vélemény

Elmenni a szakadék széléig - Különvélemény az adócsökkentésről

2016-ra az ország legfontosabb gazdasági problémájává a munkaerőhiány vált - és nem csupán minőségi, hanem mennyiségi értelemben is. Ennek fő oka a keresetek alacsony volta, ami miatt több százezer, többségükben az átlagosnál fiatalabb és képzettebb magyar állampolgár külföldön vállal munkát. Ez azt is jelenti, hogy fennáll a veszély: ez igen sokuk számára nem egy átmeneti életszakasz kezdete lesz, mert minél inkább elhúzódik munkavállalásuk időtartama, annál inkább külföldön keresik és találják is meg jövőjüket, súlyosbítva az e nélkül is súlyos demográfiai gondjainkat.

Fogyatékossá tesz-e minket a mesterséges intelligencia?

Tíz éve, amikor a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt elfogadták, még csak nem is létezett az első, emblematikus iPhone. Idén megkaptam életem első olyan hallásjavító készülékét, ami egy parányi, fülmögötti számítógép és szinte alig látszik. Ezzel a készülékkel már kényelmesen tudok egyénileg beállított hangszínekkel zenét hallgatni, de ami még ennél is fontosabb: bluetooth kapcsolattal már képes vagyok hatékonyan telefonálni, mert a mobilom azonnal átkapcsol, ha fogadom valakinek a hívását. Ez minőségileg óriási előrelépés.

Meghátrálás helyett győzelem - Csak a küzdőtér téves

"Meghátrált a kormány" - olvashattuk pénteken számos mértékadó hírportálon az EU források brüsszeli kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán. Kellő távolságból és higgadtsággal értékelve a helyzetet azonban inkább az látható, hogy a magyar kormány ügyesen manőverezve, marginális változtatásokkal, győztesen zárhatja le a tárgyalássorozatot.

Maga biztos nagyon magabiztos

Jön a náthaszezon, sokan fogunk kikötni háziorvosunknál az elkövetkező hónapokban. Képzeljük el az alábbi helyzetet: a megszokott doktor nénink/bácsink épp' szabadságon van, a helyettesítő orvossal pedig most találkozunk először. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy az orvos viselkedése és megjelenése nagyban befolyásolná véleményünket a helyettesítő orvosról. 100-ból 99-en jobban hinnénk egy fehér köpenyes, magabiztos, a javasolt kezelést hezitálás nélkül előíró doki diagnózisának, mint egy határozott választ nem adó, bizonytalanságában a jegyzeteiben turkáló embernek. Nemde? A kérdés csak az, hogy jól tesszük-e, hogy valakit az általa sugallt magabiztosság alapján ítélünk meg?

A migráció vagy a robotok mentik meg Európát?

Vajon az európai munkaerő-piacnak szüksége-e van a mostani migránsokra? Röviden: igen. Részletesebben: nincs. Nem ellentmondásos ez? Részben igen. Hosszabb távon megoldást kínál a jelenlegi európai politika a demográfiai helyzetre és a jövőbeni gazdasági kihívásokra? Nem.

Hinni a könnyeknek - járulékcsökkentéssel a munkaerőhiány ellen?

Az utóbbi bő évben olyan helyzet alakult ki a magyar gazdaságban, melyért az előző negyedszázadban a gazdaságpolitikusok a fél karjukat odaadták volna: immár nem az a fő gond, hogy a munkanélküliség szintje magas, s nem is az, hogy a foglalkoztatás szintje alacsony - bár ami a kettő között van (a sem nem munkanélküliek, sem nem foglalkoztatottak tömege) egyáltalán nem elhanyagolható probléma. A fő gond immár a munkaerőhiány - hívja fel a figyelmet Németh György. A közgazdász-szociológus szerint a megoldást nem a járulékcsökkentés jelent.

Tofu vagy Eggs Florentine?

Vagyonkezelőként nem titkolhatom, hogy míg egy pénzpiaci, likviditási alap kezelése leginkább egy tofura emlékezet, addig a nyugdíjpénztári vagyonkezelés a legfinomabb paprikás krumplira, puha, meleg kenyérrel az oldalán.

Matits Ágnes válasza a Pannónia Nyugdíjpénztár nyilvános támadására

Nem szeretnék hosszú vitába bonyolódni, hiszen a Pannónia Nyugdíjpénztár alapfelvetésével magam is egyetértek: természetesen vitatható az általam alkalmazott módszertan. Itt elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ha a módszertanra vonatkozó kritikák elindítanak egy közös gondolkodást arra vonatkozóan, hogy kialakuljon egy konszenzuson alapuló módszertan a pénztárak minősítésére, akkor én már úgy érezném, hogy célt ért ez a cikk, amelynek éppen a "provokáció" lett volna a fő célja.

Üzenjük: "A fiúk a bányában dolgoznak"

Alábbi írásában reagált a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetője, Pallag Róbert a Portfolio abszolút hozamú alapokkal foglalkozó cikkeire.

Megoldás-e a járulékcsökkentés?

A kormányzat több ok és elérendő cél miatt, a nagyvállalati érdekképviseleti szervezetek inkább "egy-ügyűen", önös érdekeiket követve három dolgot remélnek egy egyszeri, nagyarányú járulék-csökkentéstől: a munkaerőhiány enyhülését, a piaci, tényleges foglalkoztatás növekedését, illetve a fekete foglalkoztatás egy részének kifehéredését. Cikkünkben végső soron arra keressük a választ, hogy reális-e a fentebbi három várakozás teljesülése.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?

A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.

Megérkezett az alapszámla - De ki fogja használni?

Megjelent a kormányrendelet, amely a hazai bankokat egy teljesen új, szociális indíttatású alapszámla termék létrehozására kötelezi. Az uniós irányelv hazai implementálása miatt bevezetett szabály szerint havi legfeljebb 1575 forintért kínálják majd a bankok. Az alapszámla korlátozott feltételei ugyanakkor - egy kivételével - jóval olcsóbban, piaci alapon is megkaphatók. Akkor tulajdonképpen ki fogja ezt a csomagot használni?

A világon sehol sincs még önvezető taxi!

Bejárta a nemzetközi és a magyar sajtót a nagy hír, hogy Szingapúrban a nuTonomy bemutatta az első önvezető taxit a világon. Ezzel csak két baj van, az MIT startup vállalkozásának járművei még nem önvezetők, és a szolgáltatás, amit kínálnak, nem hagyományos értelembe vett taxi-szolgáltatás, egyelőre. És nem, nem a fogalmakon akarunk lovagolni, technológiailag tényleg akkora a különbség, hogy érdemes megnézni, mire képes egy teljesen automatizált rendszer és egy önvezető jármű.

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".

Ki az az őrült, aki eladja a Norbi-részvényeit?

Meg lehet-e puccsolni a Brexitet?

Politikai, gazdasági zűrzavart jósolnak "első körben" Nagy Britanniának a Brexit hatására. Meglehet, lesz egy nulladik kör is, ami hasonló eredménnyel fenyeget.

Megásta a saját sírját Európa, és bele is feküdt

Többen többször leírták már, hogy az Európai Unió a jelenlegi formájában nem működhet tovább, azonban eddig mindig sikerült valahogy továbbrugdosni a szekeret. Most újabb mérföldkőhöz érkezett a kontinens, de már unalmas újra leírni, hogy "most aztán már tényleg tenni kell valamit". Inkább azon érdemes egy picit elgondolkodni, minek köszönhető ez az egész, hogyan jutottunk idáig.

Jön a Brexit, de mi ez a nagy para?

Ha meg is szavazzák a britek az Európai Unióból való kilépést, elvileg a következő két évben nem kell, hogy ennek a közvetlen hatását lássuk. A piacok mégis idegesek, és megvan rá a jó okuk.

Az MNB válaszol: Surányi György 9 tévedése

Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.

A CSOK ellopja a show-t a kereskedelmi ingatlanok elől

Szinte alig jut figyelem az ingatlanpiacról szóló hírekben a lakosságnak szánt "ingyenmilliók" mellett a hazai kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos egyre pozitívabb fejleményeknek, pedig bőven lenne miről írni és beszélni. A minden szinten javuló piaci adatok mellett pedig az idei évre is további növekedés várható, amit több szektorspecifikus és makrotényező is fűt. Óriás léptekkel haladunk kifelé a gödörből.