Csütörtök délután zajlik Lázár János miniszterjelölt meghallgatása a Gazdasági Bizottság előtt. Beszédét azzal kezdte, hogy országépítési minisztérium létrehozására kérte fel Orbán Viktor és bemutatta a csapatát. Céljai között említette, hogy eltűnjön az infrastrukturális különbség, az épületképekben is Ausztria és Magyarország között. A miniszterjelölt az eddigi meghallgatásokkal ellentétben konkrét feladatokat hirdetett meg.
Második napja zajlik az ötödik Orbán-kormány minisztereinek meghallgatása a parlamenti bizottságokban. Az új kormány gazdaságpolitikájának részleteiről egyelőre sok információt nem tudtunk meg, viszont a lehetséges szellemiségéről és irányáról annál inkább. Három fontos kihívásra kell ugyanis választ adnia a kabinetnek: a lassuló gazdasági növekedésre, az elszálló inflációra és a kilyukadó költségvetésre. Mindezekre pedig régi-új eszközöket vethet be a kormány, amire a gazdaság szereplői biztosan reagálni fognak.
Csütörtök reggel megkezdődött Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter meghallgatása a Költségvetési Bizottságban. A tárcavezető Izer Norbert és Banai Péter államtitkárok társaságában beszél a Parlamentben. Már meghallgatása elején jelezte: szükség van az idei költségvetés korrekciójára két okból kifolyólag. Közben pedig halad a minisztérium a 2023-as költségvetés tervezésével. Az is eldőlt, hogy a hiánycélokat nem módosítja a kormány: idén 4,9%-os GDP-arányos deficitet céloz, jövőre ezt 3,5%-ra tervezi csökkenteni. Konkrétumokat és részleteket nem mondott a miniszterjelölt az első meghallgatásán arra vonatkozóan, hogy hogyan éri el a költségvetési hiánycélt idén, viszont egy fontos szempontot említett kérdésre válaszolva: vannak olyan ágazatok, ahol most a különböző krízishelyzetek miatt extraprofit keletkezik, erre érdemes lehet - nemzetközi felvetésekkel összhangban - többletadót kivetni. A kulcsszó itt a windfall tax. Második bizottsági meghallgatásán viszont már kiderült, hogy az állami beruházási és működési kiadások is csökkenhetnek a hiánycél elérése érdekében.
A lakossági megtakarítások fele olyan eszközökben hever (bankszámla, készpénz, lekötött betét), amelyeknél jellemzően esély sincs arra, hogy a jelenlegi inflációs környezetben megőrzik a reálértéküket. Nem csoda tehát, hogy bár nominálisan 1,4%-kal több megtakarításunk volt március végén, mint három hónappal korábban, reálértéken mintegy 2,7%-kal „lettünk szegényebbek” egy negyedév alatt. A választások előtti egyszeri állami kifizetések nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de ezek sem robbantották fel a megtakarítások piacát: az első negyedév el nem költött, 1112 milliárd forintnyi friss megtakarításainak a 86%-a készpénzben vagy bankszámlán maradt, a kockázatvállalóbb eszközök közül pedig csak tőzsdei részvényekbe áramlott érdemben több tőke most, mint egy évvel ezelőtt.
A cikkünk címében megfogalmazott várakozások tegnapi Hitelezés 2022 konferenciánk közönségétől származnak. A rendezvény közönségszavazásából az is kiderült, hogy az új hitelkihelyezésekben egyöntetű visszaesés jöhet az idei második félévben, a nem teljesítő hitelek aránya pedig 4-8% között tetőzhet a következő években.
Szerda reggel kezdetét vette az ötödik Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatása a Parlamentben. A Gazdasági Bizottságban Szijjártó Péter után Nagy Márton közvetkezik. Már a meghallgatás elején eldőlt: Nagy Mártonnak saját tárcája lesz, három államtitkárral. Egyikük Fónagy János, aki régóta a kormányban dolgozik államtitkárként (most miniszterhelyettes lesz és parlamenti államtitkár), a másik két államtitkár eddig a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Nagy Márton szerint a kormány célja a fenntartható gazdasági növekedés, és a fenntartható felzárkózás. Ennek egy sor alapfeltétele van, például az önálló gazdaságpolitika (euró nélkül), az önellátás (élelmiszer és energia területén), és mindezek nyomán elérhető szerinte a 3,5%-os növekedési többlet a magyar gazdaságból az EU-átlaghoz képest. Az sem kizárt, hogy újabb termékek esetében jön árstop, amiket a lehető legtovább fenn kell tartani. Később a miniszterjelölt a Költségvetési Bizottságban beszélt arról, hogy mire építené a fejlesztő államot a kormány és ehhez milyen forrásokat rendelnek. Hangsúlyozta: véget ért az alacsony kamatok korszaka, de közben úgy vélekedett, hogy még messze nincsenek a magyarok túlzottan eladósodva. A bankrendszer konszolidációja bár folyamatos, még mindig nem végleges - fogalmazott Orbán Viktor korábbi gazdaságpolitikai tanácsadója, aki szerint 4-5 nagybank elég lenne idehaza.
A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.
Az elmúlt 2 év a globális pandémia ellenére meglepően jól alakult a nemzetközi tőkepiacokon. Az idén azonban, különösen február vége óta drámaian megnőtt a bizonytalanság. Egy évtizedek óta halottnak vélt démon árnyéka vetült a világgazdaságra és a tőkepiacokra, a stagflációé. A stagfláció egy olyan gazdasági környezetet jelent, ahol az infláció annak ellenére magas szinten marad, hogy jelentősen lassul a növekedés. A félelmeket elsősorban két tényező táplálja: egyrészt az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és az ezzel összefüggő szankciókkal kapcsolatos európai energia krízis, másrészt az azzal kapcsolatos bizonytalanság, hogy a Federal Reserve küzdelme a 40 éves csúcsokat verő inflációval nem vezet-e végül recesszióhoz az amerikai gazdaságban.
Jó esély van arra, hogy hozzájut a végelszámoló a Sberbank Magyarország egykori anyabankjánál, a Sberbank Europe-nál elhelyezett nagy összegű betéthez, a végelszámolást végző PSFN Kft. ugyanis azt jelezte a Portfolio-nak, hogy pozitívak a kilátások erre. A Sberbank tőkehelyzetét megrendítő, a háború kitörése után beragadt bécsi betétnek nemcsak az OBA-kártalanításban nem részesülő hitelezők szempontjából van jelentősége, hanem befolyásolja az Országos Betétbiztosítási Alapba a bankok által teljesítendő 73,55 milliárd forintos rendkívüli befizetés térülését, és ezen keresztül a bankszektor idei jövedelmezőségét is.
A legsérülékenyebb csoportokat érintő, célzott meghosszabbításra lenne szükség a kamatstop esetében – jelentette ma be az MNB alelnöke a jegybank javaslatát a Világgazdaság konferenciáján. Ha abból indulunk ki, hogy a kormány részéről eddig a kamatstop július 1-je utáni meghosszabbítása lehetett a legvalószínűbb terv, akkor igazán előremutató és árnyalt megközelítést mutat a jegybank ötlete, de vannak más, talán még nem teljesen irreális javaslatok is, például a tömeges fixesítésről szólók.
Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
Már látni az Orbán Viktor által vezetett ötödik kormány szerkezetét, minisztereit és ebből arra is lehet következtetni, hogy mely kormánytagokhoz fog tartozni a gazdaságpolitika meghatározása. Az már most kijelenthető, hogy nem lesz könnyű dolguk, mivel feladataik között a költségvetés rendbetétele kell legyen az első helyen. Bemutatjuk, hogy milyen opciói lehetnek a kormánynak, amikor a költségvetési kiigazítás tartalmát állítja össze, és miért kell igyekeznie.
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
A választópolgár számára az egyik legfontosabb dolog az egészségügy, a kormányok mégis szinte mindig óvatosan vagy inkább szerencsétlenkedve nyúlnak hozzá. Várhatunk-e ritmus-, esetleg irányváltást a következő négy évben?
Átlépte a 7%-ot a lakáshitelek átlagkamata a friss banki ajánlatokban. Nem tévedés: átlagosan 2-3 millió forinttal nagyobb teljes visszafizetendő összegre számíthatnak a futamidő során azok, akik most igényelnek egy 20 milliós, 20 éves piaci lakáshitelt, mint azok, akik egy hónappal ezelőtt tették meg ugyanezt. Sőt, az egy évvel ezelőttihez képest már 9-10 millió forint a növekmény, és számításaink szerint további 3-4 millió forintos emelkedést még be sem áraztak a bankok. Hogy lehetséges mindez, és milyenek most a hitelintézetek ajánlatai? Ezt néztük meg, május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánkon pedig részletesebben is foglalkozunk a kérdéssel, még nem késő regisztrálni.
