Elemzés

Hová tűnt hirtelen 330 milliárd forint Magyarországról?

Másfél hete indult el az MNB önfinanszírozási programjának következő lépcsője, mellyel kapcsolatban az első tapasztalatokat már le lehet vonni. Ha összesítjük a számokat, akkor elsőre 330 milliárd forint "lóg a levegőben", azonban jobban megnézve a rendszert annak sorsára is lehet következtetni. Az első mérleg alapján nem rohanták meg a bankok az állampapírpiacot, de van még szufla bennük, hiszen egyre intenzívebben vásárolják a kötvényeket.

A rezsicsökkentés márpedig élni fog!

Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is. A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent.

Kiosztották a magyar bizonyítványt: csak mi rontottunk

Tavalyhoz képest három helyet csúszott vissza a World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában Magyarország. A régiós országok közül mindenki más javítani tudott. A 12 versenyképességi pillér egyikében sem vagyunk régiós elsők, négyben viszont a legrosszabb eredményt mutatjuk fel.

Bankok magyar kézben: két lépésben teljesült Orbán álma

Nem tartott sokáig, az MKB és a Budapest Bank megvásárlásával pedig valószínűleg be is fejeződött a magyar állam tulajdonosi terjeszkedése a hazai bankszektorban. A Portfolio számítása szerint egyértelműen teljesült a kormány célja: a hitelintézetek 55%-a belföldi kézben van, ezzel megelőztük Belgiumot. Nagy a jövés-menés a bankszektorban a válság eleje óta, hiszen több mint 20 magyar bank cserélt gazdát, a 10 legnagyobb szereplő azonban ugyanaz, mint a válság elején, túlzás lenne tehát mindent felforgató állami beavatkozásról beszélni. Piaci koncentrálódásnak pedig híre-hamva sincs: a nagyok viszonylag sokat veszítettek piaci részesedésükből.

Fed-keringő - már hiba lenne kamatot emelni

Miközben az amerikai irányadó kamatláb emelésével kapcsolatban folyamatos találgatások zajlanak, addig a felszín alatt ellentétes dinamika rajzolódik ki. Az utóbbi évek mindenki által ismert gazdasági folyamatai - a teljesség igénye nélkül - röviden összefoglalva a következők voltak: a válság óta eltelt időszakban a gazdaság magára talált, ezzel egy időben a munkanélküliség jelentősen csökkent, viszont az infláció tartósan nem emelkedett a 2%-os cél fölé. Ezáltal a Fednek lehetősége volt sokáig fenntartani az alacsony irányadó kamatlábat. Ebben a laza monetáris környezetben úgy tűnhet, hogy a Fed elszalasztotta az adódó lehetőségeket és a kamatemelési ajtó vélhetően bezárult.

Négy mobilapp, amelyekért megőrül a világ

A megtakarítások és a vagyonkezelés világában is megállíthatatlanul törnek előre az okostelefonos appok, amelyek például nyomon követik a befektetések teljesítményét, segítenek pénzt félretenni, sőt, egyfajta robotbankárként fektetik be a pénzt az ügyfél igényeinek megfelelő kockázatot vállalva fel. Négy olyan mobilappot mutatunk be, amelyek kiemelkednek a mezőnyből. Az egyetlen bökkenő az, hogy Magyarországon a bankok egyelőre nem nyitottak a külső alkalmazások felé, ezért számunkra még csak álom, hogy ilyen alkalmazásokat használjunk. De nem biztos, hogy sokáig így is marad ez.

Így szedi darabokra a botrány a Volkswagent

A Volkswagen csalt. Ez tény, nem mi mondjuk, a cég ismerte be. A hatások egyelőre beláthatatlanok, van, aki már a Volkswagen csődjével számol. Kizárni semmit sem lehet, de csőddel nem számolunk, sokkal valószínűbb, hogy az értékesítés - vélhetően átmeneti - visszaesésével, a költségek megugrásával, a profit visszaesésével érdemes kalkulálni. Mutatjuk, milyen csatornákon keresztül hat negatívan a botrány a Volkswagenre.

Érintheti Magyarországot a Volkswagen-botrány

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyar kivitelen belül azon ágazatok súlya, amelyek a Volkswagen-botrány vesztesei lehetnek. Az idén már az exportárbevételből minden ötödik forint jármű vagy járműmotor eladásból származik. Azt azonban egyelőre lehetetlen megmondani, hogy milyen mértékben sújthatja a botrány a magyar termelést.

Válaszolunk a legfontosabb kérdésre a Volkswagennel kapcsolatban

Nagyon hálátlan dolog most autóipari elemzőnek lenni. A főnököd és a befektetők bármikor megkérdezhetik: szerinted olcsó vagy drága a Volkswagen, venni vagy eladni kell a cég papírjait? Neked pedig értelmes választ kell adnod úgy, hogy tudod, rengeteg kérdés nem tisztázott még a céggel kapcsolatos botrányban, az árazáshoz használt adatbázisod a szokásosnál gyengébb lábakon áll és a megnövekedett volatilitás miatt a technikai elemzés eszköztára csak viszonylagos segítséget adhat. Ilyenkor nincs más hátra, mint az, hogy megosztod velük is mindezt annak érdekében, hogy kellő óvatossággal kezeljék a kérdésre adott válaszodat.

Sosem találnád ki, mennyit keresett a Volkswagen bukott vezére

Kifejezetten sikeresen vezette az elmúlt években a Volkswagent Martin Winterkorn, a konszern első emberének irányítása alatt 12 márkát forgalmazó, közel 600 ezer embert foglalkoztató gigacéggé vált a Volkswagen. Ennek megfelelően egész csinos összeget keresett a menedzser.

Mégiscsak az OTP viszi az MKB-t?

Ami 2014-ben nem sikerült a legnagyobb magyar banknak, az 2016-ban összejöhet neki: úgy tudjuk, ismét komolyan érdeklődik az OTP a jegybanki szanáláson idén év végéig áteső MKB Bank iránt, és nőtt az esélye a vásárlásra a kormányzati döntéshozóknál is. Az MKB a megtisztítás után is alacsony mérethatékonysággal bír, és nem lesz nagy értékű bank belőle, ezért egyértelműen az OTP lehet az a szereplő, amelynek a szinergialehetőségek miatt a legmagasabb áron érné meg megvásárolni a bankot. Bár az OTP megkeresésünkre cáfolta őket, az erősödő piaci pletykák miatt ismét megvizsgáltuk a tranzakció esélyeit és ésszerűségét.

Kiborult az autóipar bilije - Drukkoljon mindenki, hogy ne legyen tele!

A világ a Volkswagen botrányától hangos: a felügyeleti szervek vérben forgó szemekkel keresik már az újabb bűnösöket, a törvényhozásért felelős vezető politikusok az asztalt csapkodják, a zöldek dagadó ütőerekkel a nyakukon üvöltik, hogy már mikor megmondták, az autógyártók kommunikációsai és PR-osai verejtékező ujjbegyekkel gépelik a közleményeket, a vásárlók pedig vérmérsékletüktől függően, a fejüket ingatva vagy a vállukat megrántva konstatálják az egészet. Olyan sok az impulzus, annyira hangos a zaj és egyelőre olyan kevés az információ, hogy talán nem lenne még itt az ideje annak, hogy véleményt mondjunk. Ugyanakkor az üggyel kapcsolatban akkora a képmutatás a világban, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Viharként söpör végig a pénzügyi rendszeren a nagy Bitcoin-titok

