Komoly problémává vált Svájcban az erős frank, ami nagy fájdalmat okoz a gazdaságnak, ez pedig tükröződik a részvénypiac teljesítményében is. A 20 legnagyobb svájci céget tömörítő SMI gyakorlatilag 2009 márciusa óta alulteljesíti a fontosabb fejlett piaci indexeket, az elmúlt hónapokban pedig a lemaradás csak nőtt. Mindez persze nem meglepő, hiszen a benchmark komponensek többsége a globális piacokon működő, nagy exportkitettséggel rendelkező vállalat. Értékeltség tekintetében a svájci részvénypiac a jelenlegi szinteken sem tekinthető olcsónak, hiszen az átlagosnál magasabb P/E ráták mellé átlag alatti EPS-növekedés társul az elemzői várakozások alapján. Ez persze a jövőben könnyen változhat.
Az OTP ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében az elemzői várakozások feletti adózott eredményről számolt be, ami részben a vártnál magasabb működési eredménynek, részben pedig az alacsonyabb céltartalékolásnak tudható be. A negyedév eredménye első ránézésre nem lett gyenge, az OTP hozta a "szokásos" 150 milliárd forint körüli nettó kamatbevételt, a konszolidált adózott eredmény 37 milliárd forint, az extra hatásokkal korrigálva pedig közel 45 milliárd forint lett.
A bankcsoport egyes tagjainál látható folyamatok azonban továbbra sem megnyugtatóak. Csupán két leánybanknál (orosz, horvát) csökkent a késedelmes hitelek aránya, a bank ismét 50 milliárd forint feletti céltartalékolásra kényszerült, a szerb és a montenegrói leánybank hitelportfóliójának romlása pedig kifejezetten ijesztő.
Bár a negyedév nem sikerült rosszul, ne felejtsük el, az OTP magyar operációja szempontjából igencsak fontos svájci frank árfolyam igazából július után szabadult el, az akkor késedelmessé vált hitelek csak később jelennek meg a statisztikákban, ebből a szempontból az idei negyedik és a jövő évi első negyedév lesz izgalmas.
Az OTP Európa egyik legtőkeerősebb bankja, és ha hiszünk az elemzők becsléseinek, akkor a jelenlegi árfolyamszinteken szinte bármelyik mutató alapján olcsó. Kérdés kit érdekel ez most, amikor az adósságválságtól és a globális recessziótól való félelmükben a befektetők két kézzel öntik a részvényeket.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
Az elemzői várakozásokat meghaladó eredményszámok a fontosabb profitsorokon
A hitelportfólió minősége tovább romlik, igaz a romlás üteme valamelyest lassult, csak Horvátországban és Oroszországban látható javulás
Az orosz leánybank masszív profitot termel
Romániában és Ukrajnában minimálisra csökkent a céltartalékolás, részben egy IFRS módszertani váltás hatására
A szerb és montenegrói nemteljesítő hitelek aránya ijesztő
Alig egy héttel azután, hogy minden korábbinál súlyosabb szakaszához ért a fejlett országok adósságválsága, hirtelen egyre több elemző veti fel a gyors magyar kamatcsökkentés lehetőségét. Azért nem árt észnél lenni.
Az elmúlt hetek történései, az európai és amerikai adósságproblémák, a kockázatkerülés erősödése és a világgazdaság lassulásától való felélem az európai energiapiacot sem hagyta nyom nélkül. Habár az egyes termékek ára korántsem esett oly mértékben, mint a különböző részvényindexek az elmúlt pár napban, számos európai energiapiaci termék esetében megfigyelhetők a jövőre vonatkozó kedvezőtlen várakozások beárazása. A gazdaság lassulásától való félelem leginkább az európai CO2-kvóták ármozogásán volt megfigyelhető, azonban a német árampiaci határidős termékei esetében is árcsökkenés volt megfigyelhető az elmúlt időszakban.
A Merkel-Sarkozy páros szerdán bejelentette, még idén kidolgozzák azt a javaslatot, amely alapján a pénzügyi tranzakciókat adóval sújtják. Bár egyelőre nem tudni, mely országokban "sikerül" bevezetni az új adót, mely termékekre vonatkozik, és milyen mértékű lehet a sarc, több piaci szereplő máris hevesen ellenzi az ötletet. A fontosabb pénzügyi központok (pl. London, Dublin) úgy vélik, a globális versenyben hátrányba kerülnének, a bankok és a tőzsdék bevételeiket féltik, de vannak olyan piaci szereplők, akik szerint egy újabb "flash crash" vagyis piaci összeomlás következhet be a spekulatív pozíciók visszaszorulásával.
