• Megjelenítés

vélemény

Budapesti olimpia: javaslat 2028-ra, vagy az azt követő négyévenkénti időpontokra

Álmodni szabad, sőt, kell. Az álom átrepít a hétköznapok szürke, monoton teendőinek tömegén és rendkívüli ötletet nyújt az álmodónak, de az álom ésszerű szelekcióra szorul. Téli olimpiát hegy és hó híján Magyarország nem rendezhet, míg a nyárit ilyen erős akadály nem korlátozza. Habár a Balaton szele a vitorlás versenyekhez lehet, hogy gyenge, a helyi kajakszlalom versenyek talán a magyar-szlovák határon, de még szlovák területen az Öreg-Dunába beleeresztett víz csatornája mellett kiépített szlalompályán baráti együttműködéssel megrendezhetőek. Érdekes jelenség, hogy olimpiát ezideig olyan ország még nem rendezett, amelynek ne lett volna tengerpartja. Lehet, hogy a vitorlásverseny igénye a magyarázat?

Elárulták a profik, milyen ingatlant vennének

A Portfolio és az RICS közös szervezésében tegnap megrendezett Valuation & Investment konferencián utolsó kérdésként azt tették fel a szakértőknek, hogy milyen ingatlanba fektetnének be, ha lenne 100 millió eurójuk. A résztvevők miután hangsúlyozták, hogy ez a szubjektív véleményüket tükrözi, rövid gondolkodás után az alábbi válaszokat adták.

Vendégmunkások nélkül nincs olimpia

Egy budapesti olimpia megrendezhetőségével és következményeivel kapcsolatos viták központjában kezdettől fogva a várható közvetlen költségek állnak, merthogy a közvetlen bevételek - a jegyek eladásából, illetve a turizmusból befolyó többletbevételek - viszonylag pontosan számszerűsíthetők. Így volt ez már 2002-ben is, amikor a 2012-es játékok megrendezésének ötletét a Fidesz a választási programjába építette be, és így folynak a viták három éve, amióta a 2024-es (esetleg a 2028-as) olimpia megrendezésére készül a magyar kormány. Akkor is, meg ma is, az olimpia támogatói azzal érvelnek, hogy nem is fog ez olyan sokba kerülni, mert jórészt csak előrehozott beruházásokról van szó: olyan létesítmények épülnek majd, amire később úgy is rá kellene költeni a százmilliárdokat. Az ellenoldal egyfelől azzal érvel, hogy a költségek durván és szándékosan alul vannak tervezve (miként az a hazai állami beruházások esetében hét évtizede történni szokott), másfelől pedig a korrupciós kockázatok költségnövelő hatását emlegeti. Véleményünk szerint a helyzet sokkal súlyosabb: nincs, aki megépítse, amit meg kell.

Véget ért-e az alacsony bérek korszaka?

A hazai reálbérek az EU-s országokat tekintve a legalacsonyabbak közé tartoznak, ám a kormányzati prognózisok szerint jelentős fordulat áll előttünk. A vágyak és realitások azonban éles kontrasztban állnak egymással, ugyanis Magyarország a reálbéreket meghatározó makrogazdasági fundamentumok tekintetében sokkal rosszabbul teljesített az elmúlt hét évben, mint a globális pénzpiaci válság kitörését megelőző évtizedben.

A kormány idén elárasztja az országot uniós pénzzel

Hideget és meleget is mondtak a 2016-os év tapasztalatairól a Portfolio évértékelő pályázati körképében megkérdezett uniós szakértők. Nagyon sokan örülnek annak, hogy a pályázatok többsége meghirdetésre került, de ezzel szemben az értékelési rendszer és a bírálat lassúságát emlegetik. Továbbá egyetértenek abban is, hogy a pályázati rendszerben kritikus tényező a közbeszerzések szabályszerű lebonyolítása. A szakértők szerint a közvetlen brüsszeli források a 2020 utáni időszak egyik lehetséges kitörési pontja lehet. Körképünkben piaci és banki pályázati szakértők vettek részt, és mindegyiküknek ugyanazt az öt kérdést tettük fel, a válaszokat pedig abc-sorrendben mutatjuk be.

