Sokan csak kapkodhatják a fejüket a borúsabbnál borúsabb külföldi gazdasági hírek és elemzői előrejelzések hallatán és valóban egyre nehezebb követni, hogy mikor miért aggódnak leginkább a befektetők. Alábbi cikkünkben ezeket a tényezőket szedtük össze nagyon röviden.
A Magyar Telekom ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében nagyjából a vártnak megfelelő számokat tett közzé. A társaság árbevétele mind a vezetékes mind pedig a mobil szegmensben tovább csökkent, a kevés, növekedést felmutatni képes részszegmens (pl. TV) nem tudja ellensúlyozni a vezetékes ügyfelek számának drasztikus csökkenését és a szolgáltatások árának visszaesését. A negyedévet a már szokásos különadón túl a vizsgálatokkal kapcsolatban elhatárolt céltartalék színesítette. A menedzsment kommentjében továbbra is tartja a 2011-re korábban meghatározott előrejelzését.
A társaság részvényei EV/EBITDA alapon kifejezetten olcsók a régiós szektortársakhoz képest, kérdés, hogy az esetlegesen tartósan alacsonyan maradó osztalék nem riasztja-e el a befektetőket, hiszen ha az állampapír-hozamokhoz képest vizsgáljuk a Magyar Telekom osztalékát, akkor a prémiumot tekintve vannak jobb befektetések is a szektoron belül.
A gyorsjelentés lényegesebb pontjai:
A törvény kihirdetésétől számított 45. napon, augusztus 12-én lép hatályba a deviza alapú jelzáloghitelek árfolyamrögzítéséről szóló törvény, így már szeptembertől nagy számban élhetnek a lehetőséggel a jogosult ügyfelek. Bár az időpont közeleg és a bankok felkészülése is jól halad, kardinális kérdéseket kell még tisztázni, hogy minden ügyfél racionálisan dönthessen. Az egyik legizgalmasabb pont éppen az, amelyre tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője utalt: a kormány nem engedné, hogy 2014 végén az árfolyamrögzítés feloldása miatt 15%-nál nagyobb mértékben nőjön a résztvevők törlesztőrészlete. Csakhogy ha ezt a bankok többletterhelése nélkül biztosítják, az a futamidő elviselhetetlen mértékű növekedésével járhat majd számos frankhiteles számára.
Továbbra is a bizonytalanság uralja a részvénypiacokat, ami érezhető a hazai alapkezelők körében is, 3 hónapos időtávon az általunk megkérdezett profi befektetők többsége (53%) nem számít 5%-nál nagyobb elmozdulásra a BUX indexben egyik irányba sem a július végi záróértékhez képest. 1 éves időtávon némileg derűlátóbbak az alapkezelők (bár a korábbi felméréshez képest lényegében nincs változás), a többség (59%) itt már 5% feletti emelkedést prognosztizál. A részvények saját benchmarkhoz képesti súlyozását tekintve kissé csökkent a pesszimizmus a korábbi hónaphoz képest, bár az eszközosztály esetében ezúttal is nettó alulsúlyozás figyelhető meg. Az egyes részvényeket tekintve változatlanul a defenzívebb papírokat kedvelik a szakértők, a favorit újfennt a Richter lett. A két legkevésbé kedvelt részvény pedig továbbra is a MOL és az OTP.
A svájci frank és a forint lélektani (és technikai) határon mozog az euróval szemben, így a kedvezőtlen hangulat miatt könnyen jöhet egy újabb megugrás a frank/forint árfolyamban. A középtávú kilátások sem túl biztatók, csapdában van a magyar gazdaság és a világgazdaság is.
Üzemi szinten a várakozások feletti, nettó szinten azonban a konszenzust alulmúló második negyedéves gyorsjelentést tett közzé ma hajnalban a Richter. A negyedév alapvetően jól alakult, a devizás tételek azonban a vártnál nagyobb veszteséget mutattak.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
- további növekedés a hazai piacon, emelkedő piaci részesedéssel;
- zuhanó USA, az alacsony bázis miatt kiugró növekedést mutató orosz bevételek;
- emelkedő fedezeti szint;
- a tavalyi akvizícióknak és a hálózat bővítésnek köszönhetően emelkedő költségek;
- a devizás tételek átértékelésének köszönhetően 3,5 mrd Ft-os pénzügyi veszteség;
- tovább csökkenő nettó készpénz állomány.
