December 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a nyugdíjakat. Sok vagy kevés ez az emelés? Ha a nyugdíjasok bevásárlásai szempontjából nézzük, akkor nagyon kevésnek látszik. A jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatom be ezt a problémát, és egyúttal javaslatot is megfogalmazok. A helyzet sürgető, főleg a 300 ezer legszegényebb nyugdíjas számára.
A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaságok körében elterjedt üzleti modell, hogy nem saját termékük fejlesztését végzik, hanem más cégek megrendelésére nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatást. Azt viszont kevesen tudják ezen cégek közül, hogy ebben az esetben is éppúgy igénybe tudnak venni adókedvezményt, mintha saját célra fejlesztenének.
Év vége közeledtével a legtöbb nagyvállalat HR szakembere elgondolkodik azon, hogy szükség van-e a juttatási rendszer újragondolására. Az adótörvény esetleges változásai mellett, a munkavállalói igényeket is figyelembe vevő béren kívüli juttatások költséghatékony megoldásai lehetnek a munkavállalói elköteleződés javításának. Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták melyek most a leginkább népszerű és adózási szempontból is előnyös béren kívüli juttatási formák.
Valamelyest nőtt a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy sok alapkezelőnél csökkentek a díjak. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy származtatott konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok, de ebbe a csoportba tartoznak a kötvény- és tőkevédett alapok is.
Újfajta adatszolgáltatási kötelezettségre kell felkészülniük a vállalkozásoknak, ugyanis a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár specifikus adatszolgáltatás részletes szabályait. Ezzel az adóhatóság újabb eszközt kap a kezébe, amivel célzottan és hatékonyan ellenőrizheti a cégek adott csoportját. Valószínűsíthető, hogy a következő években sokkal több vállalkozás nézhet szembe a szigorúbb transzferár ellenőrzések után az emelt összegű bírságokkal.
Egyszerre ígérte meg a magyar kormány a helyreállítási pénzekért cserébe az adóelkerülés elleni határozottabb fellépést, az adórendszer egyszerűsítését, több ágazati különadó kivezetését, az adók számának csökkentését, de még a személyi jövedelemadó szabályai terén is nagy dolgokra készül a kormány. Mindezt egy átfogó adóreform keretében, amit 2026 közepéig bonyolítanának le a Pénzügyminisztérium és a NAV irányításával. Az RSM adószakértőinek csapatával sorra vesszük, értelmezzük és értékeljük a helyreállítási terv keretében beígért adóügyi lépéseket. Csak egy konkrét példa elöljáróban: a kormány letette a nagy esküt arra is, hogy az átmenet jelleggel legutóbb bevezetett extraprofitadókat a megígért határidőre kivezetik.
Már az elfogadás pillanatában borítékolható volt, hogy a 2023-as költségvetés nem állja ki az idő próbáját, ezért előbb vagy utóbb a kormány a tervezet módosítására kényszerül. Úgy tűnik, hogy a kormány ehhez optimális időpontot választott, ugyanis - a válságokkal sújtott időszakban jelentős kockázatok és bizonytalanság közepette - az év utolsó napjaira hagyta ezt a fontos feladatot. Bemutatjuk, hogy mit várhatunk a rendeleti úton előálló új jövő évi büdzséről és előrevetítjük annak fő tartalmát. Cikkünkből kiderül, hogy a szinte új költségvetés megalkotásának folyamatában újabb, számításaink szerint akár 1500 milliárd forintos pótlólagos kiigazításra kényszerül a kormány. Ezt időközben pedig részben már kezelte is.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
A Mol által fizetett extraprofitadó kulcsa az eddigi 40%-ról 95%-ra emelkedik azonnali hatállyal. Vagyis a kormány szinte teljes egészében elvonja az olajcég olcsó orosz olajbeszerzésből származó extra jövedelmét. Megközelítő számításunkban bemutatjuk, hogy ezzel mennyit nyerhet az amúgy is nagyon pengeélen táncoló magyar költségvetés.
A kőolaj termelőkre eddig kivetett 40%-os mértékű különadó (a kormány által extraprofitadónak nevezett teher) kulcsát 95%-ra emeli a kormány. Vagyis a Molnál - az olcsóbb orosz beszerzéséből - lecsapódó többletprofit közel egészét elviszi a kormány. Ezzel számításaink szerint százmilliárd forintokat nyer az állami költségvetés.
Vannak évtizedek, amikor semmi sem történik, és vannak hetek, amikor évtizedek eseményei zajlanak le – ezzel a bölcsességgel jellemezhetők az utóbbi időszak eseményei a McKinsey idei globális banki tanulmánya szerint, amelyet a napokban „Bankolás egy fenntartható ösvényen” címmel tettek közzé. Bár a bankok bevételei a kamatkörnyezet emelkedésének köszönhetően növekednek, a piaci szereplők fele még mindig rombolja a tulajdonosi értéket, és csak 15%-a rendelkezik a hosszú távú jövőbe mutató üzleti modellel. Eljött a modellváltások ideje, természetesen ehhez is ad javaslatokat az elemzés.
Mára a demográfiai folyamatok miatt a feje tetejére álltak a bő 100 évvel ezelőtt kitalált jóléti nyugdíjrendszerek és a kilátások sem túl rózsásak, és ez Magyarországra különösen igaz. Másfél évtizeden belül minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel kellene biztosítani a várhatóan kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A beavatkozás elkerülhetetlen, azonban nem árt tisztában lenni, milyen mellékhatással járhatnak a nyugdíjreform a korábbi rendszerátalakítások tapasztalatai alapján.
A Mol eddig bírta - importőrök nélkül - egyedül ellátni nagykereskedőként a teljes magyar üzemanyagpiacot, amely nehézségre rátett egy-egy lapáttal a százhalombattai finomító műszaki problémája, és az ellátási problémákból fakadó tankolási pánik. Ez a három fő ok vezetett ahhoz, hogy kedden éjjel 23 órától ki kellett vezetni Magyarországon a 480 forintos üzemanyag árstopot, illetve az, hogy a bizonytalan helyzetben nem lehetett újra hozzányúlni az éppen feltöltés alatt álló országos stratégiai üzemanyag készletekhez sem. A kormány kedd éjjel bejelentett döntésében az országszerte kialakult ellátási káosz mellett persze az az előre gondolkodás is szerepet játszott, hogy idő kell ahhoz, mire az importőrök visszatérnek a piacra és így felkészültebb lesz az ország a február 5-i dátumra, amikortól az új uniós szankció miatt már finomított olajtermékeket se vehet az EU az oroszoktól, illetve a Mol se tudja majd ide-oda szállítani a százhalombattai és pozsonyi finomítója között a termékeket.
Elsődlegesen a kisebbségi tulajdonos támadását teszi felelőssé a Dunaferr RMS és HR igazgatója a társaságcsoport jelenlegi nehéz helyzetéért, ez ugyanis elbizonytalanította a vasmű üzleti partnereit, ami kritikus helyzetbe sodorta a céget. Sevcsik Mónika a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában ugyanakkor azt is elmondta, hogy a menedzsment is vállalja a felelősséget a tevékenységéért. Mindezek mellett minden kényesebb ügyről is beszélgettünk, így az újraindítás esélyeiről, feltételeiről, a menedzsment - kisebbségi tulajdonosok és szakszervezet által felemlegetett - illegitimitásáról, a kisebbségi tulajdonosokhoz való viszonyukról, hogy ez az elmérgesedett vita nem rendezhető-e a felek között párbeszéd útján és arról is, hogy hogyan kívánják rendezni a tulajdonosi viszonyokat Cipruson. Az interjúból kiderült továbbá, hogy a menedzsment hálás a kormánynak, amiért az egy múlt heti határozatával lehetővé tette, hogy a gyár egységei biztonságos úton álljanak le. Ha ez nem így valósult volna meg, akkor az katasztrófahelyzettel fenyegetett volna az egész városra nézve. A gyár menedzsmentje bízik abban, hogy később lesz lehetőség újraindítani az üzemeket, a nyers vas- és acélgyártást is, ehhez számítanak a dolgozókra, valamint tőkeerős szakmai partner bevonására és nem mellékesen az állam támogatására. Ebben a helyzetben a társaság mondása a következő: "ezt a helyzetet addig túl kell élni". Azt is elismerte érdeklődésünkre, hogy felgyorsult a munkaerő elvándorlása.
Pénzügyi értelemben az idei év talán legcsendesebb időszakát zárta a harmadik negyedévben a magyar bankszektor. Az MNB friss adatai szerint a jegybanki kamatemelések és a hitelállomány bővülése a nettó kamatbevételek 66%-os (!) megugrását okozta, ennek hatását azonban kioltotta a működési és a kockázati költségek elszállása. Így végül a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál 20%-kal kisebb, 120 milliárdos nem konszolidált belföldi nyereséget ért el a szektor, idén pedig 328 milliárd forintnál jár. A lakossági hitelezés már erős lassulást mutat, a hitelportfólió minősége azonban szinte kifogástalan továbbra is. A hitelpiaci aktivitás visszaesése mellett viszont éppen e téren várható jelentős romlás a következő negyedévekben.
Veszítjük el az egyik legfontosabb erőforrásunkat, a termőföldet - figyelmeztetett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is. Mindezek mellett Áder Jánossal beszélgettünk az alapítvány szemléletformáló tevékenységéről, az oktatási feladatairól, a startupokat támogató tevékenységéről, valamint az általa alapított tőkealap befektetéseiről, de kifejtette álláspontját az aktuális energetikai ügyekről is, mint a napelemek hálózatra csatlakozási stopja, valamint a fakivágások kérdése.
Úgy tűnik, hogy a dunaújvárosi vasmű a jelenlegi formájában nem biztos, hogy megéli a 70. születésnapját. Az elmúlt évek rendkívül hosszú eseménysorozata a héten tragikus fordulatot vett, és a negatív folyamatok felgyorsultak azzal, hogy az áramlekapcsolás miatt az üzemek biztonságos leállítása vált az elsődleges céllá Dunaújvárosban. Röviden felvázoljuk, van-e még esély arra, hogy a gyár és a vele egybeforrt térség megmeneküljön.
Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez egyáltalán nem egyenlő a home office-szal és korántsem csak számítógéphez kötött munkát jelenthet. Tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát a szabályokat: hogyan és hol kell adózni, milyen munkaszerződést érdemes kötni és milyen pénznemben kaphatjuk a bért?
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
