Rég nem látott mennyiségű közvetlen tőkebefektetés érkezett tavaly Magyarországra, felcsillantva a reményt, hogy a megelőző évek gyászos eredménye után végre újra érdemi mennyiségű friss tőkéhez jut az ország. A helyzet azonban jóval árnyaltabb annál, mint hogy kimondhassuk: vége a tőkeínségnek. Egyes területeken tőkekivonás zajlik, és úgy tűnik, kettészakadt a külföldi cégek köre.
Az elmúlt években nem volt könnyű optimistának lenni az OTP részvényeire, a magyarországi működési környezet romlása vagy az orosz-ukrán háború miatt szenvedett a bank és a részvények árfolyama is. Most azonban megvan az esély arra, hogy tovább emelkedjen az árfolyam.
Tőzsdére megy a Ferrari, a sportautó-gyártó közel 10 milliárd dollárt is érhet a kibocsátást követően. A vállalat autóihoz hasonlóan a részvények sem lesznek olcsók, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években a profitabilitás az iparágban kifejezetten magasra emelkedett, drámai növekedés pedig sem az eladásokban, sem a bevételeknél nem lesz.
A részvénykibocsátás legérdekesebb részletei:
Egy hete jelentette be a kormány, hogy dolgozik egy munkacsoport azon, hogy hogyan, milyen keretek között lehet szétválasztani Pest megyét az EU-támogatások nagyobb felhasználása érdekében. Mindez várhatóan csak a 2020-tól induló új uniós költségvetéssel párhuzamosan válhat valósággá, de addigra a közép-magyarországi régióban a közigazgatás terén is radikális változásokat okoz majd. Azt, hogy miért érdemes gondolkodni a lakosság legalább negyedét és a cégek százezreit érintő változáson, az alábbi három ábra elég jól megragadja. Az persze egyelőre óriási kérdés, hogy hogyan néz ki 2020 után az EU kohéziós politikája és mennyi pénzre számíthat majd így az ország, azaz egyáltalán "megéri-e" feldarabolni a megyét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai ambícióiba nem pusztán a nyugati országok kontárkodtak bele szankciókkal, hanem immár valaki egészen más is. Úgy néz ki, hogy a volt Szovjetunió legszegényebb állama kínai befolyás alá kerülhet, hiába is próbálkozik Oroszország mézesmadzaggal vagy egyéb ösztönzőkkel. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora összegeket hajlandóak a nagyhatalmak olyan apró és szegény országok elcsábításáért ajánlani, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Az utóbbi országot a GDP-jének 70 százalékát kitevő beruházásokkal veszi rá Kína, hogy nemet mondjon a putyini álomra, az Eurázsiai Gazdasági Unióra. Kirgizisztán vele szemben az orosz szövetséget választotta, egymilliárd dollárnyi gazdaságfejlesztési támogatásért cserébe. Az alábbi írásban a világ ezen alig ismert bugyrait mutatjuk be, ahol éppen két katonai szuperhatalom gazdasági érdekszférája látszik ütközni.
Másfél hete indult el az MNB önfinanszírozási programjának következő lépcsője, mellyel kapcsolatban az első tapasztalatokat már le lehet vonni. Ha összesítjük a számokat, akkor elsőre 330 milliárd forint "lóg a levegőben", azonban jobban megnézve a rendszert annak sorsára is lehet következtetni. Az első mérleg alapján nem rohanták meg a bankok az állampapírpiacot, de van még szufla bennük, hiszen egyre intenzívebben vásárolják a kötvényeket.
Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is. A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent.
Tavalyhoz képest három helyet csúszott vissza a World Economic Forum (WEF) versenyképességi rangsorában Magyarország. A régiós országok közül mindenki más javítani tudott. A 12 versenyképességi pillér egyikében sem vagyunk régiós elsők, négyben viszont a legrosszabb eredményt mutatjuk fel.
Nem tartott sokáig, az MKB és a Budapest Bank megvásárlásával pedig valószínűleg be is fejeződött a magyar állam tulajdonosi terjeszkedése a hazai bankszektorban. A Portfolio számítása szerint egyértelműen teljesült a kormány célja: a hitelintézetek 55%-a belföldi kézben van, ezzel megelőztük Belgiumot. Nagy a jövés-menés a bankszektorban a válság eleje óta, hiszen több mint 20 magyar bank cserélt gazdát, a 10 legnagyobb szereplő azonban ugyanaz, mint a válság elején, túlzás lenne tehát mindent felforgató állami beavatkozásról beszélni. Piaci koncentrálódásnak pedig híre-hamva sincs: a nagyok viszonylag sokat veszítettek piaci részesedésükből.
Miközben az amerikai irányadó kamatláb emelésével kapcsolatban folyamatos találgatások zajlanak, addig a felszín alatt ellentétes dinamika rajzolódik ki. Az utóbbi évek mindenki által ismert gazdasági folyamatai - a teljesség igénye nélkül - röviden összefoglalva a következők voltak: a válság óta eltelt időszakban a gazdaság magára talált, ezzel egy időben a munkanélküliség jelentősen csökkent, viszont az infláció tartósan nem emelkedett a 2%-os cél fölé. Ezáltal a Fednek lehetősége volt sokáig fenntartani az alacsony irányadó kamatlábat. Ebben a laza monetáris környezetben úgy tűnhet, hogy a Fed elszalasztotta az adódó lehetőségeket és a kamatemelési ajtó vélhetően bezárult.
A megtakarítások és a vagyonkezelés világában is megállíthatatlanul törnek előre az okostelefonos appok, amelyek például nyomon követik a befektetések teljesítményét, segítenek pénzt félretenni, sőt, egyfajta robotbankárként fektetik be a pénzt az ügyfél igényeinek megfelelő kockázatot vállalva fel. Négy olyan mobilappot mutatunk be, amelyek kiemelkednek a mezőnyből. Az egyetlen bökkenő az, hogy Magyarországon a bankok egyelőre nem nyitottak a külső alkalmazások felé, ezért számunkra még csak álom, hogy ilyen alkalmazásokat használjunk. De nem biztos, hogy sokáig így is marad ez.
A Volkswagen csalt. Ez tény, nem mi mondjuk, a cég ismerte be. A hatások egyelőre beláthatatlanok, van, aki már a Volkswagen csődjével számol. Kizárni semmit sem lehet, de csőddel nem számolunk, sokkal valószínűbb, hogy az értékesítés - vélhetően átmeneti - visszaesésével, a költségek megugrásával, a profit visszaesésével érdemes kalkulálni. Mutatjuk, milyen csatornákon keresztül hat negatívan a botrány a Volkswagenre.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyar kivitelen belül azon ágazatok súlya, amelyek a Volkswagen-botrány vesztesei lehetnek. Az idén már az exportárbevételből minden ötödik forint jármű vagy járműmotor eladásból származik. Azt azonban egyelőre lehetetlen megmondani, hogy milyen mértékben sújthatja a botrány a magyar termelést.
Nagyon hálátlan dolog most autóipari elemzőnek lenni. A főnököd és a befektetők bármikor megkérdezhetik: szerinted olcsó vagy drága a Volkswagen, venni vagy eladni kell a cég papírjait? Neked pedig értelmes választ kell adnod úgy, hogy tudod, rengeteg kérdés nem tisztázott még a céggel kapcsolatos botrányban, az árazáshoz használt adatbázisod a szokásosnál gyengébb lábakon áll és a megnövekedett volatilitás miatt a technikai elemzés eszköztára csak viszonylagos segítséget adhat. Ilyenkor nincs más hátra, mint az, hogy megosztod velük is mindezt annak érdekében, hogy kellő óvatossággal kezeljék a kérdésre adott válaszodat.
Kifejezetten sikeresen vezette az elmúlt években a Volkswagent Martin Winterkorn, a konszern első emberének irányítása alatt 12 márkát forgalmazó, közel 600 ezer embert foglalkoztató gigacéggé vált a Volkswagen. Ennek megfelelően egész csinos összeget keresett a menedzser.
Ami 2014-ben nem sikerült a legnagyobb magyar banknak, az 2016-ban összejöhet neki: úgy tudjuk, ismét komolyan érdeklődik az OTP a jegybanki szanáláson idén év végéig áteső MKB Bank iránt, és nőtt az esélye a vásárlásra a kormányzati döntéshozóknál is. Az MKB a megtisztítás után is alacsony mérethatékonysággal bír, és nem lesz nagy értékű bank belőle, ezért egyértelműen az OTP lehet az a szereplő, amelynek a szinergialehetőségek miatt a legmagasabb áron érné meg megvásárolni a bankot. Bár az OTP megkeresésünkre cáfolta őket, az erősödő piaci pletykák miatt ismét megvizsgáltuk a tranzakció esélyeit és ésszerűségét.
A világ a Volkswagen botrányától hangos: a felügyeleti szervek vérben forgó szemekkel keresik már az újabb bűnösöket, a törvényhozásért felelős vezető politikusok az asztalt csapkodják, a zöldek dagadó ütőerekkel a nyakukon üvöltik, hogy már mikor megmondták, az autógyártók kommunikációsai és PR-osai verejtékező ujjbegyekkel gépelik a közleményeket, a vásárlók pedig vérmérsékletüktől függően, a fejüket ingatva vagy a vállukat megrántva konstatálják az egészet. Olyan sok az impulzus, annyira hangos a zaj és egyelőre olyan kevés az információ, hogy talán nem lenne még itt az ideje annak, hogy véleményt mondjunk. Ugyanakkor az üggyel kapcsolatban akkora a képmutatás a világban, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Évekkel ezelőtt is írtunk arról, hogy a Bitcoin elsöpörheti a pénzügyi rendszert, látszólag azonban azóta nem történt semmi. De csak látszólag. A Bitcoin mögötti technológiát ugyanis a világ legnagyobb bankjai és technológiai óriásai kutatják: arra próbálnak rájönni, hogyan tudják a hírhedt virtuális pénz működési elvét saját működésükbe átültetni. És hogy ez mennyire fontos nekik? Egy elemzés szerint durván 15-20 milliárd dollárt takaríthatnának meg önmagában azzal, ha a különféle elszámolási rendszereiket a Bitcoinnál látott minta szerint lecserélnék. Mintegy bónuszként például a most akár napokig, vagy extrém esetben hetekig tartó értékpapír-tranzakciókat percek alatt is elszámolhatnák. Persze rengeteg még a kérdőjel, de az egyre világosabban látszik, hogy a Bitcoin valóban gyökereiben rázza fel a hagyományos pénzügyi rendszert.
A gyanú szerint a Volkswagen komoly csalássorozatot hajtott végre Amerikában, aminek a vége egy közel 16 milliárd eurós büntetés is lehet. De miért zuhant erre a hírre több mint 20 százalékot a cég árfolyama?
Csodálatos a Porsche és az Audi 2018-ra tervezett új elektromos autója. Tényleg. Kívül-belül igényes dizájn, zéró károsanyag-kibocsátás (helyben), hangtalan száguldás. Kár, hogy a Tesla ezt már megcsinálta. 3 éve, nagyobb hatótávval, olcsóbban.
Az ESG tanácsadói akkreditációt szabályozó rendeletek után nem sokkal, augusztus közepén jelent meg az ESG beszámoló... 
Közép-Európa országainak gazdasága akkor tud tovább erősödni, ha részben eltérő geopolitikai és gazdasági megközelítések...
Tegnap kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb...
Egy időben az egyik kedvenc részvényem volt, kereskedtem vele és gyűjtögettem is az osztaléka miatt, de volt egy CEO...
Hitelügyintézős Gáborunkat kértem meg, hogy írjon egy rövid összefoglalót, hogyan állnak most a lakáshitel-kamatok...
Hazánkban egyelőre kevéssé elterjedt a távhűtés rendszere, Bécsben azonban nagy léptékben fejlesztik ezt az éghajlatbarátnak...
Dénes Ferenc sportközgazdász és Karakas Ádám, a BCG partnere a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
Óriási tüntetések zajlanak az országban, a tűzszünet pedig csak nem akar összejönni.
Mit mutatnak a számok az elnökválasztáshoz közeledve?
