A hazai vállalkozások mintegy 40%-a még csak most találkozik az energiaválságban elszálló gáz és áramárakkal, a cégek 14%-a pedig úgy látja, hogy bezárással kell reagálnia a mostani helyzetre - többek között ez derül ki a Portfolio körkérdéséből, amire 1647 vállalati vezető válaszolt.
Súlyos téli gázhelyzetre kezdett el berendezkedni a kormány: a rezsicsökkentés megnyirbálása után általános állami gázfogyasztáscsökkentést írt elő és kormányzati segítséget ígért a kis- és közepes vállalkozásoknak. Az új intézkedéscsomag egyik eleme, hogy a gázon történő spórolás miatt az állami intézményekben a hőmérséklet nem lehet több 18 foknál. Egy, a Portfolio-nak nyilatkozó hazai szakértő szerint az intézkedés takarékoskodási és zöld szempontból maximálisan indokolt, ugyanakkor nem biztos, hogy megfelelően kommunikálták. Mivel első hallásra ez a hőfok kevésnek tűnhet, főleg télen, ezért a Portfolio utánajárt, hogy a hideg évszakban milyen hőmérséklet ideális a beltéri munkához és az otthonléthez.
Ma már 30 millió forintos vagyontól privátbanki ügyféllé lehet válni Magyarországon, a privátbanki szolgáltatók köre igen széles, hát még az általuk kínált szolgáltatások sora. A Portfolio Privátbanki Felmérése szerint a hazai szolgáltatók több mint 56 ezer ügyfélszámlát és mintegy 8000 milliárd forintnyi vagyont kezelnek, de sokan nem tudják, pontosan milyen plusz szolgáltatás jár azzal, ha valaki ebbe az elit klubba tartozik. Mostani cikkünkben összegyűjtöttük, hogy mit kínálnak a privátbanki szolgáltatók a vagyonos magyaroknak.
Magukhoz tértek a gépjármű- és utasbiztosítások, és nagyot mentek az egyszeri díjas életbiztosítások és a vállalati vagyonbiztosítások is az idei második negyedévben. Nem lehet panasz a szektor 20%-os (!) díjbevétel-növekedésére sem, bár a rendszeres díjas életbiztosítások piaca érdemben lelassult. Nagyobb vérveszteségen van túl a nem-életbiztosítási üzletág: nyolc év után veszteségessé vált a másfélszeresére ugró kárráfordítások miatt, amelyekért elsősorban az ipari/mezőgazdasági tűz- és egyéb vagyoni károk okolhatók. A második félévben az aszály mellett az új, 50 milliárd körüli pótadó húzhatja le nagyon a szektor számait.
Történetének legnagyobb, több mint 200 milliárd forintos elszámolt különadója ellenére nyereséggel zárta a második negyedévet a magyar bankszektor, így az első félév egészében is nyereségesen működött. Az MNB friss adatai szerint alacsony hitelértékvesztés mellett jött össze a második negyedéves 33 milliárd forintos (nem konszolidált) nyereség, ám ez az alacsony kockázati költség az év második felében és jövőre aligha lesz tartható: a rezsiköltségek elszállása és a kialakuló lánctartozások miatt sok ügyfél kerülhet bajba, így a banki hitelportfóliók minőségének drasztikus romlása sem kizárt, miközben a bevételekre a hitelkereslet visszaesése helyezheti a legnagyobb nyomást.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
Mind a magyar, mind az európai uniós gáztartalékok átléptek mostanra egy kulcsfontosságú szintet, amit jóval későbbre határoztak meg kötelező minimumként a tagállamok, így ez első ránézésre megnyugtatónak tűnik. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt években zavartalan orosz gázszállítások mellett apadtak le a tavaszra a tárolók, most viszont ezt egyáltalán nem lehet biztosra venni. Éppen ezért nem lehet egyelőre kijelenteni, hogy elmúlt volna annak veszélye, hogy a tél második felében esetleg gázellátási zavarok lesznek Európában. Ezt a kockázatot nyilván csökkenti az, hogy az elképesztően magas gázárak mellett jócskán mérséklődik a gázfogyasztás, illetve sorra születnek a nem-orosz hátterű gázmegállapodások. Magyarország egyébként a tagállamok között a negyedik legjobban áll a fogyasztásarányos betárolás terén, de közben az is igaz, hogy a Portfolio adatai szerint az elmúlt években rendszerint jobban álltunk a mostani állapotnál, hiszen most kb. 111 őszi-téli napra elengedő a betárolt gáz, míg az elmúlt öt év átlagában ilyenkor 26 nappal többre elegendő tartalékunk volt.
Az energiaárak tavaly kezdődött megugrása idén nyáron új lendületet vett, mára az áram és gáz tízszer annyiba kerül a piacon, mint a koronavírus-válság végén. Az újabb árhullám – amennyiben hosszan kitart – egészen más pályára helyezi Európa gazdaságait, köztük a magyart is. A horror magas árakhoz alkalmazkodásban egyre fontosabb szerepe lesz a drasztikus energiakereslet-csökkentésnek, ami viszont reálgazdasági oldalról nézve súlyos recessziót jelent.
Az elmúlt hetekben hozzászokhattunk, hogy a kormány képviselői napi rotációban adnak hangot az Európai Unióval való megegyezéssel kapcsolatos optimizmusuknak. A derűlátó nyilatkozatok lényege természetesen az, hogy a közelgő megegyezéssel az uniós támogatások gyorsan kiszabadíthatók a jelenlegi „beragadt” állapotukból, és ezért hamarosan újra jelentős mennyiségű pénz érkezik az országba.