Évekkel ezelőtt is írtunk arról, hogy a Bitcoin elsöpörheti a pénzügyi rendszert, látszólag azonban azóta nem történt semmi. De csak látszólag. A Bitcoin mögötti technológiát ugyanis a világ legnagyobb bankjai és technológiai óriásai kutatják: arra próbálnak rájönni, hogyan tudják a hírhedt virtuális pénz működési elvét saját működésükbe átültetni. És hogy ez mennyire fontos nekik? Egy elemzés szerint durván 15-20 milliárd dollárt takaríthatnának meg önmagában azzal, ha a különféle elszámolási rendszereiket a Bitcoinnál látott minta szerint lecserélnék. Mintegy bónuszként például a most akár napokig, vagy extrém esetben hetekig tartó értékpapír-tranzakciókat percek alatt is elszámolhatnák. Persze rengeteg még a kérdőjel, de az egyre világosabban látszik, hogy a Bitcoin valóban gyökereiben rázza fel a hagyományos pénzügyi rendszert.

Kőkemény pofont kapott a Volkswagen - Mi történik?

A gyanú szerint a Volkswagen komoly csalássorozatot hajtott végre Amerikában, aminek a vége egy közel 16 milliárd eurós büntetés is lehet. De miért zuhant erre a hírre több mint 20 százalékot a cég árfolyama?

Menekültválság és eurókrízis: megmenthető-e Európa?

A 2010-es évek az Európai Unió súlyos válságáról szólnak. Az első fele az adósságkrízissel, és ennek kapcsán az eurózóna fenntarthatóságának kérdésével telt, a másik fele pedig a menekültválsággal indul. A két válság között látványos párhuzamokat találhatunk, amelyek rávilágítanak az Európai Unió intézményrendszerének tökéletlenségeire, illetve arra, hogy jelen formájában az integráció számos esetben inkább csak egy üres jelkép, mintsem nemzetek együttműködése.

Véres október jön

Tíz megkérdezett profi befektetőből csupán egy gondolja azt, hogy ma kamatot emel az amerikai jegybank, a többség szerint azonban csak decemberben lesz az első kamatemelés, ráadásul nem csak erre, hanem Kínára és a feltörekvő országokra is érdemes figyelni, az ottani para könnyen turbulenciákat okozhat, van, aki szerint véres október jön.

Nagyobb a baj Kínában, mint gondoltuk

Már csak 1,4 százalékkal nőhet idén a kínai autópiac, ami jóval alacsonyabb bővülés, mint amire az autógyártók akár néhány hónappal ezelőtt is számítottak. Sokan túlkapacitásokkal küzdenek, megkezdődött a műszakok ritkítása, a munkanapok számának csökkentése és a bónuszok visszavágása. A Frankfurti Autószalon kapcsán megjelent híreket gyűjtöttük egy csokorba.

Százmilliárdokat takarítunk meg a kamatokon

A jegybanki intézkedések, a fegyelmezett hazai fiskális politika, és a kedvező nemzetközi környezet miatt bekövetkező állampapír-piaci hozamcsökkenés hatására jelentkező állami kamatmegtakarítás jókora mozgásteret teremtett az államháztartás számára. Régiós és uniós szintű összevetésben 2013-ról 2015-re hazánkban kiemelkedő a kamatkiadások csökkenése, és az államadósság - részben ebből fakadó - mérséklődése a vizsgált országcsoportokkal szemben egyedül Magyarországra jellemző. 2013-tól a kamatkiadások csökkentése lehetőséget teremtett a költségvetési egyenleg további javítására anélkül, hogy az elsődleges egyenlegen keresztül fiskális szigorításra lett volna szükség, sőt ezen felül fedezetet nyújtott 2015-ben és 2016-ban is az adóterhet csökkentő és egyes kiadásokat növelő intézkedésekre.

Az év eseménye jön - De miért kell ettől félni?

Akár már most csütörtökön kamatot emelhet az amerikai jegybank, amire minden eszközosztály árfolyama érzékenyen reagálhat, sokan nagy turbulenciára, a részvénypiacokon pedig esésre számítanak. A múltbeli tapasztalatok alapján azonban semmi ok az aggodalomra, ha a Fed lassan, a lépéseket okosan kommunikálva hajtja végre a kamatemelést, akkor akár még folytatódhat is a rali.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.