Találni azért olyan listát is, amelyen Magyarország a világ élvonalában szerepel, és most nem a rossz értelemben. Ha az anyasági és apasági szabadságot, fizetett távollétet nézzük, kevés bőkezűbb országot találunk a világban hazánknál.
Az MKIK gazdasági évnyitó konferenciáján Orbán Viktor kormányfő, valamint Varga Mihály és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterek is nyilatkoztak a kormány gazdaságpolitikájáról. Az uniós forrásokról csak érintőlegesen beszéltek, de ezek alapján egyrészt nem aggódnak amiatt, hogy a jogállamisági viták miatt egyelőre nem utal az Európai Bizottság, másrészt amire mégis uniós forrást használnának, ott kérdéses, hogy ez lehetséges-e. De a fő kérdés: milyen károk érik Magyarországot, ha nem jönnek uniós források?
Egy közelmúltban megjelent jogszabály jelentősen módosított a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-dokumentáció egyes szabályain. Ez már most májusban fejfájást fog okozni a vállalkozásoknak, hiszen az évzárással együtt a transzferár-dokumentálás problémájával is egyszerre kell szembenézniük. Mindeközben egyre jobban felértékelődik a csoportos társasági adóalanyiság jelentősége.
Érdekes számokat hozott a január is a magyar háztartások értékpapír statisztikáiban. Az MNB adataiból kiderül, hogy az állampapírok iránt rég nem látott keresletet hozott a január, amit a DKJ-vásárlás is erősített, ennek állománya ugyanis átlépte az ezermilliárd forintot. Ennél is érdekesebb, hogy szép csendben egy másik kötvénytípus iránt is nagy érdeklődést mutatnak a magyarok, és ez nem állampapír.
Az extraprofitadó és a kamatstop ellenére 485 milliárd forint adózott nyereséggel zárta a magyar bankszektor 2022-t, ami a korábbi kamatkörnyezetben, de a mostanihoz hasonló kormányzati terhek mellett már nullszaldó körül alakult volna. Az osztalékbevételek nélkül számított tőkearányos megtérülés így is csak 4,4% volt, ami a nemzetközi benchmarkok szerint gyatrának mondható.
Közzétette az OECD a végleges számokat a 2021-es nyugdíjvagyonokról, ezekből többek között kiderül, hogy bár a világban nőtt a nyugdíjmegtakarítások értéke, ennek legnagyobb részét hét ország tudja magáénak. Nem meglepő módon azokban az országban a legmagasabb a nyugdíjpénztári részvétel, ahol kötelező beléptetéses rendszer működik, Magyarországon a munkaképes korú lakosság mindössze 18,6%-ának volt önkéntes nyugdíjpénztára 2021-ben. Ha a pénztári befizetéseket nézzük, Magyarország teljesít a legsiralmasabban az OECD-országok között. Az elmúlt években a nyugdíjhozamokban sem remekeltünk, igaz, 10 éves időtávon azért még mindig pozitív a nyugdíjra gyűjtők reálhozama itthon.
A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
Három nagy eredményrontó tényező, a kárinfláció, az aszály és az állami túladóztatás ellenére tűrhető, 36 milliárd forintos nyereséggel és 7,4%-os díjbevétel-növekedéssel zárta 2022-t a magyar biztosítási szektor az MNB hétfőn reggel megjelent éves biztosításpiaci statisztikái szerint. Alábbi elemzésünk mellett részletesen foglalkozunk a témával szerdai Biztosítás 2023 konferenciánkon is. Rekordszintű érdeklődés mellett zajlik a szakmai esemény, az utolsó helyek még kiadók, érdemes regisztrálni.
Fel kell tenni azt a kérdést, hogy jó-e az, ha minden második sarkon van egy kórház Magyarországon, de nem mindegyik tölti be a funkcióját. Nem a műtő vagy az ágy a szűk keresztmetszet az egészségügyben, hanem az orvosok és ápolók száma - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group partnere. A globális tanácsadó - mely korábban a Belügyminisztériumnak készített átfogó javaslatot az egészségügyi rendszer átalakításáról - szakembere arról is beszélt, hogy az egészségügyi kormányzat által az elmúlt hónapokban elindított átalakítási kísérlet jó irány, szerinte inkább arról lehetne vitatkozni, hogy miért nem csinálják mindezt gyorsabban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy minden átalakítás sikeressége a társadalmi elfogadottságán múlik és ha a lakosság nem fogja a változásokat támogatni, akkor ez is elbukhat, mint minden korábbi hasonló próbálkozás. A szakember azt is leszögezte: a kórházak esetében nagyon fontos a minimumfeltételek meghatározása, de legalább ennyire meghatározó szempontnak kellene lennie a minimum esetszámnak. Várakozása szerint a magánegészségügyi ellátás a jelenlegi kilátások mellett platózni fog, a zene nem szűnik meg, csak lelassul.
2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis új elemként már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat. Az új adminisztrációs feladat mellett változik a dokumentációs értékhatár is. Az RSM adószakértői Karczub János Danyi Ádám, a Transzferár változásokról szóló webináriumukon részletesen bemutatták azokat a változásokat, amelyek az utóbbi időszakban a transzferár-szabályokat érintették.
