Elemzés

Új világ jön a boltokban, jöhet az ingyenes készpénzfelvétel a kasszáknál?

Új világ jön a boltokban, jöhet az ingyenes készpénzfelvétel a kasszáknál?

Július 1-jével lép életbe a kormány cashback szabályozása, mellyel a cél az lenne, hogy a boltokban a Magyarországon jelenleg csak korlátozottan elérhető szolgáltatás - a bolti fizetéssel egybekötött készpénzfelvétel - szélesebb körben terjedjen el. A kiskereskedelmi láncok közül a Lidl, az Aldi és a Tesco vizsgálja a cashback bevezetésének lehetőségét, ám azt egyelőre senki nem árulta el, hogy ha bevezetnék, mikortól lehet éles az új lehetőség a pénztáraknál. A Spartól megtudtuk, hogy megvizsgálták, de - legalábbis egyelőre - elvetették a cashback bevezetését.

Bréking! Kiderült, a kormány 2025-től már tényleg lemondana az extraprofitadókról

Bréking! Kiderült, a kormány 2025-től már tényleg lemondana az extraprofitadókról

A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.

Könyörtelenül jönni fog az egyik koronavírushullám a másik után

Könyörtelenül jönni fog az egyik koronavírushullám a másik után

El kell kezdeni a nehezen megszerzett tanulságokat beépíteni a járványvédekezésbe - vallja Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója szerint azzal is kiemelten foglalkoznia kell a járványügynek, hogy miért volt ekkora elutasítottsága a Covid ellen hatásos vakcináknak Magyarországon. Ennek érdekében vissza kellene nyerni az emberek bizalmát. A szakemberrel beszélgettünk az őszi járványszezon hátteréről, az egyéni védekezés lehetőségeiről és fontosságáról, a változó járványügyi adatgyűjtésről, és a vakcinák mellékhatásairól is. Elmondása szerint a legrosszabb, amit egy ország most tehet, hogy hátradől, és úgy tesz, mintha a COVID-19 elvonult volna, a fenyegetés ugyanis nem múlt el. Már csak azért sem árt az óvatosság, mert meglátása szerint nem tudjuk, hogy ez az átmeneti idő, amiben most vagyunk, a járványügyi helyzet stabilizálódása felé vezető út, vagy jöhet még olyan új variáns, amelyik súlyosabb megbetegedést okoz. Éppen ezért is annak a reményének adott hangot, hogy az őszi szezonra Magyarországnak is lesz új oltási ajánlása, jelenleg ugyanis nincs ilyen.

Fenekestül felfordul a magyar megtakarítók élete a nyáron, érdekes számokra bukkantunk az állampapíroknál

Fenekestül felfordul a magyar megtakarítók élete a nyáron, érdekes számokra bukkantunk az állampapíroknál

Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.

Már csak rövid ideig él a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnye

Már csak rövid ideig él a bizalmi vagyonkezelés legfőbb adóelőnye

Bár funkcióját tekintve a bizalmi vagyonkezelés a családi vagyon hosszú távú – akár generációkon átívelő – kezelését és megőrzését hívatott szolgálni, a hazai adójogi szabályozás igen kedvező környezetet teremtett a vagyonkezelésbe helyezett vagyonok számára. A jogalkotó most a talán legismertebb, legelterjedtebb adótervezési eszközt készül megszüntetni: az adómentes felértékelés lehetőségét. Cikkünk segít tisztán látni abban, hogy ezen a terén mire számíthatunk a közeljövőben.

Itt a lista: ezekkel a befektetésekkel megúszhatod a kormány új adóját

Itt a lista: ezekkel a befektetésekkel megúszhatod a kormány új adóját

A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.

Ez aztán a meglepetés: váratlanul extraprofitadót emel a kormány, már 2023-ban

Ez aztán a meglepetés: váratlanul extraprofitadót emel a kormány, már 2023-ban

Nem könnyű követni a 2024-es költségvetéssel kapcsolatos adóváltozásokat: öt nap alatt, egymással párhuzamosan rendeletben és törvényjavaslatban is új szabályokat alkot a kormány. Mivel ezek egymással is összefüggnek, sok esetben az adómódosítások tartalmát is nehéz pontosan megállapítani, vagyis azt, hogy valójában mi is volt a jogalkotó eredeti szándéka. Ennek tankönyvi példája a gyógyszergyártókra vonatkozó adóemelés. Ez az a különadó ugyanis, amely nemcsak jövőre eredményez adótehernövekedést az érintett cégek számára, hanem sokak meglepetésére már 2023-ban is.