A tőkepiaci tranzakciókra kivetett adó egyébként nem új elképzelés, már évtizedek óta tervezik egy-egy nagyobb régióban a bevezetését, eddig azonban rendre elbukott az elsősorban a rövidtávú haszonszerzésre kinyitott pozíciók visszaszorítására alkalmazott eszköz. Kérdés, most meglesz-e hozzá az érintett érdekcsoportok megfelelő támogatása.
Ha figyelmesen hallgattuk Orbán Viktor tegnapi beszédét, a miniszterelnök szavai alapján megváltozhat egy eddig magát makacsul tartó értelmezés. A kormányzat korábbi kommunikációja alapján ugyanis úgy gondolhatták a frankhitelesek és a sajtó is, hogy amennyiben igénybe veszi valaki a 180 forintos árfolyamrögzítést, 2014 végétől a csökkentett összeghez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a törlesztőrészlete. Automatikus futamidő-hosszabbítást vehetett volna igénybe ekkor az ügyfél, ami viszont az erős svájci frank mellett akár élethosszig tartó futamidő-emelkedést okozott volna. A kormány futamidő-hosszabbításos ajánlata továbbra is áll (hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenhet), csakhogy nem a csökkentett törlesztőrészlethez, hanem a devizahitel aktuális törlesztőrészletéhez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher. Alábbi számításainkból kiderül: így már más a leányzó fekvése.
Biztosan vakargatják már a fejüket a Standard & Poor’s vezetői, hogy jó döntés volt-e leminősíteni az Egyesült Államokat. Egyre inkább politikai háborúba torkollik az eset, és hamarosan kiderülhet, rosszul járt a hitelminősítő azzal, hogy következetes volt. Valahol komikus, hogy a válság során leszerepelt hitelminősítők "uralmának" végét nem az hozza el, hogy rosszul teljesítettek, hanem éppen az, hogy jól. Eközben az amerikai politika hitelességromboló tevékenysége elbizonytalaníthatja a piacokat a tekintetben, hogy valóban képes lesz-e az adósságspirálból kivezetni az országot.
A várakozásoknál jobb második negyedéves gyorsjelentést tett közzé a MOL, a legnagyobb pozitív meglepetést a downstream szegmens okozta.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- az upstream profit már csak kicsit emelkedett, az emelkedő olajár és kitermelés pozitív hatásait a forint erősödése ellensúlyozta; - a downstream szegmens viszont szemrevaló növekedést hozott köszönhetően a magasabb értékesítéseknek, emelkedő crack spreadeknek (benzin és dízel) és a benzin és dízel irányába elmozduló termékszerkezetnek köszönhetően; - a vegyipar és a gáz divíziók is nyereségesek, de annak mértéke csökkent; - a 12 havi gördülő EBITDA újabb csúcsra szárnyalt; - az eladósodottság pedig csökkent;
A papírok árazásukat tekintve hisztorikus viszonylatban és a régiós szektortársakhoz képest is vonzó szinteken forognak. Bár a tegnapi igen jelentős mértékű emelkedést követően a nap elején jöhet kisebb korrekció a részvény piacán, a gyorsjelentés lehetővé teszi, hogy rövid távon újabb magasságok felé induljon a papír. Az árfolyam alakulását tekintve azonban jelenleg a legfontosabb tényező a gazdasági kilátásokról alkotott piaci vélemény. Amennyiben ugyanis a növekedési félelmek tartósan fennmaradnak a piacon, úgy a MOL esetében is elindulhatnak lefele az időben később reagáló elemzői eredményvárakozások, így pedig akár az árfolyam szinten maradása mellett is emelkedhetne a MOL értékeltsége.
Az európai gázpiac alapjait is felboríthatja az a választott bírósági eljárás, amelyet a német E.On Ruhrgas kezdeményezett orosz beszállítójával, a Gazprommal szemben. Habár konkrétumokat egyik társaság sem akart közölni az eljárással összefüggésben, az E.On korábbi lépéseit figyelve a német energiavállalat várhatóan azt szeretné elérni, hogy gyökeres változások történjenek hosszú távú gázszállítási szerződései árképzésében. Amennyiben a Ruhrgas számára kedvező döntés születik, akkor a földgáz korábbi, olajtermékek árváltozásán alapuló ármeghatározását felválthatja a valós piaci árazás.
