25 évvel a rendszerváltás után a hazai kis- és középvállalkozások jelentős részénél elérkezett a generációváltás ideje. Az alapítás és működtetés, ami egykor még viszonylag könnyen ment, akár a hiánygazdaságot követő kínálatra alapozva, akár egy szerencsés időzítésnek vagy megérzésnek köszönhetően, már nagyon összetetté vált. És a legtöbb családi cégben eljött a kérdés - ki veszi át a céget, és az átadás után túléli-e az alapítót?
Sok szó esik arról, hogy az EU-támogatások milyen rendkívüli mértékben támogatják a magyar gazdaság növekedését. Ennél azonban még többet köszönhetünk az uniós forrásoknak. Például a devizahitelek forintosítását. Vagy éppen a felminősítést.
Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte. Az aktuális válság elhúzódó jellege és néhány hosszabb távú, strukturális hatás még inkább felértékelte a tartósan alacsony reálkamat jelentőségét a monetáris politikai döntésekben. A hazai reálkamatok a kezdetben magas sérülékenység mellett csak lassan csökkentek, majd az elmúlt évek kamatcsökkentési ciklusát követően már enyhén negatív tartományba kerültek. A piaci várakozások alapján a hazai reálkamat -1,5 százalék közelébe süllyedhet, ami a korábbi válságtapasztalatoknak megfelelő ösztönzést adhat a reálgazdaságnak, segítve az inflációs cél tartós elérését.
Szépen nődögél a gyerek, de sokat betegeskedik, egy ideje már magas láz gyötri. A gyógyszerész tegnap torokfájást kiáltott, és három torokfertőtlenítőt nyomott a gyerek markába. Vajon elég lesz-e neki? Ez jutott eszünkbe az MNB tegnapi bejelentése után. Sokat nyavalyogtunk az utóbbi időben mi is, hogy nem megy a vállalati hitelezés, de a torokfertőtlenítőt általános értelemben túl kevésnek, az egyes hatóanyagok szintjén viszont túl soknak érezzük.
Már évek óta lobbiznak a lakásfejlesztők az újlakásokat terhelő áfa csökkentéséért, hogy végre beindulhassanak az építkezések. Varga Mihály tegnapi nyilatkozatában felvette az áfacsökkentés lehetőségét, ami jelentősen megmozgathatja a lakáspiacot. Ingatlanpiaci szakértőket kérdeztünk arról, miért van szükség az áfacsökkentésre, illetve arról, hogy milyen hatása lehet egy ilyen intézkedésnek.
Miközben az amerikai irányadó kamatláb emelésével kapcsolatban folyamatos találgatások zajlanak, addig a felszín alatt ellentétes dinamika rajzolódik ki. Az utóbbi évek mindenki által ismert gazdasági folyamatai - a teljesség igénye nélkül - röviden összefoglalva a következők voltak: a válság óta eltelt időszakban a gazdaság magára talált, ezzel egy időben a munkanélküliség jelentősen csökkent, viszont az infláció tartósan nem emelkedett a 2%-os cél fölé. Ezáltal a Fednek lehetősége volt sokáig fenntartani az alacsony irányadó kamatlábat. Ebben a laza monetáris környezetben úgy tűnhet, hogy a Fed elszalasztotta az adódó lehetőségeket és a kamatemelési ajtó vélhetően bezárult.
Csodálatos a Porsche és az Audi 2018-ra tervezett új elektromos autója. Tényleg. Kívül-belül igényes dizájn, zéró károsanyag-kibocsátás (helyben), hangtalan száguldás. Kár, hogy a Tesla ezt már megcsinálta. 3 éve, nagyobb hatótávval, olcsóbban.
A 2010-es évek az Európai Unió súlyos válságáról szólnak. Az első fele az adósságkrízissel, és ennek kapcsán az eurózóna fenntarthatóságának kérdésével telt, a másik fele pedig a menekültválsággal indul. A két válság között látványos párhuzamokat találhatunk, amelyek rávilágítanak az Európai Unió intézményrendszerének tökéletlenségeire, illetve arra, hogy jelen formájában az integráció számos esetben inkább csak egy üres jelkép, mintsem nemzetek együttműködése.
Ha innen nézzük, módosított, ha onnan, akkor pontosított a növekedési hitelprogram sorsáról szóló kommunikációján a jegybank Nagy Márton alelnök mai nyilatkozatával. Ami most már biztos: jövőre is lesz NHP, még ha kisebb hitelkerettel és más feltételekkel is, mint eddig.
A férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége kapcsán számtalan érv és ellenérv fogalmazódott meg azóta, hogy a népszavazási kérdés napirendre került. Ennek kapcsán három, a közbeszédben elterjedt tévhitről írok, illetve igyekszem történelmi kontextusba helyezni a nyugdíjrendszer frissen felmerült dilemmáját.
Az eurózóna csak egy transzfer-unióra emlékeztet, semmint egy érett gazdasági és pénzügyi unióra. Az átalakítás valódi (valuta) unióvá nagyon nehéz faladat, de nemcsak a számos elvi és technikai probléma áll ennek útjában. Sokkal inkább a nemzetállamok ragaszkodása a féltve őrzött szuverenitásukhoz, vagyis a már kialakult állami szerepekhez és fennhatóságokhoz. Egy integráltabb és legalább egy kvázi-föderális pénzügyi építmény kialakítását sejtető új átviteli mechanizmus kellene, amely már önállóan, vagyis tagállami befizetésektől függetlenül lenne "fiskális". Ez a fejlemény azt jelenthetné, hogy a majdani föderális-EU központi költségvetése abszolút méreteit és relatív arányait tekintve is kellően nagy lenne, egyben erős központot feltételezne, ahol az adósságkibocsátás hihető teljesítmény ígérettel párosulna. Ez lehetne a valódi pénzügyi unió egy tartós szerveződési kerete. Ettől az áhított végponttól azonban még nagyon messze vagyunk, ahogy az az EU-t érintő intézményi kritikákban is gyakran elhangzik.
Robotizáció, sharing economy, innováció - sokak szerint olyan változások előtt állunk, ami teljesen átalakítja a gazdaságok működését. Szétverni ugyan nem kell a gépeket, de a kihívásokhoz alkalmazkodni kell. Annál is inkább, mert óriási szükség van a termelékenység növelésére.
A Fidesz szerint a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége veszélyezteti az egész magyar nyugdíjrendszert. Egyenesen járulék- és nyugdíjcsökkenést vizionálnak. Annyiról van azonban szó, hogy a kormánypárt most veszi észre, hogy 2011-ben saját magának ásott verembe esett. A mostani viszont jó alkalom az újragondolásra.
A budapesti irodapiacon 2014-ben tapasztalt fellendülés 2015-ben is folytatódott. Sorra érkeznek a hírek új bérleti szerződésekről, miközben folyamatosan fogynak a kiadható területek. Azok pedig, akik nagyobb egybefüggő területet keresnek, rendkívül szűk választékkal kell, hogy szembesüljenek. Mit gondolnak, meddig folytatódhat a fellendülés? Mire számítanak az év végéig? Két részes cikksorozatunkban ingatlan tanácsadókat kérdeztünk arról, hogy látják a piac jelenlegi helyzetét.
Kétrészes cikksorozatunk első részét itt olvashatja:
A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók - az aktuális kockázati felárak mellett és az előrejelzési feltételek teljesülése esetén - a rövid-közép távú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők.
Március óta ötször vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, amivel a világ legtöbbször lazító jegybankjának számít idén. A három évig tartó, két részes kamatvágási ciklussal 7-ről egészen 1,35 százalékos történelmi mélységig jutott a magyar alapkamat. Mi az alábbiakban a jegybanki kamatpolitika idei teljesítményét értékeltük a cikluszárás apropóján, pont ahogy tettük ezt tavaly is. Érdemi kifogásunk most sem az időzítéssel, sem a kockázatokhoz való viszonyulással nem volt, ellenben a jegybank vezetése felől érkező kommunikáción bőven lenne még mit javítani. Ráadásul a jegybankelnökünk beszédeiben még mindig nagyon sok a baki.
A budapesti irodapiacon 2014-ben tapasztalt fellendülés 2015-ben is folytatódott. Sorra érkeznek a hírek új bérleti szerződésekről, miközben folyamatosan fogynak a kiadható területek. Azok pedig, akik nagyobb egybefüggő területet keresnek, rendkívül szűk választékkal kell, hogy szembesüljenek. Mit gondolnak, meddig folytatódhat a fellendülés? Mire számítanak az év végéig? Két részes cikksorozatunkban ingatlan tanácsadókat kérdeztünk arról, hogy látják a piac jelenlegi helyzetét.
Csúnyán kitolt saját magával Görögország, hiszen az elviselhetőbb jövőért küzdő politikusai csak azt érték el, hogy még tovább szorult rajtuk a nadrágszíj. Pedig közgazdaságilag voltak ésszerű érveik arról, hogy nincs szükség ennyire durván megszorítani őket. Csakhogy végig kellett volna gondolniuk, mi a politikai realitása annak, hogy az európai közösség enyhébb feltételekkel menti ki őket, immár harmadjára. Nem kellett volna egyébként sokáig kibírniuk, hiszen az engedetlenségük előtt már éppen kezdett volna felállva bicegni a gazdaságuk. Ehelyett a kudarcra ítélt próbálkozásukkal óriási károkat okoztak a készpénzre átálló országban, amely így minden eddiginél borúsabb jövő elé néz.
Ciprasz már akkor mérhetetlenül naivnak tűnt, amikor azt gondolta, hogy a népszavazás után jó pozícióban ülhet vissza a tárgyalóasztalhoz. Arra viszont, hogy a hitelezők mutatnak annyi eltökéltséget és (viszonylagos) egységet, hogy így feltöröljék a görögökkel a padlót, nem csak Ciprasz nem számított. Pedig ez így logikus.
Seszták Miklós szerint a MÁV-nál minden rendben van, épp ma nyilatkozta azt a 65. Vasutasnap alkalmából, hogy "a MÁV adósságállománya jelentősen csökkent, a vasútfejlesztésbe fektetett adóforintok jobban hasznosulnak, az utasok jobb szolgáltatást kapnak a korábbinál". Nagyon szeretnék, de sajnos nem értek vele egyet.
Ennek egyetlen célja van.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Egyre többen osztják ezt a véleményt.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