Áprilisban közel négyszer annyiért vette meg a gázt az oroszoktól a magyar állami cég, mint amennyit itthon beszedett a lakosságtól a rezsicsökkentés keretében, így amikor majd május 22-én ki kell fizetni az oroszoknak a gázszámlát, azon vaskos, akár 70 milliárd forint feletti összeg is szerepelhet – derül ki a Portfolio kalkulációiból. Mivel a háború és a rubelben fizetés körüli eddigi huzavona a következő hónapokra végig nagyon magas tőzsdei gázárakat vetít előre, amelyeket tudomásunk szerint teljesen követ a magyar állam gázvételi költsége, így „a rezsicsökkentés egy nagyon nehéz pénzügyi konstrukció”, mint ahogy azt maga Orbán Viktor miniszterelnök is szó szerint kimondta egy pénteki rádióinterjúban, amikor az orosz olajembargó körüli vitát a rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harcként állította be.
Tovább emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, a 10 éves kötvény már 3% felett fizet a befektetőknek. Ilyenre utoljára 2018-ban volt példa, de a hozamemelkedés sebessége még látványosabb. A hozamgörbe továbbra is lapos, de legalább már nem inverz - de az utóbbit sem úsztuk meg. A hozamok emelkedését a Fed lépéseivel kapcsolatos várakozás hajtja: a piac egyszerűen nem hiszi el, hogy a Fed által elgondolt kamatpálya nem olyan meredek, mint ahogy azt ők maguk képzelik, ezért a hozamok látványosan elszakadtak az irányadó kamattól. A kilátások is a Fed lépésein, elsősorban viszont az infláción múlnak - és nagyon könnyen lehet, hogy vízválasztóhoz érkezünk a következő napokban. Az európai hozamok is emelkednek, Japánban viszont a jegybank gátat szab a folyamatnak - utóbbi ország egyébként iskolapéldája annak, miért kerül sokba, ha egy jegybank szembe akar menni a globális trenddel.
Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnökének péntek reggeli sajtóeseményén derült ki: a Themis Magántőkealap által vezetett konzorcium nyerte el a 35 évre szóló, gyorsforgalmi úthálózatokkal összefüggő koncessziós szerződést. A részletekről a miniszter már beszélt, és ezzel egyidőben tették közzé az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalán a koncessziós beszerzési eljárás bírálati szakaszát. Ebből kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő hogyan is lett győztes és hogy a későbbiekben milyen alvállalkozókat tervez bevonni a munkákba, ami többek között autópályák építését, bizonyos pályaszakaszon a sávok bővítését, valamint a karbantartást jelenti.
Lassul az új kihelyezések növekedése a lakossági hitelek piacán – mutatják az MNB friss adatai. 10-ből 4 lakáshitel az azóta a bankok által felfüggesztett Zöld Otthon Programból került ki márciusban, a piaci kamatozású lakáshiteleknél pedig már visszaesést láthatunk. A vállalati hitelpiac viszont még erős volt az év harmadik hónapjában – pedig sokasodnak előtte a kockázatok - és csodák csodájára megindult a betéti kamatok látványos emelkedése is, nemcsak a vállalatoknál, a lakosságnál is. A hitelpiac aktualitásairól részletesen szó lesz Hitelezés 2022 konferenciánkon, még nem késő regisztrálni!
Az Oroszország olajeladásaira vonatkozó szankciók nagy részét eddig a piaci szereplők magánakciói tették ki. Ezek az önszankciós lépések alkalmasak az orosz olajeladások korlátozására, miközben a geopolitikai prémium nem épül be az árakba. De amikor az EU dönt majd az orosz olaj behozataláról, az már elkerülhetetlenül áremelkedést hoz - hívja fel a figyelmet elemzésében az UniCredit Bank. Az elemzésükben továbbá kiemelik, hogy bár az orosz olajeladások márciusban nem estek vissza, az április már kifejezetten komoly kiesést hozhat. Korábbi cikkünkben mi is részletesen bemutattuk az orosz költségvetés kiszolgáltatottságát az olajbevételek felé, így még az EU-s szankciók hiánya esetén biztosnak tűnik, hogy az orosz költségvetési pozíció áprilisban-májusban romlik majd a háború előtti viszonyokhoz képest.
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