Tévedés, hogy az alacsony adó segíti a gazdaságot

A természettudományok sajátossága, hogy tudományos megismerés tárgyának törvényszerűségei függetlenek az azokat megismerni vágyó kutatók értékeitől és érdekeitől. A társadalomtudományokban, így a közgazdaságtanban nem ez a helyzet. Ott függnek. Ott előbb értékekből és érdekekből létrehoznak, összeszerveznek egy narratívát (köztük a legbefolyásosabbat, a mindenkori mainstreamet, a főáramot), mint a tények értelmezésének eszközét, majd az így értelmezett tények között összefüggést találva törvényszerűségeket ismernek fel. Azonos tények másik narratívában történő értelmezése egészen más törvényszerűségek felismerését eredményezheti - írja Németh György, közgazdász, szociológus.

Elmenni a szakadék széléig - Különvélemény az adócsökkentésről

2016-ra az ország legfontosabb gazdasági problémájává a munkaerőhiány vált - és nem csupán minőségi, hanem mennyiségi értelemben is. Ennek fő oka a keresetek alacsony volta, ami miatt több százezer, többségükben az átlagosnál fiatalabb és képzettebb magyar állampolgár külföldön vállal munkát. Ez azt is jelenti, hogy fennáll a veszély: ez igen sokuk számára nem egy átmeneti életszakasz kezdete lesz, mert minél inkább elhúzódik munkavállalásuk időtartama, annál inkább külföldön keresik és találják is meg jövőjüket, súlyosbítva az e nélkül is súlyos demográfiai gondjainkat.

Fogyatékossá tesz-e minket a mesterséges intelligencia?

Tíz éve, amikor a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt elfogadták, még csak nem is létezett az első, emblematikus iPhone. Idén megkaptam életem első olyan hallásjavító készülékét, ami egy parányi, fülmögötti számítógép és szinte alig látszik. Ezzel a készülékkel már kényelmesen tudok egyénileg beállított hangszínekkel zenét hallgatni, de ami még ennél is fontosabb: bluetooth kapcsolattal már képes vagyok hatékonyan telefonálni, mert a mobilom azonnal átkapcsol, ha fogadom valakinek a hívását. Ez minőségileg óriási előrelépés.

Meghátrálás helyett győzelem - Csak a küzdőtér téves

"Meghátrált a kormány" - olvashattuk pénteken számos mértékadó hírportálon az EU források brüsszeli kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán. Kellő távolságból és higgadtsággal értékelve a helyzetet azonban inkább az látható, hogy a magyar kormány ügyesen manőverezve, marginális változtatásokkal, győztesen zárhatja le a tárgyalássorozatot.

Maga biztos nagyon magabiztos

Jön a náthaszezon, sokan fogunk kikötni háziorvosunknál az elkövetkező hónapokban. Képzeljük el az alábbi helyzetet: a megszokott doktor nénink/bácsink épp' szabadságon van, a helyettesítő orvossal pedig most találkozunk először. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy az orvos viselkedése és megjelenése nagyban befolyásolná véleményünket a helyettesítő orvosról. 100-ból 99-en jobban hinnénk egy fehér köpenyes, magabiztos, a javasolt kezelést hezitálás nélkül előíró doki diagnózisának, mint egy határozott választ nem adó, bizonytalanságában a jegyzeteiben turkáló embernek. Nemde? A kérdés csak az, hogy jól tesszük-e, hogy valakit az általa sugallt magabiztosság alapján ítélünk meg?

A migráció vagy a robotok mentik meg Európát?

Vajon az európai munkaerő-piacnak szüksége-e van a mostani migránsokra? Röviden: igen. Részletesebben: nincs. Nem ellentmondásos ez? Részben igen. Hosszabb távon megoldást kínál a jelenlegi európai politika a demográfiai helyzetre és a jövőbeni gazdasági kihívásokra? Nem.

Hinni a könnyeknek - járulékcsökkentéssel a munkaerőhiány ellen?

Az utóbbi bő évben olyan helyzet alakult ki a magyar gazdaságban, melyért az előző negyedszázadban a gazdaságpolitikusok a fél karjukat odaadták volna: immár nem az a fő gond, hogy a munkanélküliség szintje magas, s nem is az, hogy a foglalkoztatás szintje alacsony - bár ami a kettő között van (a sem nem munkanélküliek, sem nem foglalkoztatottak tömege) egyáltalán nem elhanyagolható probléma. A fő gond immár a munkaerőhiány - hívja fel a figyelmet Németh György. A közgazdász-szociológus szerint a megoldást nem a járulékcsökkentés jelent.