Tényleg letették a magyarok az autót? Érdekes számok érkeztek a biztosítóktól

Tényleg letették a magyarok az autót? Érdekes számok érkeztek a biztosítóktól

Messze az inflációtól elmaradó mértékben, 6,6%-kal növekedett a magyar biztosítási piac díjbevétele az első negyedévben. A biztosítók első negyedéves nyeresége 20-ról 7 milliárdra olvadt, amiben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt, az év egészében mintegy 90 milliárd forintra rúgó pótadónak is komoly szerepe lehetett. A kötelező biztosításokra vonatkozó adatok alapján az üzemanyag-drágulás miatt jelentősen visszaeshetett Magyarországon az autóhasználat.

Hirtelen durva kötelező akciót hirdetett a kormány - Ez magyarok százezreinek fájhat

Hirtelen durva kötelező akciót hirdetett a kormány - Ez magyarok százezreinek fájhat

A kezdeti sokkos állapot és lefagyás után a Magyarországon működő nemzetközi gyógyszercégek múlt héten már magukhoz tértek a szerdai váratlan különadóemelés után, és még egy kétségbeesett kísérletet tettek: levelet írtak a kormányfőnek és a kormány több érintett tagjának is. Az is körvonalazódni látszik, hogy most van itt az utolsó lehetőség a kabinettel való egyezkedésre, ha ugyanis nem találnak nyitottságra és partnerségre, akkor megtervezik, hogy a héten bejelentett igencsak váratlan kormányzati sarcolásra (amely már idén júliustól életbe léphet) hogyan reagáljanak. Az opciók nem túl szívderítőek a magyar gazdaság és betegek szempontjából, nem véletlenül, hiszen a kormány most azt várja el, hogy szinte féláron adják az érintett cégek a készítményeiket. Ez is egyfajta kötelező akció, csak azt nem kéne elfelejteni, hogy ezek a termékek több szempontból is speciálisak, ha másért nem, mert emberéleteket mentenek velük. Háttérbeszélgetéseink nyomán cikkünkből feltárul, hogy egy konkrét kormányzati intézkedés mit okoz mikro- és makroszinten.

Karikó Katalin: ragályos marad a koronavírus, érdemes megismételni az oltásokat

Karikó Katalin: ragályos marad a koronavírus, érdemes megismételni az oltásokat

Nekem, nektek és mindenkinek harcolnia kell az álhírek ellen, a közösségi médiában gyakran csak limitált ismeretekkel rendelkező emberek tesznek állításokat, akik sokkal jobban meg vannak győződve a saját igazukról és mindig hangosabbak - mutatott rá a tudomány fontosságára a többségében egyetemi hallgatók előtt megtartott előadásában Karikó Katalin professzor a BME kampuszán. A szakmai életútját, az mRNS-technológia elmúlt évtizedekben látott fejlődését, a tudományos ismeretterjesztést és a gyakorlati tanácsokat együttesen felvonultató előadását annak alkalmából tartotta meg, hogy holnap átveszi a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által alapított Neumann János Professzori címet a Műegyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén. Az előadást követő sajtóbeszélgetésen a Portfolio kérdésére arról is beszélt, hogy milyen stratégiát érdemes követni a koronavírus-vakcinák újbóli felvételében.

Összeomlás a lakáshiteleknél, drámai fejlemények a bankbetéteknél

Összeomlás a lakáshiteleknél, drámai fejlemények a bankbetéteknél

Nem tévedés: 73%-kal kevesebb lakáshitelt vett fel a magyar lakosság áprilisban, mint egy évvel korábban. Biztató hír azért, hogy a lakáspiac most már valamelyest élénkülni látszik. A személyi kölcsönöknél 11%-os visszaesést látunk, miközben a betétek most már nemcsak a lakosságnál, hanem a vállalatoknál is apadnak, a háztartások esetében egy év alatt 7,5%-kal. A legnagyobb furcsaság az, hogy a Baross Gábor hitelprogram ellenére a vállalatok most már három egymást követő hónapon keresztül nettó hiteltörlesztők voltak, mintha a program szerződéskötései még nem jelentek volna meg a statisztikákban.

A családi cég is rámehet a válásra!

A családi cég is rámehet a válásra!

Bár érzelmi okokból sokan ódzkodnak a házassági szerződés gondolatától, azoknak a pároknak, akik közös vállalkozást vezetnek, felelőtlenség nem számításba venni egy negatív kimenetelű forgatókönyvet is. Nemcsak a költséges és elhúzódó pereskedést lehet megúszni váláskor egy házassági vagyonjogi szerződéssel, de könnyen lehet, hogy a családi cég jövője múlhat rajta. A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába (HÉVSZENY) bejegyzett szerződések száma évről évre növekszik és egyre több szerződés a családi vagyon védelmét szolgálja.

Jön a kötelező állampapír-tartás a befalapoknál – Honnan lesz 500 milliárd erre?

Jön a kötelező állampapír-tartás a befalapoknál – Honnan lesz 500 milliárd erre?