A mostani válság nem egy egyszerű recesszió, ezért különleges megoldásokat igényel - írta a napokban Kenneth Rogoff. A megoldás az infláció felpörgetése lenne, bár ő is elismeri, hogy a gondolat sokak körében eretnekségnek számíthat. Érdemes egy kicsit továbbgondolni, hogy milyen következményekkel járhat, ha valóban nem marad más választás, mint az infláció elengedése.
Kedd éjszaka óta 10%-ot zuhant a svájci frank az euróval szemben, aminek döntő része a csütörtöki és pénteki kereskedésben következett be. Ezek láttán kezdenek megjelenni a trendfordulót sugalló elemzések, szakértői kommentárok. Bár ezt még korai lenne nagy biztonsággal kijelenteni, az egyre valószínűbb, hogy a frank az euróval szemben a paritás felett ingadozhat egy enyhén gyengülő trend mellett a következő hónapokban. Ezt egyrészt a svájci jegybank sorozatos figyelmeztetései és eszköztára, másrészt több piaci tényező együttesen érheti el.
Az OTP papírjai az április végi csúcsokhoz képest már közel 40 százalékkal kerültek lejjebb, a mostani zuhanás kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit az előző válságban láthattunk. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük a 2008-2009-es lejtmenet fontosabb eseményeit, tanulságait az OTP papírok szemszögéből, izgalmas fél év volt, az biztos. Érdemes visszaemlékezni, hogyan reagáltak a turbulens időszakban a bank vezetői, a politikusok, a befektetők és az elemzők, milyen pletykák terjedtek a piacon.
A legfontosabb tanulságok:
Pánikban nem számít a fundamentum és az árazás
Nincs az a kilátástalanság, amiből ne jöhetne legalább 50 százalékos felpattanás
Ha baj van, csőstül jönnek a gonosz pletykák
Az elemzők hatalmas fáziskésésben vannak, emelkedésben és esésben is (tisztelet a kivételnek)
A nagy zuhanások mögött sokan gonosz spekulánsokat sejtenek...
USA-leminősítés, frankszárnyalás, kiújult globális recessziós félelmek. Milyen hatással járna egy újabb pénzügyi-gazdasági válság az ingatlanpiacra? 2008-2009-ben a globális és benne a túlfűtött magyar ingatlanpiac nagy robajjal omlott össze és zuhant mély válságba. A három évvel ezelőtti helyzethez képest azonban ma merőben más állapotban találná egy újabb válság a hazai ingatlanszektort. Megvizsgáltuk, milyen hatással lenne egy újabb pénzügyi válság, egy újabb recesszió a hazai ingatlanszektorra.
A jelenlegi vérzivataros időkben a befektetők negatívan ítélik meg azokat a papírokat, melyek jelentős hitelállománnyal rendelkeznek, hiszen az adósságválság egyrészt nehezíti a forráshoz jutást, másrészt növeli a megújítandó hitelek kamatköltségét, ráadásul az esetleges recesszió a növekedési kilátásokat, így a adósságszolgálati mutatókat is rontja.
Alábbi írásunkban a fontosabb hazai tőzsdei cégek eladósodottságát vizsgáljuk meg, melyből kiderül, hogy az Egis, a Richter, a PannErgy és az Állami Nyomda nettó készpénz pozícióval rendelkezik, míg a legeladósodottabb társaságnak az E-Star, a Rába és a Magyar Telekom számít.
Egyre világosabban látszik, hol dől el az eurózóna sorsa. A határvonal megkeményedett, a portugálokat és az íreket még meg lehet menteni a következő években, a sokkal jobb helyzetben lévő többi országra viszont nincs pénz, önerőből kell megállítaniuk a fertőzést. Ha ez meg is történik, akkor sem a mennyország jön el.
A várakozásoknál jóval gyengébb eredmény számokat tett közzé a mai piaczárást követően az Egis, melynek üzemi profitja 20, nettó nyeresége pedig 10%-kal alulmúlta a Portfolio.hu által összeállított elemzői konszenzusban szereplő értékeket.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
- 1,8 mrd Ft utólagos elszámolás a K+F visszaigényelhetőség miatt; - tovább robogó hazai bevétel - jól teljesítő orosz, de gyenge ukrán és egyéb FÁK piacok; - kordában tartott költségek; - tovább emelkedő készpénz állomány, ami már a részvényár 23%-át teszi ki.
