• Megjelenítés

vélemény

Hahó, béke van! El a kezekkel a bankoktól!

Közel százmilliárd hiányzik a BudaCash-botrány miatt a DRB bankcsoportból, és akár ennek duplája a Quaestor kötvényeseinek számlájáról. És ez még nem minden: gyakorlatilag összeomlott a megtakarítók védelmi rendszere (OBA-vagyon, Beva-vagyon). Nagyon nem mindegy, hogy reagál a helyzetre a gazdaságpolitika, amely most úgy tűnik, igyekszik a gyenge pénzügyi felügyelet miatti felelősséget eltolni magától, a bankokat a lebukott brókercégekkel összemosni, a büntetőjogi felelősök vétkeit a teljes pénzügyi szektorra rákenni. Csakhogy az ügyben érintetlen bankok pénzügyi bevonása a februári korszakváltó megállapodás felrúgását jelentené, amelynek épp a nyilvános megerősítésére volna most inkább égető szükség.

Miért kerülnek bajba a brókercégek?

Újabb brókercég került idehaza a felügyelet célkeresztjébe, az ügyben letartóztatások történtek, a befektetők pedig láthatóan idegesek, hozzánk is egyre több panaszlevél fut be. A brókercégek rémesen egyszerű alaptevékenysége folytán joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért kerültek bajba egyes hazai szereplők? Az alábbiakban azt vizsgáltuk, mely klasszikus okosságok szülhették ezt a kellemetlen helyzetet, aminek következtében a szektor egy jelentős szereplője csukta be kapuit. Az események rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a megfelelő brókercég kiválasztása, ez messze a legnagyobb kockázati tényező ezen a piacon.

Eleged van a magyar bérekből? - Az országod tehet róla

Nemcsak rosszabbul keresünk az osztrákoknál, de sokkal rosszabbul is élünk náluk. Könnyen érthető számokkal kifejezve: ők átlagosan kétszer annyit tudnak vásárolni a nettó bérükből, mint a szomszédos magyarok. Ez ugyanakkor nem kéne, hogy dühítse a hazai munkavállalókat, ha az eltérés "arányos" volna, vagyis a kisebb termelékenységünk magyarázná a különbséget. A Portfolio hasábjain zajló vita pontosan erről szólt eddig, ez az írás pedig azzal szeretne hozzátenni, hogy bemutatja a bérfeszültség konkrét számait, majd az eddig felmerült magyarázatok hiányosságait. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb értéket állítunk elő, akkor kevesebb fizetséget várhatunk, csak éppen az nem egyértelmű, hogy mennyivel. Nem tudjuk, hogy a megtermelt jövedelemhez pontosan milyen mértékben járult hozzá a munkánk, a használt tőke vagy az országunk egyéb termelési tényezői. Egy biztos: az országunk helyzete az, ami miatt kevesebbet keresünk egy osztráknál, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a munkát végezzük.

Alacsony magyar bérek? Nem ez a harc lenne a végső

A bérek mesterséges emelésével sok gond lenne, még akkor is, ha a bérarányt Európa fejlődő országaiban jellemzően alacsonyabbnak mutatja a statisztika. Attól még, hogy elfogadjuk, hogy a tőke és a munka közötti erőviszony határozza meg a bérarányt, a profit csökkentésével a kockázatokat nem kompenzáló nyereség a beruházásokat, ezáltal a növekedést és a foglalkoztatottságot is mérsékelné. Eközben az alacsony tőkeállománnyal a bérek alacsony szintje társul jelenleg. Sokkal értelmesebbnek tűnik nagyobb tortát sütni, mint a szeleteket újraszabni.

Magyar bérek: szerintünk meg ezért keresel kevesebbet egy osztráknál

Azért magasabbak a nyugati bérek, mert ott magasabb a termelékenység - írtuk néhány napja, majd azt is fejtegettük, hogy milyen okokból alacsonyabbak a bérek a fejletlenebb országokban még akkor is, ha nincs igazi különbség a hazai és a külföldi munkavégzés hatékonysága között. Pogátsa Zoltán válaszában azt írta, hogy az okok máshol keresendők, és igenis létezik kizsákmányolás a fejletlenebb országokban. A viszontválasz következik.

Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?

Pogátsa Zoltán azt mutatja be, hogy a vállalkozások hozzáadott értéke által létrehozott jövedelem a tőketulajdonos és a munkavállalók között úgy oszlik meg, amilyen mértékben az alkuképességük viszonyul egymáshoz. A munkavállalói érdekérvényesítő képesség pedig a szakszervezetek meggyengülését követően Kelet-Európában lecsökkent, és ez vezetett az indokolatlanul alacsony bérszinthez. Ez azonban csak kis részben fedi a valós okokat a bérkülönbségre - függetlenül attól, hogy a szakszervezetek megerősödése üdvözlendő folyamat lenne -írja Barta Balázs közgazdász.

Miért alacsonyak a béreink? Válasz a Portfolio írására

A Portfolio oldalain nem régen egy írás jelent, meg, ami azt boncolgatja, miért alacsonyak a magyar bérek. Az írásának keretes része azzal kecsegteti olvasóit, hogy ha “biztos tudást" szeretnének kapni az “összeesküvés-elméletek és kizsákmányolás-teóriák" híveivel szemben, akkor Oblath Gábor nyomán el kell fogadják azt az érvelést, miszerint a magyar bérek a termelékenységünk szintje alapján teljesen a helyén vannak. Madár István írásával több ponton nem értek egyet.

Megtört a jég a magyar bankszektorban - Mindenki nyer ezzel?

Az adásvétel során kialkudott ár és az adásvétel tárgyának értéke együttesen szokta meghatározni, melyik fél mekkorát nyer vagy bukik egy tranzakción. Az Erste Bank 15%-os állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban egyelőre épp az árat nem ismerjük (a könyv szerinti érték alapján valahol 10-20 milliárd forint között lehet a fair ár), de a hétfői bejelentésnek ezen mindenképpen túlmutató jelentősége van. Rövid értékelés következik.

El tudják ezt még rontani a görögök, nagyon is

A Sziriza hatalomra jutásával egyáltalán nem fog kiderülni, hogy Európa megszorítási politikája kudarc volt-e vagy sem. Az új kormányzó erő mérsékeltebb megszólalásai alapján több szempontból is értelmes gazdaságpolitikai mix rajzolódik ki, de ettől még el lehet ezt rontani.

Meddig terjed a svájci jegybank felelőssége?

Az elmúlt egy hetet egyértelműen a svájci jegybank döntése és annak a devizapiacokra gyakorolt földcsuszamlás-szerű hatása uralta a pénzügyi szférában. A jegybankárok kaptak anyait-apait, a kritikák záporoztak rájuk mindenhonnan, a brókerektől és elemzőktől, a gazdasági szereplőkön át, Nobel-díjas közgazdászig egyértelmű front bontakozott ki ellenük, többségében meggondolatlannak és felelőtlennek nevezve a svájci lépést.

Forintosítás: ezért járt Orbán Svájcban, vagy ekkora zsenik vagyunk?

Akkora dicséretet kapott a kormány a deviza jelzáloghitelek forintosításának időzítése miatt a legkülönfélébb helyekről, hogy most már tényleg érdemes lenne a helyén kezelni ezt a "bravúrt". Nem a svájci jegybankelnököt tekerte Orbán vagy Matolcsy az ujja köré, és mindent előre látó zseninek sem nevezhetők, legalábbis ebben az ügyben biztosan nem. Mégis többről van szó, mint egy nagy rakás szerencséről a sok szerencsétlenkedés után. Alapos okai vannak ugyanis, hogy a forintosítást mostanra időzítették.