Gyakorlatilag kötelező állampapír-vásárlást ír elő egyes befektetési alapok számára a kormány egy szerda esti rendeletben, de az intézkedés főként a kötvényalapokat érinti. Számításaink szerint a teljes befektetési alap piacon több mint 1500 milliárd forintot tesz ki az az összeg, amit kötvényben, de nem magyar államkötvényben tartanak a hazai alapok, azt viszont nehéz megbecsülni is, hogy ebből mennyi lehet a kötvény-, részvény- és vegyes alapokban. Ugyanakkor az is látszik, hogy nem a magyar államkötvények kötelező tartásán fogja „megkeresni” a magyar állam a plusz 500 milliárdot, sőt, ennél jóval több pénz is befolyhat magyar állampapírba.

Kiderült, mit okoztak az egekbe emelt kamatok, kezdhet aggódni a kormány is

Kiderült, mit okoztak az egekbe emelt kamatok, kezdhet aggódni a kormány is

Korábban sosem nem látott mértékű, 402 milliárd forintos veszteséggel zárt az MNB, mivel az elszálló kamatkiadásokat csak részben tudta ellensúlyozni a gyenge forint miatt megugró árfolyamváltásból keletkező eredmény. Az egekbe emelt irányadó kamat a második félévben tetemes veszteséget okozott, ezzel párhuzamosan viszont rekordmélységbe gyengült a forint és az energiaszámla kiegyenlítése miatt több devizát kellett váltani. Idén azonban várhatóan már az árfolyamon elkönyvelt nyereség sem menti meg az MNB-t, a jelenlegi szintek mellett ugyanis lassan a devizatartalék váltásán is vesztesége keletkezik, miközben a magas kamatok még jó ideig fennmaradhatnak. Ez pedig a kormány szempontjából is aggasztó, hiszen a 2024-es költségvetés tervezete nem számol a jegybanki veszteségtérítésével, márpedig erre szinte biztosan szükség lesz, akár több százmilliárdos lyukat is üthet az épp csak készülő büdzsén.

Nagyon rossz trend, hogy a fiatalok az új dohánytermékeket nagy arányban próbálják ki

Nagyon rossz trend, hogy a fiatalok az új dohánytermékeket nagy arányban próbálják ki

Magyarországon a túlsúlyos betegek, a dohányosok aránya nemzetközi összevetésben is magas. Ezen kockázati tényezők, valamint a nem kezelt magas vérnyomás, cukorbetegség fennállása súlyosabb állapotot eredményezhet a fertőző betegség esetén - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a dohányzás egy krónikus betegség, ebből nem lehet az egyik pillanatról a másikra meggyógyulni, és nem is szabad azt a látszatot keltenie senkinek, hogy erre a betegségre létezik csodaszer. A főigazgatóval a Dohányzás Elleni Világnap alkalmából arról is beszélgettünk, hogy mit okoz a dohányzás az ország számára és milyen új trendek figyelhetőek meg Magyarországon. Kiemelte: az új típusú dohánytermékek fenntartják a függőséget a nikotintartalmuk miatt, ezért a leszokásban nem segítenek.

Bréking: így változnak az extraprofitadók!

Bréking: így változnak az extraprofitadók!

A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.

Mégis honnan lesz ennyi pénze 2024-ben az államnak? A válasz megérkezett!

Mégis honnan lesz ennyi pénze 2024-ben az államnak? A válasz megérkezett!

A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.

Idén az infláció még megmenti a magyar adósságcsökkentést, de mi lesz jövőre?

Idén az infláció még megmenti a magyar adósságcsökkentést, de mi lesz jövőre?

Idén az erős nominális GDP-növekedés biztosan megment attól, hogy emelkedő pályára álljon az államadósság, azonban ennek elsődleges oka a magas infláció lesz. A 2024-es év már sokkal nagyobb kérdőjeleket tartogat, ha nem sikerül eléggé felpörgetni a gazdasági növekedést és fennmaradnak a költségvetésben most körvonalazódó kockázatok, akkor akár aggódhat is a kormány az adósságráta miatt. Ez pedig a piaci megítélésünk vagy a hitelminősítésünk szempontjából nem lenne kedvező hír.

Jön az új inflációkövető állampapír! Kiszámoltuk, megéri-e beszállni

Jön az új inflációkövető állampapír! Kiszámoltuk, megéri-e beszállni

Nemrég jött a hír, hogy új PMÁP papírokat dob piacra az ÁKK, a korábbinál alacsonyabb kamatprémiummal, viszont hosszabb lejárattal. Utóbbi azt is jelenti, hogy hosszabb ideig ketyeg a papír a mostani magasabb inflációval, így kiszámoltuk, érdemes-e még most bevásárolni a hamarosan megszűnő konstrukciókból, vagy jobb kivárni az új inflációkövető papírokat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.