Áfát is tartalmazó ingatlanvételár esetén a gyakorlatban számos esetben merült fel a kérdés: az ingatlan bruttó vagy nettó vételárát kell-e megjelölni forgalmi értékként az illeték kiszabása tekintetében. Még ha ez hivatalosan még mindig nem lett megerősítve, eldőlni látszik a kérdés – szerencsére a nettó vételár javára.
A parlament előtt fekszik néhány napja a - rendeleti úton tavaly év végén már kőbe vésett - 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat, amire a kormány előszeretettel hivatkozik úgy, hogy a rezsivédelem költségvetése. Ez valóban igaz is, hiszen a Rezsivédelmi Alap kiadásai hatalmasra duzzadtak az energiaválság miatt. Részletes vizsgálódásaink ugyanakkor arra is rámutatnak: az energiaszámla elszállása okozta válsághelyzet, illetve annak a kezelése egész egyszerűen elszívja más területekről a pénzt és valójában a kormány idén egy hatalmas takarékoskodást hajt végre, ha tartja magát az eredeti terveihez.
Három nagy áruházláncnál, a Tescónál, a Sparnál és a Lidlnél vizsgálják jelenleg a cashback - azaz a vásárláshoz kötött bolti készpénzfelvétel - bevezetésének lehetőségét, a Penny pedig már startra készen várja, hogy kiterjesszék a jelenleg itthon egyedül náluk elérhető szolgáltatást újabb ügyfelekre is - derült ki a Portfolio körképéből. A tavaly decemberi szabálymódosítások nyomán jó esély van arra, hogy a jövőben szélesebb körben is elterjedjen a bolti készpénzfelvétel Magyarországon, amely az eddigi havi 150 ezer forinton felül további 40 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget jelenthet. Ugyanakkor a kiskereskedőknek és a bankoknak ehhez még szerződniük kell a szolgáltatásra, majd végre kell hajtaniuk a szükséges fejlesztéseket. Ez pedig sok időbe telhet.
Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően, 2023. júliusától várhatóan jelentősen átalakulnak a magyar hulladékgazdálkodási szabályok is. A vállalatoknak a környezetvédelmi termékdíj mellett új fogalmat kell megtanulniuk, hiszen a kiterjesztett gyártó felelősség a gazdálkodók széles rétegét érinti majd. A hulladékkezelés rendszerében várható gyökeres változásokra minden érintett vállalatnak idejében érdemes felkészülni.
A kamatok emelkedése és az anyagi bizonytalanság miatt egyre kevesebben mernek személyi kölcsönt felvenni Magyarországon, pedig a várható törlesztőrészlet sokkal kisebb mértékben emelkedett az új ajánlatokban, mint a lakáshitelek esetében. Bemutatjuk, melyek most a bankok legjobb ajánlatai, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Annak ellenére, hogy a részvény- és kötvénypiacok is csúfos évet zártak tavaly, összességében nem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 25%-nál kezdődtek. Négy kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2022-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat tavalyról.
Felére esett a lakáshitelek iránti kereslet, jelentős bevételtől és munkamennyiségtől fosztva meg a jelzáloghitel-piac szereplőit: a hitelközvetítőket, a közjegyzőket, az értékbecslőket és nem utolsó sorban a bankokat. Bankpiaci forrásaink szerint a tömeges elbocsátások elkerülésének egyik életszerű módja az lehet, ha ráállnak a jelzálogpiac érdekeltjei az utóbbi évtizedben „elfeledett” szabad felhasználású jelzáloghitelek értékesítésére. Keresleti oldalon kapóra jöhet a személyi kölcsönök megdrágulása, részben ezek helyét vehetik át a devizahitelezés idején jól ismert, de ezúttal tisztán forintalapú, nagyobb összegű konstrukciók.
Bár jó pár éve már nem tudnak érdemi összegeket megmozgatni a hazai ingatlanalapok, aki ezekbe az alapokba fektet, nem csalódik nagyot. Egyre meggyőzőbb hozamokat tudnak felmutatni az új ingatlanalap-sorozatok is, aki elfogadta a féléves befektetési korlátozást, bőven 10% feletti teljesítményt is elérhetett 2022-ben. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 600 milliárd forintos vagyonával.
