• Megjelenítés

Elemzés

Bencsik: nem parádézásra, hanem csatanyerésre szerződtem

"Abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan új szereplők jelenjenek meg a piacon, akik a korábbi, energetikai elitklubban, a színfalak mögött megkötött megállapodásokat figyelmen kívül hagyva, valódi versenyt teremtenek a hazai energiapiacon" - mondta Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a Portfolio.hu-nak adott interjújában. Az államtitkár egyebek mellett beszélt arról is, hogy milyen feltételek mellett épülhet fel az új megújuló támogatási rendszer (METÁR), az MVM gázpiaci szerepéről, és a Nemzeti Energiastratégiai kormányzati jóváhagyását követő teendőkről.

Érdekes titkokra derített fényt a banki stresszteszt

Annyira részletesek az európai banki stressztesztek eredményei, hogy az adatok közzététele már a pénzpiaci stabilitást veszélyezteti - hívta fel a figyelmet a múlt pénteki eredményhirdetést megelőzően az egyik német hitelintézeti szövetség. Mások viszont üdvözölték, hogy végre olyan információkhoz jut a piac, amelyeket eddig elfedtek a bankok jelentései. Hogy kinek lesz igaza, azt talán a közeljövő eldönti, az érdeklődőknek mindenesetre jó hír, hogy addig is kedvükre csemegézhetnek az egyes bankok pénteken közzétett adataiból. Kiderül belőlük, melyik magyar hitelintézet anyabankjának a legjobb, és melyiknek a legrosszabb a tőkehelyzete, de például az is, melyik banknak van a legtöbb görög, olasz vagy éppen magyar állampapírja.

Különös fordulat: a tuti befektetések sem kellettek már

Annak ellenére, hogy a tőkepiaci hangulat nem volt igazán kedvező félévben, különösen a második felében, a rövid futamidejű likviditási és pénzpiaci alapok népszerűsége tovább csökkent az elmúlt 6 hónap során. Korábban arra lehetett számítani, hogy az adóváltozások miatt nőhet a lakosság megtakarítása, amely esetleg a befektetési alapok vagyonát is gyarapíthatta volna, ám ez nem következett be. A hazai pénzpiaci alapokból több mint 70 milliárd forintot vontak ki év eleje óta, miközben a hozamok a kockázatmentes piaci hozamoknak megfelelően bő 40 milliárd forinttal gyarapították az alapok portfólióit. A pénzpiaci alapok azonban továbbra is a legnépszerűbb alapok maradtak a hazai befektetési alapok között, az általuk kezelt 1 359 milliárd forint a befektetési szektor vagyonának 35 százalékát adja.

Már nem csak Európa felett lebeg a csőd rémképe

Elindult a végső visszaszámlálás az Egyesült Államokban, az amerikai döntéshozók számára ugyanis alig három hét maradt arra, hogy megállapodjanak az államadósságra vonatkozó plafon újabb emeléséről. A határidő közeledik, a szemben álló politikai erők nézetei azonban nem, így a piaci feszültség is növekszik. Az adósságplafon újabb emelése azonban csak átmeneti megoldást jelentene (jobb esetben másfél évre), világossá vált ugyanis, hogy a tengerentúlon sem lehet büntetlenül és féktelenül eladósodni.

Kinek kell elfogadnia a felajánlott közmunkát?

Az Országgyűlés a törvénykezési nyári szünet előtti utolsó nap fogadta el a közfoglalkoztatásról és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatcsomagot. Indulhatnak a kormány által tervezett, minden eddiginél nagyobb volumenű közmunka programok. A munkanélküliek ellátása pedig szűkül, hiszen az álláskeresési járadék folyósíthatósága 9 hónapról 3 hónapra csökken. Jellegében viszont az marad a járadék, ami volt: a munkanélküliek nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedését kívánja szolgálni, a közmunkát pedig akkor kell elfogadnia a munkanélkülinek, ha ellátása (vagyis a 3 hónap) lejárt.

Magával rántaná a bankokat egy olasz államcsőd

Csaknem hatszor annyival tartozik az olasz gazdaság az európai bankoknak, mint amennyivel a görögök, az olasz állam európai bankoknál lévő kötvényállománya pedig több mint négyszerese a görög államénak. Az államcsőd veszélye itt kisebb, mint a görögöknél, az adósság nagysága azonban jóval nagyobb, így nem véletlen, hogy az Olaszországgal kapcsolatos aggodalmak leginkább az európai bankrészvények árfolyamát küldték a mélybe. Közülük is a francia és a német bankok a legveszélyeztetettebbek, ahogy Görögország esetében is láttuk.

Idegtépő nyári hónapok előtt állunk

Rendkívül felgyorsult az eurózóna adósságválságának folyamata amellett, hogy a döntéshozók a görög adósságválságot a legenyhébb formában akarták kezelni, de abban is döntésképtelennek bizonyultak. Egy héttel azután ugyanis, hogy a piacok megkérdőjelezték a portugál államadósság-pálya fenntarthatóságát, hirtelen megingott a bizalom a spanyolokban és az olaszokban is. A probléma "csupán" az, hogy az olasz államadósság olyan hatalmas, hogy az eddigi "recepttel", egy néhány éves nemzetközi hitelcsomaggal szinte lehetetlen a pénzügyi megsegítés. A spanyolok megmentésére titkon még készült az eurózóna a mentőkeretek megalkotásakor, az olaszokéra azonban - leginkább a méretbeli okok miatt - nem. Két dolog tűnik jelenleg biztosnak a csaknem kalkulálhatatlan piaci és politikai folyamatok mellett: egyrészt pénzügyi szempontból ilyen idegtépő nyarunk talán még sosem volt, másrészt tabuk dőlnek majd meg a következő időszakban az eurózónában.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

A devizaárfolyam folyamatosan a hitelesek figyelmének középpontjában áll az újabb és újabb csúcsokat döntögető svájci frank miatt, a kamatváltozásoknak azonban jóval kisebb figyelmet szentel a közvélemény. Pedig egy 1 százalékpontos kamatemelés csaknem 10%-os emelkedést is okozhat a törlesztőrészletekben, ahogy cikkünkben látni fogjuk. Ráadásul a nyár elején tető alá hozott "adósmentő csomag" csak az árfolyamkockázattal szemben védi meg átmenetileg az adóst, a kamatkockázatra nem nyújt orvosságot. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatot emelt, így ismét aktuális kérdés: mennyit éreznek meg az euróhitelesek a jegybanki kamatemelésből? És vajon mi vár a frankhitelesekre?

A német atomstop akár kedvezhet is Magyarországnak

Számos nyitott szabályozási kérdés van jelenleg a hazai energiapiacon, értve ez alatt a távhőárképzést, a kapcsoltak támogatásának átalakítását, az újonnan formálódó megújuló támogatási rendszert vagy a 2030-ig kitekintő energiastratégiát. A Portfolio.hu Horváth Péterrel, a Magyar Energia Hivatal elnökével beszélgetett a szabályozóhatóság előtt álló legfontosabb kihívásokról.

Gátszakadás a forintpiacon - Mi jöhet ezután?

A csütörtöki kereskedésben több mint egyéves csúcsra ért a forint az euróval szemben, mivel az az erős támasz, amely eddig 263 körül hónapokon keresztül a gyengülés irányába fordította a magyar fizetőeszközt, átszakadt. A globális kockázati étvágy és a technikai elemzés szabályai alapján jelentős az esély rá, hogy további forinterősödést látunk a következő időszakban és a kereskedési sáv az elmúlt hetekre jellemző 265-270 közöttről 5-10 egységgel lejjebb tolódik. Az elmúlt napok nemzetközi devizapiaci fejleményei és a továbbra is viszonylag magas magyar országkockázati felár azonban olyan tényezők, amelyek visszafoghatják a forint erősödését, illetve egy-egy feszültebb hangulati periódusban intenzív forintgyengülést okozhatnak.

Mennyire olcsó a MOL?

Az elmúlt napok zuhanását követően rég nem látott alacsony szintre csökkent a MOL részvények értékeltsége, ami akár egy komoly felpattanást is generálhat rövid távon a részvények piacán. Fontos azonban kiemelni, hogy a MOL papírok árfolyama az INA ügy terebélyesedése kapcsán a megszokottnál szenzitívebben reagál a híráramra, egy kockázati tényezőként értékelt új információ piacra kerülésének hatására az árfolyam - és ezzel párhuzamosan az árazás - akár újabb mélypontokra is eshet. A bizonytalanság pedig hosszabb ideig, a horvát választások novemberi lezárultáig is eltarthat.

Nem kizárt egy újabb krízis, de az euró életben marad

Ismét Magyarországon járt az amerikai származású, de jelenleg német állampolgárságú befektető legenda, Mark Mobius. A guru - mint ahogy azt már megszokhattuk tőle - ismét markáns véleményt fogalmazott meg a befektetői szempontból fontosabb lehetőségekkel és kockázatokkal kapcsolatban. A Portfolio.hu kérdésére válaszolva Mobius elmondta, alapvetően optimista a világgazdaság kilátásait illetően, de több kockázati tényezőt figyelembe véve nem tartja kizártnak, hogy nemsokára egy újabb krízis bontakozzon ki. Európa azonban megerősödve kerülhet ki a jelenlegi adósságválságból, az euró megmarad közös fizetőeszközként, és a neves befektető szerint nem lesz olyan ország, amely az eurózóna elhagyására kényszerül.

Kína: ez nem más, mint egy adósságcsapda

Valóban gazdasági csodáról van-e szó Kínában, ami segíthet megmenteni a globális gazdaságot az esetleges második visszaeséstől, vagy egy olyan gazdasági modellről, amely hosszabb távon fenntarthatatlan? A sokak által vizionált kínai gazdasági lassulás puha, vagy inkább "kemény" lesz az ázsiai óriásgazdaságban? Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója ezekre az izgalmas kérdésekre ad választ saját elemzésében, amelyet a Portfolio.hu két részletben közöl. Az elemzés alapvetően a kínai gazdasági növekedés árnyoldalaira, az adósságcsapda felé haladásra világít rá, amelyek megértéséhez szükséges a gazdasági fundamentumok nagyobb perspektívából való bemutatása. Ezt tartalmazza az első rész. A második rész majd az eladósodás folyamatait, illetve a várható kínai gazdasági pályát mutatja be.

Hernádit és az INA-t akarja a piac

Nem örülnének a piaci szereplők Hernádi Zsolt, MOL elnök-vezérigazgató esetleges távozásának, bár a Portfolio.hu által megkérdezett szakemberek többsége szerint ez igenis reális forgatókönyv lehet az utóbbi hetek eseményeinek tükrében. A társaságot szorosabban követő alapkezelők és elemzők többsége szerint a MOL akár Hernádival, akár nélküle, megtarthatja majd az INA feletti irányítói jogokat. Ennek ellenére sokan továbbra is inkább a kockázatokra figyelnek, és még az utóbbi időszak árfolyam esésének ellenére sem tartják vonzónak a részvényeket.

Kerülik a profik a MOL-t és OTP-t

Optimistábbak lettek a hazai alapkezelők a hazai részvénypiaci kilátásokat illetően, 12 hónapos időtávon a megkérdezettek 60%-a 5%-nál nagyobb emelkedést vár a BUX indexben a 22 693 pontos referenciaértékhez képest. A részvények benchmarkhoz képesti súlyozásában viszont nem mutatkozik növekvő derűlátás, a többség alulsúlyozáson tartja az eszközosztályt. A portfóliómenedzserek emellett defenzívebb álláspontra helyezkedtek, a blue chipek között ugyanis a Richter és a Magyar Telekom kapta a legtöbb kedvencként való említést.

Valakik még így is jól jártak a devizahitellel - Íme a számok!

Közkeletű vélekedés, hogy a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészlete még ma is magasabb, mint a hasonló paraméterű frankhiteleké. A Portfolio.hu számításai viszont azt mutatják, ez az adósok többségénél már nincs így, de összességében még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy 2007 őszén melyik devizában volt érdemes lakáshitelt felvenni, a mostaniban pedig arra keressük a választ, hogy az elmúlt hat és fél évben mikor, mely deviza volt a legjobb döntés. Kiderül: az időpont és a devizanem megválasztásától függően akár a duplája is lehet az egyik hitel törlesztőrészlete a másikénak, holott a hitelcél, a felvett forintösszeg és a futamidő ugyanaz. Cikkünk apropója, hogy június hónap különösen kritikusnak bizonyult a frankhitelek törlesztőrészlete szempontjából.

HTC: feltörekvő csillag a mobilpiacon

A negatívra forduló befektetői hangulat közepette a május eleji csúcsokhoz képest közel 30%-ot zuhant az okostelefon piac egyik feltörekvő szereplője, a HTC részvényeinek árfolyama. A papírok árazása a szektortársakhoz képest alacsonynak számít a növekedési kilátásokhoz viszonyítva, így az árfolyamesés jó beszállási lehetőséget kínálhat most. A tajvani okostelefon-gyártó beszállítóként kezdte pályafutását a szektorban, majd 2008 végén megjelent első saját márkás készülékével is, valamivel több, mint 2 év leforgása alatt pedig a mobilpiacon 2% feletti, az okostelefonok szegmensben pedig 9%-os részesedésre tett szert.

Jövőre a gyerekesek is rosszul járhatnak

Amennyiben a kiszivárgott tervek közel állnak a valósághoz, akkor 2010 és 2012 között az egy- és kétgyerekesek többsége egyáltalán nem jár jól azzal, hogy "családi" lett az adórendszer. Cikkünk első részében a személyes jövedelmek adózása szempontjából vizsgáltuk meg, hogy miként változik az adómódosítások hatására a nettó jövedelem. A második részben azt illusztráljuk, hogy miként járhatnak a háztartások.

Észak felé terjedne egy görög banki fertőzés

Damoklész kardjaként lebeg a Balkán-félsziget országai felett a görög államcsőd. A hellén bankok közel 46 milliárd eurónyi hazai állampapírral rendelkeznek, és amennyiben ezek értékét elbukják, balkáni leánybankjaiknak és betéteiknek is könnyen búcsút inthetnek. Ha viszont elanyátlanodnak a leánybankok, akár a balkáni államok és egyes közép-európai bankok közbelépésére is szükség lehet. A magyar bankszektort csak közvetetten, néhány nyugat-európai nagybankot azonban közvetlenül érintene egy görög államcsőd.

Több tízezren menekülhettek meg a rugalmas munkaadóknál

Az elmúlt öt év folyamatainak csak erős lökést adott a válság: a munkaerőpiac helyzete külső szabályozás nélkül is a rugalmas foglalkoztatási formák felé mozdult el. Ha a felszín alá nézünk, a kedvezőtlen alaphelyzeten túl, amit a magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság jelent, felfedezhetőek már olyan biztató fejlemények, amik jobb esélyt teremtenek arra, hogy a gazdasági helyzet javulásával a munkaerőpiac is könnyebben magára találjon.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a friss GDP-adat: visszaesett a magyar gazdaság!
Portfolio Blogger
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility