Szinte napra pontosan egy éve jelent meg az a közvélemény kutatás, ami az arab országokban készült, felmérve az Iszlám Állammal kapcsolatos attitűdöket. Azóta az Iszlám Állam erősebb lett, a párizsi terror pedig sok mindent megváltoztathatott, de nem érdektelen visszaidézni az eredményeket.
Általában nem verik nagydobra a magyar bankok, ha tőkeemelést hajtanak végre náluk. Jellemzően a súlyos veszteségeik miatt kieső tőkéjüket pótolják ugyanis ezzel a csőd elkerülése és a működés zavartalan folytatása érdekében. A pénzt szinte kivétel nélkül egy külföldi anyabank adja oda, ez az összeg 2009 óta már az 1400 milliárd forintot is meghaladta. Ezzel ellentétes folyamatként eközben azonban 5300 milliárd forintot ki is vontak a külföldiek a magyar bankokból. Persze nem a nem létező nyereségükből, hanem az időlegesen nekik adott "hiteleiket" vonták vissza. Az előbbit tőkeemeléseknek, az utóbbit pedig forráskivonásnak hívjuk. Kilenc érdekes ábra segítségével most röviden feloldjuk a kétféle folyamat között feszülő ellentmondást.
Csökkenti, sőt az ügyfelek kérésére nyilvánossá teszi a kormány a hitelközvetítők díjszabását. A Varga Mihály által javasolt 2%-os jutalékmaximum becsléseink szerint 0,7-3,1 milliárd forintos bevételkiesést jelent a magyar hitelközvetítői piacnak, amely az elmúlt egy évben 140-210 milliárd forintnyi lakáshitelt közvetített a háztartásoknak. Egyes bankok akár a lakáshitel első két évi kamatmarzsának megfelelő jutalékfizetést is megspórolhatnak a lépéssel, cserébe persze nehezebb lesz ügyfelet szerezniük. Egy 10 millió forintos lakáshitelt felvevő ügyfél eddig akár 400 ezer forint közvetítői jutalékot is kifizethetett a kamaton keresztül, ez (amennyiben a bank nem nyeli le) 200 ezer forintra csökkenhet.
Vadiúj mobilbanki alkalmazások, sorszámhúzó app, drága SMS helyett okostelefonos értesítő, megújuló netbankok és weblapok, kalkulátorok, új számlavezetési rendszer. Rengeteg olyan informatikai fejlesztést végeztek el és terveztek be a magyar bankok, ami segít az ügyfeleik megtartásában, még jobban a digitális világ felé tereli őket, gyorsítja az ügyintézést, és mindezekkel a banki adminisztratív költségeket is csökkenthetik. Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, melyik fejlesztéseikre a legbüszkébbek, és mire készülnek a közeljövőben a magyar bankok.
Az utóbbi időben az MNB többször jelezte, hogy további monetáris lazítással készül, azonban azt nem feltétlenül a kamaton keresztül hajtaná végre. Szó esett már néhány nem konvencionális eszközről, azonban az árfolyammal kapcsolatban továbbra sem foglal állást a jegybank. Pedig a mozgásterünk ebből a szempontból jelentősen nőtt az utóbbi években, vagyis ma már egy forintgyengülés sokkal kevésbé fájna Magyarországnak, mint korábban, ráadásul az MNB valószínűleg inflációs szempontból sem ellenkezne, ha gyenge lenne a magyar deviza. Az elemzői vélekedésben is egyre hangsúlyosabban jelenik meg, hogy gyengébb forintra lehet számítani.
Folytatódhatott a magyar gazdaság lassulása a harmadik negyedévben - állítják csaknem teljes egységben az elemzők. A fékező erő ezúttal már nem csak a mezőgazdaság lehetett, hanem az ipari, építőipari termelés is. Kérdés, ezeket a meglehetősen erős hatásokat mennyire tudta ellensúlyozni az élénkülő belső lakossági kereslet.
Az amerikai dollár nem bír magával, látványosan erősödik az euróval szemben, de 15 éves csúcsra került a forint ellenében is. Egyes piaci vélemények szerint az amerikai fizetőeszköz erősödésének még nincs vége. Ebben a helyzetben egyre több befektetőben felmerülhet az a kérdés, hogy egy ilyen helyzetben mit lehet tenni. Ennek jártunk most utána.
Nem titok, hogy a 15 magyarországi Operatív Programból közel tízben tartunk vissza kifizetéseket, ami a programok számát tekintve jelentős, de az érintett összeg nem olyan nagy, hogy veszélybe sodorná a jó idei forráslehívási eredményt - többek között ezeket mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Jakub Adamowicz. Az Európai Bizottság regionális politikáért és közlekedésért felelős szóvivője kitérő választ adott arra, hogy le tudja-e hívni Magyarország a 2007-2013-ra járó összes uniós forrást, de hangsúlyozta, hogy mindenki keményen dolgozik a forrásvesztés elkerüléséért. A hullámvölgyekkel terhelt EU-magyar viszony kapcsán a szóvivő néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amelyek betartása szavai szerint a forráslehívást, és a tartós, sikeres gazdasági felzárkózást is segítheti. Az egyik ilyen a közbeszerzési szabályok betartása, a másik pedig annak a szemléletnek az erősítése, hogy az uniós pénzből támogatott projektek minél nagyobb hozzáadott értéket teremtsenek. Ezt a logikát szerinte azért is érdemes komolyan venni, mert a 2020 utáni uniós kohéziós politikának is ez lesz az egyik fontos pillére.
A kirobbanó, de drága növekedés és a hihetetlen ígéretek társaságából a józanabb, de kevésbé vonzó "merjünk kicsik lenni" biztosítója lett mára a CIG Pannónia. A Járai Zsigmond és Horváth Béla szeme fényéből Bayer Józsefék érdekeltségévé átvedlett biztosító szinte csak vért és verejtéket hozott eddig kisrészvényeseinek a 2010. novemberi tőzsdei bevezetés óta: 938 forintos kezdeti árfolyama mára szinte töretlen eséssel a hetedére, 140 forint közelébe jutott. A Brokernet szárnyalására túl későn felülő, és tavaly a Brokernet utódjával is szakító biztosító vezértermékeinek jövőjét ma már többek között az MNB "etikus életbiztosítási koncepciója" is elbizonytalanítja. A szerencsére ma már nyereséges, de néhány éven belül valószínűleg méretgazdaságossági problémákkal szembesülő cég háza táján talán csak az lesz majd ígéretes sztori a fásult befektetők számára, ha egyszer valaki megveszi a biztosítót.
A kamatcsökkentés időszakának vége, a Növekedési Hitelprogram kivezetése elindult - ebből akár a jegybanki unortodoxia végére is következtethetnénk. Nagy tévedés lenne: most indul csak be igazán.
A befektetési szolgáltatók és privátbankok világában is egyértelmű trend a digitalizáció, igaz, még az általánosságban véve konzervatív bankoknál is valamivel lassabban éri el ezt a szektort a modernizáció szele. Az új ügyféligények, a babérjaikra törő startupok és a digitalizációban rejlő lehetőségek azonban egyre inkább megmozgatják őket is.
A Portfolio becslései szerint 300 ezer Tartós Befektetési/Betéti Számlát (TBSZ) tartunk a hazai legnagyobb bankoknál, ezek közül az első 50 ezer számla idén év végén jár le, ugyanis 5 évvel ezelőtt, 2010-ben indították őket. A megtakarítást kivehetjük vagy akár egy új számlán is tovább vihetjük, de korántsem mindegy, milyen feltételekkel, hiszen ha idén észbe kapunk, akkor az adómentesség mellett egy évet megspórolunk a befektetési időből. Alábbi cikkünkben megmutatjuk, hogy mire figyeljünk, ha lejár a TBSZ-ünk és hogy fest ma a hazai TBSZ-piac.
Szépen nődögél a gyerek, de sokat betegeskedik, egy ideje már magas láz gyötri. A gyógyszerész tegnap torokfájást kiáltott, és három torokfertőtlenítőt nyomott a gyerek markába. Vajon elég lesz-e neki? Ez jutott eszünkbe az MNB tegnapi bejelentése után. Sokat nyavalyogtunk az utóbbi időben mi is, hogy nem megy a vállalati hitelezés, de a torokfertőtlenítőt általános értelemben túl kevésnek, az egyes hatóanyagok szintjén viszont túl soknak érezzük.
Elon Musk még mindig tudja, hogy hogyan kell a befektetők kedvében járni, az általuk kiemelten fontosnak tartott területeken csupa jó hírrel szolgált. Hálából elnézték a Tesla vezérének, hogy a cége ismét veszteséges negyedévet zárt és alulmúlta az elemzői várakozásokat. Több mint 7 százalékot ugrott az árfolyam az amerikai zárást követően.
Továbbra is bő háromszor annyit költ egy gazdag család, mint egy szegény Magyarországon - derül ki a KSH friss fogyasztási statisztikájából. Az Észak-Alföldön csak kétharmadát költik annak, mint amit Közép-Magyarországon.
A csendesedő Volkswagen-botrány és az európai autógyártók piacán tapasztalható ralit követően sokak fejében megfordulhat, hogy talán még most sem késő beszállni. Lehet fantázia a részvényvásárlásban, az időzítésre viszont nagyon oda kell figyelni és az sem mindegy, hogy milyen időtávra akarunk befektetni.
A rejtett gazdaság visszaszorítása az elmúlt időszakban kiemelt gazdaságpolitikai céllá vált a legtöbb fejlett országban. Tekintve, hogy egyes elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete 2003 és 2015 között a GDP 22-25 százaléka (6000-7000 milliárd forint) körül alakulhatott Magyarországon, a gazdaság fehéredéséből származó potenciális gazdasági hasznok hazánkban is jelentősek lehetnek. Jelen cikkben a magyarországi rejtett gazdaság méretével kapcsolatos irodalom összefoglalása után azokat a csatornákat mutatjuk be, amelyeken keresztül a rejtett gazdaság hatást gyakorolhat a gazdaságra, és amelyeken keresztül a fehéredésből származó potenciális gazdasági hasznok is megvalósulhatnak, illetve azokat a fontosabb intézkedéseket, amelyek 2010 óta az adóelkerülés visszaszorítását, a gazdaság fehéredését célozták. Az intézkedések eredményességét mutatja, hogy egyes nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete a GDP több mint 1,5 százalékával csökkenhetett 2010 és 2015 között Magyarországon. Az intézkedések közül kiemelendő az online pénztárgépek bevezetése, amely elsősorban a vállalati bevételek eltitkolásának megakadályozását segíti elő, de hozzájárulhat a szürke- és a feketefoglalkoztatás visszaszorulásához is.
A cikk megírását egyetlen ábra inspirálta, ami gyakorlatilag tartalmazza azoknak a felsővezetői döntéseknek a várható eredményét, amelyeket az elmúlt években hoztak a Volkswagennél és a Toyotánál. Az ábrát látva csak egy kérdésre igyekszünk választ találni: hol rontották el a németek?
A magyarok kétharmada hallott már olyan projektről a saját térségében, amelyet részben az Európai Unió finanszírozott, ez az arány pedig a negyedik legmagasabb a tagállamok között - derül ki egy közelmúltbeli Eurobarometer felmérésből. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a 2013-as évben az első, a 2007-2013-as egész időszakot tekintve pedig a harmadik helyen álltunk az uniós kassza legnagyobb haszonélvezőinek listáján, akkor elmondhatjuk, hogy a magyarok igenis tudják, hogy mit köszönhetnek az EU-nak. Ez ugyanígy elmondható a határmenti együttműködési programokkal kapcsolatos tudatosságról is, hiszen a magyarok legalább egyharmada hallott ilyen programokról. Ezzel párhuzamosan azonban a magyarok nagyon kis része utazik külföldre, hogy akár személyesen is megtapasztalja az együttműködés eredményeit.
Jelentősen csökkent a harmadik negyedévben a Franklin Templeton magyar állampapír-kitettsége, ami két fő okra vezethető vissza: voltak lejáratok, illetve adott is el papírokat az amerikai alapkezelő. Néhány alap friss adatai még hiányoznak, de az általunk most vizsgált tizennégy luxemburgi és amerikai alap magyar kötvényállományának aktuális értéke 7,5 milliárd dollárról 6,1 milliárdra esett vissza. Vagyis a jelek szerint egyre erősebben folytatódik az a kivonulási folyamat, amit már az elmúlt negyedévekben is láthattunk, mely szerint a Templeton szép lassan elkezdett kivonulni Magyarországról. És egyben a harmadik negyedéves adatok megcáfolták azt a vélekedést, mely szerint addig nem vonul ki a Templeton, amíg nem járnak le a magyar papírok a cég kezében.
Drágának találod a banki költségeket? Nem vagy elégedett az ügyfélszolgálattal? Nincs kedved a bankban várakozni?...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Milyen állami támogatás és kedvezményes hitel érhető el gyermekvállalás előtt álló párok számára? Hogyan kombinálhatók... 
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
A ChatGPT-hez hasonló technológiák az amerikai gazdaság munkafeladatainak 15 százalékát képesek elvégezni, de teljes...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
És mit nyer vele Ukrajna?
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
