fenntarthatatlanok és csapdahelyzetet eredményeznek, és közben a parlamenti tárgyalás alatt álló 2023-as költségvetés már kvázi semmisnek mondható. Annyit változott pár hét alatt ugyanis a makrokörnyezet.