Hogy a hosszúra nyúlt téli szabadságolások vagy a hozamkörnyezet bizonytalan ingadozása áll-e háttérben, még nem egyértelmű, mindenesetre szinte ugyanazon a szinten áll most az új lakáshitelek kamata a bankoknál, mint december elején. Ha a jelenlegi bankközi referenciaértékekből indulunk ki, 0,5-1,0 százalékpontos kamatemelés mindig még benne van a pakliban, drágulhatnak tehát még év elején is a lakáshitelek, miután két év alatt így is másfélszeresére emelkedtek a 20 éves futamidő mellett vállalható törlesztőrészletek. Megnéztük, mit ajánlanak most a bankok a lakáshitelfelvevőknek, akikből amúgy egyre kevesebb van mostanában. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk!
Két dolog sem könnyítette meg a vegyes alapok számára a hozamszerzést tavaly: egyik oldalon ott voltak a gyengén teljesítő tőzsdék, a másik oldalon pedig az elszálló infláció és a kötvényhozamok nehezítették meg a helyzetet. A legjobban teljesítő sorozatok között a 9% volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye inkább a nullához konvergált. Ezek után nem annyira meglepő, hogy 2021-ben még a legkeresettebb kategóriának számító vegyes alapokért tavaly már nem kapkodtak annyira a befektetők.
Felesleges szépíteni: siralmas évet zártak 2022-ben a hazai részvényalapok, mindössze négy sorozat tudott 10% feletti hozamot elérni, ezeken kívül hat sorozat volt pluszban tavaly és itt a vége, a többi lakossági, 87 forintos sorozat mínuszban zárta az évet. Csodálkozni mondjuk nem kell, tavaly szinte a világ összes tőzsdéje is siralmasan teljesített, ez pedig rányomta bélyegét a hazai részvényalapok hozamaira is. Az biztos, hogy nem a megszokott piacokon lehetett pénzt keresni tavaly.
Két évtizedes csúcshoz értek a magyar kötvényhozamok tavaly, amelyeknek az infláció és a kamatemelések mellett a gyenge forint sem tett jót. Nem voltak könnyű hozamszerzési helyzetben a magyar kötvényalapok, különösen a hosszú futamidejű, magyar piacra fektető alapok szenvedtek 2022-ben. Nagyon is jól vannak viszont a pénzpiaci alapok, amelyek az elmúlt évek nulla körüli hozamsivatagából tavaly sok esetben a kötvényalapokat is meghaladó hozamokat értek el. Ami még érdekesebb, hogy bár a hozamok még nem az igaziak, elképesztő vagyonok áramlottak tavaly a kötvény- és pénzpiaci alapokba, sok esetben a lakossági állampapírok kárára.
Két év után először csökkent a napokban az az állampapírpiaci hozamérték, ami alapján meghatározzák a babaváró hitel „büntetését” azok számára, akiknek 5 éven belül sem születik gyermekük. Sajnos még így is több mint 6 millió forintnyi kamattámogatást kell visszafizetniük öt év után a mostanában hitelt felvevő gyermektelen házaspároknak. Sőt, az öt év múlva 7,5 milliónál járó hiteltartozás 0%-os kamata a mostanihoz hasonló hozamkörnyezetben a korábbi hitelfelvők számára is 17%-ra ugrana, majdnem háromszorosára emelve az addig havi 45 ezer körüli törlesztőrészletet. Öröm az ürömben, hogy akik befektetik a hitelösszeget és ebből végtörlesztenek öt év után, azok már 6,4%-os éves hozam mellett nullára tudja kihozni a történetet. Aki viszont nem fekteti be a felvett összeget, az csak egy már úton lévő babával mehet biztosra.
Novemberben már 56 százalékkal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban, ráadásul a támogatott hitelek is majdnem ugyanekkorát estek – mutatják az MNB kedden közzétett adatai. Bár a családtámogatások többsége megmaradt, a tavaly év végi lakáspiaci tranzakciószámok alapján 2023 eleje ennél is gyengébb hónapokat hozhat a lakáshitelezésben. A fogyasztási célú és a vállalati hitelek se tündököltek novemberben, a betétállományok gyarapodása pedig (vélhetően az infláció miatt) csúnyán megtorpant, sőt: a forintszámlákról február vége óta már nettó 1100 milliárd forintot vont ki a lakosság.
Rá sem lehet ismerni a 2023-as költségvetésre, úgy átalakította a kormány a nyáron elfogadott tervezetet rendeleti úton. Legalábbis erre következtethetünk a dokumentum első olvasatban történő gyorselemzése során. Az alapos értékelést ugyanis megnehezíti egyetlen, ám lényeges dolog: éppen az, hogy rendeletben hirdette ki a kormány, amire korábban még soha nem volt példa. A költségvetés ilyen formában történő újratervezése egy szempontnak biztosan megfelel: az eddig sem túl átlátható büdzséfolyamatok transzparenciája tovább sérül. Mindezek alapján szinte lehetetlen kísérletre vállalkozik az, aki fontos következtetéseket szeretne levonni a meglehetősen rövid, sok tekintetben hiányos dokumentumból. Mi ennek ellenére megpróbáljuk és részletesen bemutatjuk, milyen érdekességeket találunk mind a bevételek, mind pedig a kiadások oldalán.
Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
Nem akármilyen időpontot választott magának a kormány, hogy kihirdesse legújabb adóbevezetésről szóló döntését. A Magyarországon termelő gyógyszergyártók legújabb, árbevétel-arányos különadója első gyors számításaink szerint százmilliárdokat hoz az állam konyhájára jövőre, ami azt jelzi: tényleg nagy a baj a 2023-as költségvetésben, amit most rendez a kormány. Közben viszont ne legyenek illúzióink: az eddigi hasonló különadókat részben vagy egészben a lakosság fizette meg, és most is azt várhatjuk, hogy a magasabb terheket továbbhárítják a gyártók.
A jelek szerint az ünnepek előtt egy valóságos jogalkotási hajrát hajtott végre a kormányzat a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzás lehetőségét kihasználva: egyszerre ugyanis két közlöny jelent meg december 23-án este 11 óra környékén. Ezek egyikében pedig a kormány az extraprofitadókról szóló rendeletet módosítja úgy, hogy a gyógyszergyártók számára egy árbevétel-arányos különadót vezet be. Cikkünk végén már egy első gyors számítást is végeztünk, hogy érzékeltessük: jelentős plusz bevételhez jut az egyébként nehéz helyzetben lévő állami büdzsé 2023-ban.
Mesterséges intelligencia, gépi tanulás, robot asszisztált műtétek: ez nem a távoli jövő és nem is valami távoli ország, hanem a jelen és Magyarország. Domán István ortopédus, a TritonLife egyik kiválósági központjának vezetője avatta be a Portfolio-t egy interjú és fotósorozat keretében a legújabb csúcstechnológiás műtéti technikák részleteibe és világította meg számunkra, hogy milyen előnyökkel járnak ezek a modern eljárások, amelyek szinte egész Európában egyedülállóak. Elmondása szerint a technológia fejlődésével látványos elmozdulás történt a tapasztalat alapú döntéshozataltól az adat alapú döntéshozatal irányába.
A modern magyar gazdaságtörténetben eddig egyetlen jegybankelnöki beszéd sem ért el akkora figyelmet, mint Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott beszámolója. Átalakuló világunkban a gazdaságunkat fenyegető veszélyeket és a fenntartható felzárkózási pályánkat megalapozó ötleteket taglaló elnöki gondolatok napokig tematizálták a szakmai diskurzusokat. Sajnálatos módon azonban többen is voltak, akik egy-egy állítást a szövegkörnyezetéből hamisan kiragadva próbáltak meg kritikát megfogalmazni. A politikai szférából érkező, minden józanságot nélkülöző és a pénzügyi stabilitást veszélyeztető hangulatkeltés teljességgel elfogadhatatlan. De ugyanígy problémás, amikor a jegybank korábbi elnöke tesz téves és félrevezető állításokat.
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
