Az ONS beszámolója szerint a június 30-án véget ért tizenkét hónapban nettó 728 ezer volt a Nagy-Britanniába tartós letelepedés céljával érkezők nettó száma, vagyis a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége.
Ez azt jelenti, hogy a nettó bevándorlás 20 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A statisztikai hivatal jelentősen felfelé korrigált adatai szerint a 2023 júniusával zárult egy évben 906 ezer volt a tartós letelepedés céljával érkezők nettó száma. Ez komoly mértékű felülvizsgálat, az ONS korábbi becslésében ugyanis 740 ezer fős nettó bevándorlás szerepelt arra az időszakra.
Az ONS a tavalyi egész évi adatot is jelentősen felfelé módosította: a csütörtöki adatismertetés szerint 2023-ban 866 ezer volt a nettó bevándorlás a korábbi becslésben kimutatott 685 ezer helyett. A statisztikai hivatal a felülvizsgálatok okai között említette, hogy bővült és pontosabbá vált az információszolgáltatás a Nagy-Britanniában befogadott ukrajnai menekültek számáról.
A csütörtöki adatismertetés szerint a júniussal zárult egy évben érkezett letelepülők közül mindössze 10 százalék volt azoknak az aránya, akik az "EU plusz" országcsoportból költöztek Nagy-Britanniába. Az ONS ebbe a csoportba sorolja az Európai Unió tagországai mellett Norvégiát, Izlandot, Liechtensteint és Svájcot.
A Nagy-Britanniából ugyanebben az időszakban véglegesen elköltözők 44 százalékát viszont az "EU plusz" csoport állampolgárai tették ki: közülük 211 ezren költöztek el a vizsgált egy évben. Ez azt jelenti, hogy az "EU plusz"-országok állampolgárai alkották a Nagy-Britanniából végleg távozók legnagyobb egyedi csoportját.
London már a brit EU-tagság csaknem öt évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) után új, pontozásos - főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő - bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az Európai Unióból és a világ más térségeiből újonnan érkezők letelepedési és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