Akik követték az elmúlt hónapok kormányzati bejelentéseit, mint például adóemelés, új különadók kivetése, minisztériumi nadrágszíjhúzás, állami beruházáselhalasztás, rezsiemelés, kata-szigorítás, azok joggal tehetik fel a kérdést: mennyire összeegyeztethető a józan fiskális politikához való visszatérést hirdető kormányzati kommunikációval a 350 milliárd forintos pénzszórás a Vodafone-ügyletben. Cikkünkben összeszedjük a költségvetést érintő gazdaságpolitikai lépéseket az elmúlt hónapokból, hogy bemutassuk, hol és miért bomolhatott meg a konzisztens fiskális politika és mit üzen ez a lakosságnak, a befektetőknek, és a hitelminősítőknek.
A magyar bankok vezetői szeretnek azzal büszkélkedni, hogy az MNB statisztikája szerint már a lakossági betétek kamata is szépen emelkedik, nemcsak a hiteleké. Ehhez képest a kamatvadász földi halandók nagyot csalódhatnak, amikor átnézik a bankok többségének betéti hirdetményeit: csak egy-két kisebb banknál találnak olyat, amely egyáltalán elérné az MNB statisztikája szerinti 3,8%-os lakossági átlagkamatot. A bankszektor egészére kiterjedő lakossági betéti kamatverseny tehát továbbra sincs, ennek okai viszont nagyon is érthetők.
A készpénz töretlen népszerűségnek örvend, az állampapír-vásárlások helyét azonban a tőzsdézés vette át a magyar háztartások körében, soha nem látott összegű lakossági tőke áramlott ugyanis az első félévben részvényekbe – mutatják az MNB friss adatai. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése érthető fordulat ebben az inflációs környezetben, a negatív befektetési hozamok és az infláció azonban óriásit rontanak a képen: a háztartási megtakarítások reálértéke csaknem 6%-kal csökkent az első félévben.
Még akkor is csak 2,5 hónapra elegendő gáztartaléka lenne Németországnak, ha novemberre a mostani 78%-ról 95%-ra fel tudná tölteni a gáztárolóit, de utóbbi célt gyakorlatilag lehetetlen elérni, így a tél második felében a gázválság nagyrészt azon múlik, hogy az oroszok mennyi gázt küldenek Németországba – rajzolódik ki a Portfolio kalkulációiból és a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetőjének friss nyilatkozataiból. Sőt, Klaus Müller arra is figyelmeztet, hogy több évig tartó súlyos kihívások látszanak, azaz nem is a most következő tél lesz a leghúzósabb a gázpiacon.
Az orosz-ukrán háború ellenére történetének legnagyobb nyereségét ért el a második negyedévben az Erste Group és a Raiffeisen Bank International, és korrigált számait tekintve az OTP Csoport is. Erős negyedévet zárt a KBC, az UniCredit és az Intesa Sanpaolo is, vagyis jó bőrben vannak a hazai bankok külföldi tulajdonosai. Úgy tűnik, egy tankönyvbe illő átmeneti időszak haszonélvezői most a bankok: a kamatkörnyezet emelkedésének és a még le nem fékeződő hitelezésnek a hatásait egyszerre élvezik, egy esetleges válság hosszabb távú kedvezőtlen hatásai azonban még nem érték el őket. Sőt, a menedzsment-előrejelzések egyelőre nem is igazán számolnak válsággal, de ez bármikor megváltozhat.
„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.
Veszélyhelyzet, háború, szankció, rendkívüli, átmeneti időszak, rendeleti kormányzás, egy óra múlva életbe lépő rendelet, üzemanyaghiány, kettős üzemanyagár, forgalmi-bemutatás, kígyózó sorok - csak néhány fogalom, amivel az autósoknak az elmúlt hónapokban meg kellett (volna) barátkozniuk, és amiket a kormány üzemanyagárstopja okozott. A piaci folyamatokba történő ilyen mértékű beavatkozás abszurd helyzeteket eredményez, és nem mindig racionális magatartásokhoz vezet. Közben - egyáltalán nem meglepő módon - egyre több jel utal arra, hogy súlyos üzemanyaghiány van már most az országban, és a döntéshozók máris beazonosították a felelősöket: az autósokat. Pedig ez csak egy tünet. Mutatunk három lehetséges alternatív megoldást.
A nyugdíjemelési korrekció békeidőszakra tervezett eljárása nem megfelelő a jelenlegi veszélyhelyzetben - ezért a nyugdíjak vásárlóértéke a megnyugtatónak szánt kormányzati kommunikáció dacára hónapról-hónapra romlik.
Meredeken emelkednek a lakossági hitelkamatok, így drámaian nő a tétje a hiteldöntésünknek is abból a szempontból, hogy a leginkább megfelelő hiteltípust választjuk-e célunk megvalósításához. Felértékelődik például a kamattámogatások és a jelzálogfedezet szerepe. 10 millió forint előteremtéséhez a bankoknál elérhető ötféle hiteltípust vizsgáltuk meg alaposabban.
Az előző heti 2 ezer után a 3 ezret is átlépte a napi új koronavírusfertőzöttek száma Magyarországon, így egyre alaposabb okunk lehet hatodik hullámról beszélni. A múlt héten még úgy tűnt, hogy Budapesten már laposodik a járványgörbe, erre most ismét felgyorsult a járvány terjedése, és a legmagasabb esetszámot éppen a fővárosban regisztrálták. A mintavételek számának ismerete nélkül, heti alig 6 ezer új oltás beadásával, látható járványügyi készültség hiányában nézünk elébe a koronavírushelyzet további romlásának.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