Véleményünk szerint a mai kereskedés során a gyorsjelentés inkább negatív hatással lesz az Egis részvényeire, ezt azonban a globális mozgások felülírhatják, tekintve hogy a piacokat most az igen hektikusan változó befektetői hangulat alakítja leginkább. Az Egis esetében további jelentős kockázatot jelent a kormányzat gyógyszerkassza megszorító terve, melynek részleteit várhatóan szeptember végéig dolgozzák ki. Amennyiben a tervezett 30%-os megszorítás valóban megvalósul, az szinte biztosan az Egis számára is komoly elvonást jelent majd.
A kulcskérdés jelenleg az Magyarországon, hogy az adósságcsökkentést és a szerkezeti reformokat hogyan lehet végrehajtani, ha nincs gazdasági növekedés, illetve az, hogy hogyan változik a politikai elszántság a közép távú tervek kivitelezésére a következő választásokhoz közeledve - mutatott rá a Portfolio.hu-nak adott interjújában a Nomura bankház londoni elemzője, aki a közelmúltban Magyarországon járt. Peter Attard Montalto szerint - hasonlóan az UniCredit Bank közgazdászaihoz - "nagyon bölcs dolog lenne a magyar kormány részéről egy készenléti, vagy elővigyázatossági hitelkeret megnyitása a Nemzetközi Valutaalapnál, de ez bizonyára nem fog megtörténni, mert a kapcsolatok ezt most nem teszik lehetővé". A magyar gazdasági fejleményekkel kapcsolatban az átlagnál inkább pesszimistább elemző úgy látja: nem lenne korrekt, ha Magyarországot egy kalap alá vennék a befektetők az eurózóna perifériához sorolt országaival. Összességében azonban véleménye szerint hosszabb távon az ország hitelminősítésének romlására van nagyobb esély, mint annak javulására.
Az elmúlt napokban sorra érkeztek a rosszabbnál rosszabb amerikai makrogazdasági adatok, amelyek miatt ismét felerősödtek a recessziós félelmek és gyakoribbá váltak a további monetáris lazítással kapcsolatos találgatások, tegnap este pedig óriási pánik volt a piacokon. Egyelőre minden jel arra utal, hogy az amerikai gazdaság nagy bajban van: a bérdinamika alacsony, a fogyasztási hajlandóság csökken, az értékesítési kilátások romlanak, és az már csak a hab lehet a tortán, ha ma délután a munkaügyi tárca a vártnál alacsonyabb foglalkoztatottság-bővülésről számol be.
Az elmúlt másfél év legnagyobb sikertörténetét egyértelműen a származtatott alapok szolgáltatták a hazai befektetési alap szektorban. A főként abszolút hozamú stratégiát követő - vagyis minden piaci körülmény mellett nyereségre törekvő - alapokba az elmúlt másfél évben egyre több pénz érkezett, aminek köszönhetően a származtatott alapok az elmúlt másfél év alatt megduplázták a kezelt vagyonukat. Ráadásul az alapok kiemelkedő népszerűsége annál inkább meglepő, hiszen az elmúlt évben cseppet sem volt szédítő a szegmens teljesítménye. Mindenesetre a tőkepiacokat jelentős bizonytalanság övezi, ami elősegíti az olyan alapok térhódítását, ahol az alap kezelője viszonylag szabad kezet kap a befektetési politika kialakításánál, az alapkezelők pedig a pénztári rendszer átalakulása után a (például privátbanki) értékesítés erősítésével igyekezhettek kieső bevételeiket szaporítani.
A devizák mozgása többféleképpen hat az OTP mérleg és eredménysoraira, többek között hatással van a hitelek és betétek állományára, a leánybankok forintban kifejezett eredményére, a nemteljesítő hitelek emelkedésén keresztül a céltartalékolásra. Ez utóbbi áll leginkább a piaci szereplők fókuszában, hiszen ha a magyar operációban a forintgyengülés hatására emelkednek a devizás hitelek törlesztő részletei, a fizetni nem képes adósok hitelei 90 napon túl a nemteljesítő kategóriába kerülnek, erre a bank céltartalékot képez, ami pedig alacsonyabb nettó profitot eredményez. Kalkulációnk alapján egy ilyen forgatókönyv több milliárd forintos veszteséget okozhat az OTP-nek, a frank-forint kurzust elnézve a kockázati költségek megugrásának igen nagy az esélye. Cikkünkben elsősorban a jelzáloghitelekre fókuszálunk, mivel ezek esetében állnak rendelkezésre részletesebb adatok és ezzel kapcsolatban készített a kormány adósmentő csomagot, amely hatással lesz a bankok céltartalék-képzésére és eredményére.