Véleményünk szerint a gyorsjelentés következtében a mai kereskedésben pozitív elmozdulás várható, hiszen üzemi szinten a meglepetés jelentős, 15%-os volt, a negatív globális tőkepiaci hangulat azonban ezt a pozitív hatást akár teljes egészében is eliminálhatja. A részvények ugyan nem drágák, a gyógyszerkassza tervezett jelentős megszorítása azonban továbbra is óriási szabályozó kockázatot jelent a Richter számára.
Soha nem látott csúcsára, 240 forint fölé ugrott hétfő délután a svájci frank árfolyama, legnagyobb bánatára azoknak a devizahiteleseknek, akiknek a havi törlesztőrészletét épp a tegnapi árfolyam alapján számítják a bankok. Mindezzel egy kritikus ponthoz érkeztünk: alig akad ma már olyan frankhiteles, akinek a havi terhe átlagos hitelkondíciók mellett alacsonyabb lenne az ugyanolyan paraméterek szerint, piaci kamatozás mellett eladósodott forinthitelesekénél. A Portfolio.hu alábbi számításaiból kiderül az is, van olyan frankhiteles, akinek a törlesztőrészlete a kezdetihez képest 80%-kal emelkedett. Ilyen körülmények között a korábban vártnál nagyobb lehet azok száma, akik az államilag szabályozott három éves árfolyamrögzítést választják, egyúttal nő annak valószínűsége is, hogy ugyanők 2014 második felében tetemes összegű gyűjtőszámla-tartozással szembesülnek. Hogy mekkorával, az a Penzcentrum.hu cikkéből derül ki.
A múlt heti lakáspiaci és kiskereskedelmi adatokkal összhangban rendkívül alacsony hitelfelvételi kedv jellemezte 2011 első felében a magyar lakosságot. Olyannyira alacsony, hogy 2005-ig visszatekintő adataink alapján még nominálértékben sem vettek fel ilyen kevés hitelt a háztartások egyetlen félév során sem. Aki azt gondolná, hogy az árfolyam miatt egyre több frankhiteles váltja át hitelét euró alapúra, nagyot téved: mindössze 160 millió forint euró alapú jelzáloghitelt folyósítottak a bankok június folyamán. A lakosság betétállománya ugyanakkor csaknem 50 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt.
A jelenlegi költségvetésiplafon-problémák mellett marginális kérdésnek tűnik, de a globális ÜHG-kibocsátás és olajfogyasztás szempontjából korántsem jelentéktelen bejelentést is tett tegnap Barack Obama az ország vezető autógyártói és értékesítői jelenlétében. A korábban kiszivárgott információknak megfelelően a Fehér Ház egyezségre jutott az autóipar szereplőivel egy 2025-ig mutató üzemanyagfogyasztás-csökkentési programban, aminek eredményeként a jelenlegi irányadó fogyasztási érték az időtáv végére közel a felére csökkenhet.
Annak ellenére, hogy az elmúlt félévben a részvény- és nyersanyagalapok teljesítményét jelentősebb korrekciók, hatalmas hullámzások tarkították, a hazai kötvényalapok stabil, 6-7 százalékos hozammal büszkélkedhettek. A stabil, relatíve magas hozam azonban egyáltalán nem keltette fel a befektetők érdeklődését, amit jól mutat, hogy a félév alatt szinte alig volt pénzmozgás. A 310 milliárd forintot kezelő kötvényalapokba mindössze 1,4 milliárd forint friss tőke érkezett hat hónap alatt, ami a hozamokkal együtt 15,8 milliárd forinttal növelte a kötvényalapok vagyonát. Pedig a kötvényalapok hosszú távon is viszonylag kedvező hozamot produkáltak, hiszen 3 éves időtávon az alapok többsége évente átlagosan 6-10 százalékos árfolyam-emelkedést könyvelhetett el. Megfigyelhető, hogy hosszabb - 3-5 éves időtávon - a rövid kötvényalapok kisebb árfolyam-ingadozás mellett hasonló hozamokat értek el.