Emelkedett a felsőktatási felvételire jelentkezők száma, a végleges számok március elején lesznek elérhetőek - tudtuk meg Hankó Balázstól. A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt arról is, hogy az egyetemekkel kötött finanszírozási szerződéseket mi alapján hozták meg, hogyan elégíti ki a kormány a munkaerőpiac elvárásait. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon 10 felvett hallgatóból 8 állami ösztöndíjas helyen kezdi meg a tanulmányait. Mindezeken túl szóba került az Európai Bizottság Erasmus-programot érintő döntése is, valamint annak következményei, melynek kapcsán az államtitkár kiemelte: a kormány kész arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, tárgyalásos úton szeretnék rendezni a kérdést.
Tavaly a negyedik negyedévben az előzetes adatközléssel megegyező, 0,4%-os visszaesést produkált a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest. A (szezonálisan és naptár-hatással igazított) éves alapú növekedés 0,8%-os volt. A magyar gazdaság második egymást követő negyedévében zsugorodott, ezzel technikai recesszióba került. A mai részletes adatokból már tisztább kép rajzolódik ki arról, hogy milyen is volt a gazdasági teljesítmény 2022 végén.
Drasztikusan öregszik a magyar társadalom, és ha ez nem lenne elég, a fiatalok komplett generációja hiányzik a nyugdíjcélú megtakarítások piacáról. Hosszú évek parttalan egyeztetései után azonban most úgy tűnik, változás állt be a magyar kormány hozzáállásában, nyitott fülekre találtak a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatos felvetések. Úgy tudjuk, felélénkült a párbeszéd a magyar kormány és a piaci szereplők között arról, mit lehetne tenni a nyugdíjkatasztrófa elkerülése érdekében. Hogy ezt most külső vagy belső nyomás váltotta-e ki, talán kevésbé fontos, az viszont annál inkább, milyen irányokba mozdulnak az egyeztetések. Népszerű irányvonal lehet a lengyel, automatikus beléptetési rendszer, a kardinális egyeztetések azonban arról folynak, miképpen lehetne a munkáltatók szerepkörét növelni az öngondoskodási piacon.
A kormány öngondoskodási piacon tervezett lépéseivel külön panelbeszélgetésben foglalkozunk a Portfolio jövő heti, Biztosítás 2023 konferenciáján. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
A 2022-es év társadalmi-gazdasági változásai megtörték a régóta csökkenő trendet, és a tavalyi évben 51-ről 59-re nőtt az adónemek száma. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda bemutatja az újdonságokat.
A COVID-19 világjárvány, és az ukrajnai háború számtalan negatív hatása mellett felszínre hozott egy ismert, de eddig meg nem oldott problémát: az európai energiaválságot. A jelenlegi helyzet világossá teszi: mind tagállami- mind uniós szinten határozottan és sürgősen fel kell lépni a kőolaj- és földgázellátásban tapasztalható bizonytalanságokkal szemben. A hatékony megoldás része az atomenergia szerepének növelése kell, hogy legyen az európai energiamixben, mind közép-, mind hosszútávon.
Januárban is Európa inflációs bajnoka maradt Magyarország, sőt, a magyar áremelkedés üteme egyre látványosabban kilóg az EU-tagországok sorából. A drágulás toronymagasan itthon a legnagyobb a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek körében, de talán elsőre meglepő lehet, hogy az elmúlt egy évben idehaza nőtt legjobban az ára az üzemanyagoknak is, illetve a háztartási energia drágulásában is az élmezőnyben vagyunk.
Az akkumulátorgyártás a következő években óriási mértékben növeli a feldolgozóipar termelési volumenét Magyarországon. Ennek kapcsán elkezdtek napvilágot látni különböző számok, amelyek a járműipar jelenbeli és jövőben várható gazdasági súlyát voltak hivatottak megbecsülni. A probléma csak az, hogy ezek a mutatók rendkívül falsak.
Tavaly március óta nemcsak hogy nem nőtt, idén januárban még jelentős csökkenésbe is átváltott a forgalomban lévő forint készpénz összege Magyarországon. A háttérben egyrészt a pénzügyi tartalékokat apasztó infláció, másrészt a bankkártyahasználat erősödése állhat, harmadrészt pedig a forintot kiszorító valutakereslet: hét éve nem vásárolt annyi valutát a magyar lakosság, mint tavaly. Az ingyenes bolti készpénzfelvétel bevezetése és a bankok ATM-hálózatának bővítése viszont középtávon megakaszthatja a készpénzhasználat visszaszorulását.
8710 milliárddal zárták a januárt a forintos lakossági állampapírok, ami közel 100 milliárdos növekedést jelent a december végi állományhoz képest. Ha a MÁP+-on múlna, nem lenne ilyen rózsás a helyzet, a papírból ugyanis újfent több százmilliárd forint áramlott ki. Az inflációkövető állampapír és a bónusz papír viszont ezúttal meg tudta fogni a lakossági pénzeket.
Több banknak is bővítenie, finomhangolnia kell az ATM-hálózatát az MNB által meghatározott új szabályok nyomán. A jegybank becslései szerint szektorszinten 200-250 új ATM-et helyezhetnek ki a bankok, ennek összességében körülbelül 1-3,7 milliárd forintos költsége lehet. Mint megtudtuk, egyes bankoknak 30-50 bankautomatát kell telepíteniük, van, ahol csak az ATM-ek átcsoportosítására lesz szükség, és lesz olyan pénzintézet is, amely változtatás nélkül teljesíti az új elvárásokat.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