Tofu vagy Eggs Florentine?

Vagyonkezelőként nem titkolhatom, hogy míg egy pénzpiaci, likviditási alap kezelése leginkább egy tofura emlékezet, addig a nyugdíjpénztári vagyonkezelés a legfinomabb paprikás krumplira, puha, meleg kenyérrel az oldalán.

Matits Ágnes válasza a Pannónia Nyugdíjpénztár nyilvános támadására

Nem szeretnék hosszú vitába bonyolódni, hiszen a Pannónia Nyugdíjpénztár alapfelvetésével magam is egyetértek: természetesen vitatható az általam alkalmazott módszertan. Itt elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ha a módszertanra vonatkozó kritikák elindítanak egy közös gondolkodást arra vonatkozóan, hogy kialakuljon egy konszenzuson alapuló módszertan a pénztárak minősítésére, akkor én már úgy érezném, hogy célt ért ez a cikk, amelynek éppen a "provokáció" lett volna a fő célja.

Üzenjük: "A fiúk a bányában dolgoznak"

Alábbi írásában reagált a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetője, Pallag Róbert a Portfolio abszolút hozamú alapokkal foglalkozó cikkeire.

Megoldás-e a járulékcsökkentés?

A kormányzat több ok és elérendő cél miatt, a nagyvállalati érdekképviseleti szervezetek inkább "egy-ügyűen", önös érdekeiket követve három dolgot remélnek egy egyszeri, nagyarányú járulék-csökkentéstől: a munkaerőhiány enyhülését, a piaci, tényleges foglalkoztatás növekedését, illetve a fekete foglalkoztatás egy részének kifehéredését. Cikkünkben végső soron arra keressük a választ, hogy reális-e a fentebbi három várakozás teljesülése.

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?

A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.

Megérkezett az alapszámla - De ki fogja használni?

Megjelent a kormányrendelet, amely a hazai bankokat egy teljesen új, szociális indíttatású alapszámla termék létrehozására kötelezi. Az uniós irányelv hazai implementálása miatt bevezetett szabály szerint havi legfeljebb 1575 forintért kínálják majd a bankok. Az alapszámla korlátozott feltételei ugyanakkor - egy kivételével - jóval olcsóbban, piaci alapon is megkaphatók. Akkor tulajdonképpen ki fogja ezt a csomagot használni?

A világon sehol sincs még önvezető taxi!

Bejárta a nemzetközi és a magyar sajtót a nagy hír, hogy Szingapúrban a nuTonomy bemutatta az első önvezető taxit a világon. Ezzel csak két baj van, az MIT startup vállalkozásának járművei még nem önvezetők, és a szolgáltatás, amit kínálnak, nem hagyományos értelembe vett taxi-szolgáltatás, egyelőre. És nem, nem a fogalmakon akarunk lovagolni, technológiailag tényleg akkora a különbség, hogy érdemes megnézni, mire képes egy teljesen automatizált rendszer és egy önvezető jármű.

Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél

A magyar jegybank letért az eddig ismert kamatpolitika útjáról, és októbertől mennyiségi korlátokat vezet be az irányadó eszközére. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat eddigi horgonyzó szerepe meggyengül, a rövid piaci kamatok pedig eltávolodhatnak tőle. Innentől kezdve a monetáris politikát az határozza majd meg, hogy a korlátozás mértéke éppen miként viszonyul az adósságkezelő kibocsátási tervéhez. Így pedig a jegybank fű alatt, az alapkamat változtatása nélkül, hajthat végre további lazítást, vagy akár kényes szigorítást is. Mindez rontja a monetáris politikai eszköztár átláthatóságát, sőt a monetáris transzmisszió hatékonyságát is. Nem állja meg a helyét a lépés olyasfajta indoklása, hogy a korlátozástól élénkülni fog a hitelezés. Cikkünkben megpróbáljuk feltárni a valós jegybanki szándékot is, ezért külön foglalkozunk a jegybank pénzügyi eredményével, illetve azzal, hogy tényleg spórol-e Magyarország az "önfinanszírozással".

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility