Politikai, gazdasági zűrzavart jósolnak "első körben" Nagy Britanniának a Brexit hatására. Meglehet, lesz egy nulladik kör is, ami hasonló eredménnyel fenyeget.
Többen többször leírták már, hogy az Európai Unió a jelenlegi formájában nem működhet tovább, azonban eddig mindig sikerült valahogy továbbrugdosni a szekeret. Most újabb mérföldkőhöz érkezett a kontinens, de már unalmas újra leírni, hogy "most aztán már tényleg tenni kell valamit". Inkább azon érdemes egy picit elgondolkodni, minek köszönhető ez az egész, hogyan jutottunk idáig.
Ha meg is szavazzák a britek az Európai Unióból való kilépést, elvileg a következő két évben nem kell, hogy ennek a közvetlen hatását lássuk. A piacok mégis idegesek, és megvan rá a jó okuk.
Surányi György, korábbi jegybankelnök esszében kritizálta a 2001 és 2016 közötti hazai monetáris politikát. Vezető jegybankárok körében az ilyen típusú írások érzékeny területnek számítanak, így Surányi írása legalábbis szokatlannak tekinthető. Ha meg is születik egy ilyen elemzés, abba már érdemes lett volna belefoglalni a szerző elnöki időszakát is, kellően kritikus értékelést felmutatva a csúszó leértékelő árfolyamrendszer tapasztalatairól, illetve olyan témákról, mint az aranytartalék értékesítése vagy a CW Bank hitelkihelyezései. De mi most ezekkel nem foglalkozunk. A következőkben inkább Surányi, az elmúlt 3 év monetáris politikájához fűzött kritikáinak 9 szakmai tévedését vesszük sorba.
Szinte alig jut figyelem az ingatlanpiacról szóló hírekben a lakosságnak szánt "ingyenmilliók" mellett a hazai kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos egyre pozitívabb fejleményeknek, pedig bőven lenne miről írni és beszélni. A minden szinten javuló piaci adatok mellett pedig az idei évre is további növekedés várható, amit több szektorspecifikus és makrotényező is fűt. Óriás léptekkel haladunk kifelé a gödörből.
Kicsit túltolta a mai öndicsérő sajtótájékoztatóját a Nemzetgazdasági Minisztérium, így kerülhettek bele olyan mondatok, amelyeken csak mosolyogni lehet. Az ipari adat szokásos hurráoptimista kommentárja szintén nem tanúskodik jó ütemérzékről.
Kis lépés a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nagy visszalépés a költségvetés transzparenciájának - így is értékelhetjük a minisztérium döntését arról, hogy mostantól nem lesznek havi háttérbeszélgetések a minisztériumban, ahol többletinformációkat szerezhettek az elemzők és az újságírók. A tárca Portfolio-nak küldött válaszában hangsúlyozza azonban, hogy a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra is biztosított.
Lázár János a tegnapi napon ismerte el, hogy a kormánynak van olyan terve, mely szerint lebontanák a Déli pályaudvart és a helyén parkot alakítanának ki. Ha ez megtörténik, a kelenföldi pályaudvart uniós forrásból fejlesztenék. Március végére ígért bővebb információt a Miniszterelnökség vezetője, az újabb részletek megérkezésére várva pedig megvizsgáltuk, mennyire életszerű a krisztinavárosi vasútállomás bezárása.
Nem akármilyen bűvészkedést hajtott végre a kormány két nap alatt a "nulla hiányú" költségvetés bejelentésével. Először a fiskális fegyelem legnagyobb harcosaként feltűnve ígérte meg a hiány nélkül gazdálkodó államháztartást, majd kiderült: a kormány nem ígért semmit, sőt. Akár még lazíthatna is a költségvetésen.
A dízelbotrány miatt Brüsszelt is sok támadás érte, ezt pedig nem hagyhatták a vezető politikusok, így sebtében sikerült elfogadniuk egy javaslatot, aminek köszönhetően a járművek károsanyag-kibocsátását hamarosan már nem laborokban, hanem valós körülmények között tesztelik. A dolog egyetlen szépséghibája csak az, hogy a nagy szigor jegyében egyből megengedték az autógyártóknak, hogy a mostani határértékhez képest több káros-anyagot juttassanak a légkörbe. A józan ész győzelme? Az autóipari lobbiereje? Lehet érvelni mindkettő mellett, de egy biztos, Brüsszelben nyíltan beismerték, hogy korábban nagyot hibáztak.
2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.
2015. február 24. Az MNB visszavonja a Buda-Cash Brókerház tevékenységi engedélyét, és ezzel el is kezdődik a történet. De nem a brókerbotrányokról, hanem a kártalanítást végző szervek kommunikációs tevékenységéről. Ha ez vizsga lett volna, a többségük már megbukott volna a teszten. Gondoljunk bele: a brókerbotrány évfordulójához közeledünk, és még mindig nem kaptak pénzt a károsultak. Persze lehet erre sokféle magyarázatot találni, az ügyek bonyolultságától kezdve a felszámoló személyének változásáig, de azt talán érezzük, hogy legalább annyira ludas a dologban a kártalanítást végző szervek közötti, sok esetben minősíthetetlen kommunikáció. Arról már nem is beszélve, hogy a károsultak és a befektetők felé történő kommunikáció sokszor még a minimum elvárásoknak sem felel meg. Tisztelet a kivételnek.
A hazai befektetési alapok állománya - az elmúlt években felgyorsult tőkebeáramlással - a tavalyi év első felében soha nem látott mértékre bővült, az alapok eszközértéke meghaladta az 5700 milliárd forintot. Az év második felére ugyan csökkent a beáramlás, sőt pár hónapja több befektetési jegyet váltottak vissza az emberek, mint amennyit vásároltak, a kezelt vagyon mennyisége mégis csúcsokat döntött. Nem is emiatt a megtorpanás miatt, hanem a kilátásokban bekövetkezett néhány változás miatt kell újrarajzolni a hazai alapkezelés jövőképét.
A kormány már a 2017-es költségvetésre koncentrál, aminek egyik prioritása az államadósság - mondta Orbán Viktor a ma reggeli interjújában. A miniszterelnök szerint nem elég a GDP-arányos államadósságot csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. Nem véletlenül alakult ki ez az igény, megmutatjuk.
Az Audi akkora kapacitást tervez hozni Magyarországra, hogy az még a GDP-n is látszódni fog. De vajon megtört-e ezzel a külföldi tőke látható érdektelensége Magyarország iránt?
Nincs áfacsökkentés politikai üzengetés nélkül - ez egy örök ökölszabály idehaza. Most épp az új lakások áfacsökkentése miatt kellett a kormány illetékesének valamit mindenképpen mondania.
Napról napra egyre jobban látszik, hogy jelentősen fel fogják forgatni a magyarországi lakáspiacot a múlt év végén hozott kormánydöntések, az áfacsökkentés és a CSOK kiterjesztése. Egyelőre szinte lehetetlen konkrét előrejelzést adni arról, hogy hány új lakás fog épülni vagy hány százalékkal mozdulnak majd el a lakásárak a különböző szegmensekben, a fő csapásirányok ugyanakkor már feltérképezhetők. A Portfolio ingatlanpiaci elemzői 10 pontban gyűjtötték össze, mire számítanak a lakáspiacon.
Vigyázat! Előrejelzésünket vitaindító anyagnak szántuk és szándékosan csak tételmondatainkat közöljük.
Hideget és meleget is mondtak a 2014-2020-as EU-s ciklus eddigi tapasztalatairól és kilátásairól a Portfolio nagy évértékelő körképében megkérdezett uniós pályázati szakértők. Sokan felrótták az eddigi csúszásokat a pályázatok meghirdetésében, illetve az eredményhirdetésekben, de egyúttal a legtöbben nagy bizakodással tekintenek 2016-ra. Sőt, többen úgy látják, hogy az egész ciklus, illetve a pályázati dömping csak 2016-ban indul el igazán, így csak idén lesz igazi áttörés. Körképünkben banki és egyéb piaci pályázati tanácsadó cégek szakértői vettek részt, és mindegyiküknek ugyanazt a három kérdést tettük fel, a válaszokat pedig abc-sorrendben mutatjuk be.
25 évvel a rendszerváltás után a hazai kis- és középvállalkozások jelentős részénél elérkezett a generációváltás ideje. Az alapítás és működtetés, ami egykor még viszonylag könnyen ment, akár a hiánygazdaságot követő kínálatra alapozva, akár egy szerencsés időzítésnek vagy megérzésnek köszönhetően, már nagyon összetetté vált. És a legtöbb családi cégben eljött a kérdés - ki veszi át a céget, és az átadás után túléli-e az alapítót?
Cikkünk folyamatosan frissül.
Rögtön fel is mondták a szerződést az eddigi takarítócéggel Hajdúböszörményben.
Sokórás késésekkel kell számolni egyes vonalakon.
Matt Gaetz rájött, hogy elég volt neki nyolc év kongresszusi munka.
Az Oresnyikről beszélt az orosz elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