A mostani politikai berendezkedésben a tagországok (elsősorban Németország) elmentek a legvégsőkig a görög mentőcsomaggal - írja elemzésében Pápa Levente. Az OTP elemzési központjának szakértője úgy látja, a mostani csomag már középtávon sem oldja meg a problémát, a közös fiskális politika elengedhetetlen, de ez nehezen jöhet létre politikai változások nélkül. Ellenkező esetben a piac kikényszerítheti a csődöt. Az alábbiakban az elemzés szerkesztett változatát közöljük.
"Az Egyesült Államok most történelmének legsúlyosabb költségvetési válsága elé néz" - mondta Magyarországon még tavaly Alice Rivlin, az egyesült államokbeli Congressional Budget Office első igazgatója. A nagy tekintélyű szakember talán maga sem sejtette, hogy a politika önszántából hozza közelebb és mélyíti tovább a válságot azzal, hogy a republikánusok és a demokraták képtelenek megegyezni az adósságplafon megemeléséről. Az egész pénzügyi világ aggódva figyeli, hogy meddig mernek elmenni a demokraták és a republikánusok a perpatvarban, és vajon kockára teszik-e az Egyesült Államok és a globális gazdaság jövőjét.
A görögök kimentése után is jócskán találunk csődveszéllyel meggyanúsított országot az eurózónában. Némiképp váratlanul került a napokban a négy korábban is kockázatosnak minősített ország közé Olaszország, időről időre pedig Belgium neve is felmerül. Az alábbi egyszerű vizsgálat arra próbál válaszolni, hogy a válsághoz közelinek kikiáltott országokat államháztartási helyzetük alapján mennyire érdemes összemosni. Mint látni fogjuk, ezek az országok nem csupán az itt nem részletezett tényezőkben (versenyképesség, finanszírozási lehetőségek, politikai és strukturális környezet stb.) különböznek, hanem az alapvető fiskális pozíciójukban is.
Görögország elüszkösödött lábfej Európa testén, minél később amputálják, annál nagyobb baj lesz. Hiába reménykedik az EU, az ország menthetetlen. Lehet, hogy a mostani megállapodás nem több, mint egy szép jégszobor. Most örülünk neki, aztán jön a meleg, és elolvad.
"Akik bűnösek, szenvedjenek!" /Gino/
Tabuk fognak ledőlni a görögök megmentése kapcsán - jósoltuk a múlt héten. Tegnap a meggondolatlan nyári szabadságáról visszarángatott Európai Unió úgy döntött, mégis megpróbálja, hogy ne dőljön le egy sem - talán még sikerült is neki. Viszont a tabuknak nem az a sajátja, hogy nem dőlhetnek le, hanem hogy érinthetetlenek. Márpedig itt néhány jó alaposan össze lett tapogatva.
Egy hosszú éveken keresztül meghatározónak mondható trendben mutatkozott törés az olajiparban, amikor a jelentős piaci szereplőknek számító Marathon Oil, majd azt követően a napokban a ConocoPhillips is a kutatás-termelés (upstream) és finomítás (downstream) tevékenységeinek szétválasztása mellett határozott. Az iparágban a 90-es évek óta megfigyelhető volt, hogy az akvizíciós hullámok az integrált olajvállalatok létrejötte felé mutattak, mondván, hogy az upstream és a downstream üzletágak jól kiegészítik egymást és csökkentik a kockázatot. A "minél nagyobb annál jobb" stratégia fénye azonban mostanra megkopott, az olajiparban korábban nagyra értékelt vertikális integráció - legalábbis az árazási szinteket elnézve - sok cégnél már inkább hátrány. Nem egy esetben figyelhető meg ugyanis, hogy a piac nem árazza megfelelően a kutatás-termelésben rejlő értékeket, és emiatt a szektortársakhoz képest jelentős és tartósan fennálló diszkont alakul ki. Talán ezért is vannak már most olyan hangok a piacon, melyek a BP, a Shell, a Total, vagy az OMV esetében is racionális lépésnek tartanák a finomítás leválasztását az upstream egységekről.
Nem volt könnyű dolguk a részvényalapok kezelőinek, hiszen a részvénypiacok erős hullámzást mutattak az elmúlt félév során. Az alapvető jó hangulatot először rövid időre a japán katasztrófa szakította meg, majd a világgazdasági növekedési félelmek és az európai adósságválság eszkalálódása borzolta a piaci kedélyeket. Bár a félév végére valamennyi fontosabb részvényindex végül magasabban zárt, a hazai részvényalapok többsége veszteséget könyvelhetett el a félév során. A legjobban látványosan az indexkövető alapok teljesítettek, amelyek szorosan lekövetve az indexek teljesítményét, többségében a pozitív tartományban tudták tartani alapjaikat. A hazai részvényalapok vagyona fél év alatt 30 százalékkal esett vissza, ez azonban nem annyira veszteségeknek, hanem sokkal inkább - a főként intézményi befektetőkhöz köthető - tőkekivonásnak volt köszönhető, mely során közel 100 milliárd forintot vontak ki vagy csoportosítottak át a részvényalapokból.
Miközben Európa nagy része, köztük Magyarország is elkeseredett küzdelmet folytat az alacsony foglalkoztatottsági szint emeléséért, egyes országok látványos sikereket tudnak elérni. Az ezzel kapcsolatos, és manapság egyre divatosabb kulcsszó a flexicurity. Sikerrel alkalmazzák olyan, sokat irigyelt "bezzegországok", mint Hollandia, Dánia. A foglalkoztatás javítására példaként emlegette fel a magyar foglalkoztatásért felelős államtitkár is. A célt sokféleképpen el lehet érni, egyelőre azonban úgy látszik, Magyarországon a spórolós megoldás keretében inkább csak a rugalmasság fokozódik, miközben a biztonság oldalának megvalósulása kétséges. Az európai példák tanulsága, hogy valószínűleg nem lehet egyszerre spórolni és flexicurity-t megvalósítani.
Lezárult az európai banki stressztesztek második köre, 2010-et követően ismét megtudhattuk, hogyan teljesítenének a pénzintézetek extrém körülmények között, hol okozna gondot egy újabb globális sokk, mely bankok tőkehelyzete nem megfelelő. Az OTP bank - mint már tavaly is - igen jól szerepelt, a 2012-es stressz-szcenárió alapján dobogós helyet szerzett, ezzel Európa egyik legtőkeerősebb bankja. Vannak azonban "érdekes példányok" a lista első és utolsó helyezettjei között, az alábbi cikkben ezek közül szemezgettünk.
A gazdasági válságból történő kilábalásnak köszönhetően az elmúlt évben minden kontinensen jelentősen növekedett a földgázfogyasztás. A globális fogyasztásbővülés 7,4% volt 2010-ben, szemben a 2009-ben végbement 2,1%-os csökkenéssel, így 3169 milliárd köbméterrel 2008 után ismét fogyasztási rekordról lehet beszámolni. A világ bizonyított földgázkészletei az elmúlt évben is bővültek, a legfontosabb termelő és fogyasztó országok körében nem történt jelentős változás. A fogyasztásnövekedéssel párhuzamosan folyamatosan növekszik a nemzetközi kereskedelem szerepe: mind a vezetékes, mind a cseppfolyósított formában hajón (LNG) történő gázszállítás aránya igen jelentős emelkedést mutatott a teljes fogyasztáson belül az elmúlt 10 évben.
Milyen állami támogatás és kedvezményes hitel érhető el gyermekvállalás előtt álló párok számára? Hogyan kombinálhatók... 
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