Pest megye - Az elfeledett szegényház

Miközben az új támogatási időszak uniós támogatásaival kapcsolatban különböző célokra száz- és ezermilliárd forintos összegekről beszélhetünk, létezik egy konvergencia régió, amelyet úgy tűnik sok éve mindenki elfelejtett az ott élőkön kívül. Pest megye, az ország méltatlanul elfeledett szegényháza még a magyar régiók viszonyában is leszakadás előtt áll.

Profi, de nem szép húzás a MOL-tól

Tegnap nyilvános vételi ajánlatot tett a MOL a TVK még közkézen lévő részvényeire, ami a vállalat szempontjából igazi profizmust tükröz, hiszen sikerült úgy időzíteni, hogy a döntést a lehető legtöbb információ birtokában hozták meg, és mégsem kell egy felszálló ágban lévő fundamentális sztoriért sokat fizetni. A dolog optikája a kisbefektetők szempontjából már más lehet, sokuk csalódhatott, hiszen ők is maguk előtt látják a társaság egyre javuló eredménytermelését, részesülni viszont nem fognak belőle, hiszen a 2013-as évi könyv szerinti értéket kapják a papírokért. Ráadásul úgy (itt azokat értjük, akik régóta TVK-ban ülnek), hogy közben a 2008-tól látott kedvezőtlen időszakot is átvészelték, nem kis kockázatot felvállalva. Ez is azt mutatja, hogy sajnos vannak olyan dolgok, amik profik, de nem szépek.

Mi ez a görög para már megint?!

A görög politikai helyzet újra a figyelem középpontjába hozta az eurózóna problémáit. Csőd? A valutaövezet felbomlása? A válságkezelés kudarcba fullasztása? Mit szabadít Görögország újra Európára?

Mégis mit keres Matolcsy az MKB-ban?

Visszalopakodik az egyszintű bankrendszer? Likvidálják az MKB-t? Lenyúlja a jegybank az MKB-s betéteket? Nem, nem és nem. Nincs szó egyikről sem, Orbán Viktor és Matolcsy György csütörtöki bejelentése persze a papírformának megfelelően elég unortodoxra sikeredett. Egy nyáron elfogadott törvény nélkül aligha kerülne sor a szokatlan akcióra, pedig a törvénynek elvileg semmi köze az MKB helyzetéhez. Nincs, de legalábbis alig található racionális érv a döntésre.

Hogyan védjük meg a rubelt?

Irracionális befektetői reakciók esetén egyre keményebb eszközöket vethet be az orosz gazdasági vezetés, hogy megtörje a piaci pszichózist. Tőkekorlátozások, horror magas kamatszintek, árfolyamrendszer-váltás - egyik sem egyszerű, és nem is túl hatékony megoldások.

Többet ér a CIG Pannónia, mint a piac gondolja

Az elmúlt egy hónapban a CIG Pannónia (Pannónia) részvényeinek árfolyama újra a történelmi minimum ár szintjére zuhant. A biztosító részvényeinek idei eddigi teljesítménye egyértelműen csalódás a piaci szereplők számára. A részvényárfolyam év eleje óta 25 százalékot esett, ezzel a BUMIX-et 33 százalékkal, a BUX-ot 20 százalékkal, míg és az európai biztosítási szektor teljesítményét mérő benchmark indexet (Bloomberg: SXIP) - forintban számítva - 42 százalékkal múlja alul. Az árfolyamesés okait röviden áttekintve a társaság várakozásoktól elmaradó harmadik negyedéves eredményét, a közvetítői csatornák közelmúltban bekövetkezett átrendeződését, a Széchenyi Bank bukása miatt nagy eséllyel odavesztett 170 milliónyi bankbetét, az intézményi érdeklődés apadását, valamint a részvényforgalom visszaesését kell okvetlenül kiemelni. Tekintettel a Pannónia részvényeket övező törékeny befektetői bizalomra, indokoltnak látjuk hosszabban kifejteni a biztosítóval kapcsolatos álláspontunkat - írja Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője. Írását az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük, az ábrák a Portfolio ábrái.

A kormány nem tudja, mit csinál

Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility