Kicsit túltolta a mai öndicsérő sajtótájékoztatóját a Nemzetgazdasági Minisztérium, így kerülhettek bele olyan mondatok, amelyeken csak mosolyogni lehet. Az ipari adat szokásos hurráoptimista kommentárja szintén nem tanúskodik jó ütemérzékről.
Kis lépés a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nagy visszalépés a költségvetés transzparenciájának - így is értékelhetjük a minisztérium döntését arról, hogy mostantól nem lesznek havi háttérbeszélgetések a minisztériumban, ahol többletinformációkat szerezhettek az elemzők és az újságírók. A tárca Portfolio-nak küldött válaszában hangsúlyozza azonban, hogy a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra is biztosított.
Lázár János a tegnapi napon ismerte el, hogy a kormánynak van olyan terve, mely szerint lebontanák a Déli pályaudvart és a helyén parkot alakítanának ki. Ha ez megtörténik, a kelenföldi pályaudvart uniós forrásból fejlesztenék. Március végére ígért bővebb információt a Miniszterelnökség vezetője, az újabb részletek megérkezésére várva pedig megvizsgáltuk, mennyire életszerű a krisztinavárosi vasútállomás bezárása.
Nem akármilyen bűvészkedést hajtott végre a kormány két nap alatt a "nulla hiányú" költségvetés bejelentésével. Először a fiskális fegyelem legnagyobb harcosaként feltűnve ígérte meg a hiány nélkül gazdálkodó államháztartást, majd kiderült: a kormány nem ígért semmit, sőt. Akár még lazíthatna is a költségvetésen.
A dízelbotrány miatt Brüsszelt is sok támadás érte, ezt pedig nem hagyhatták a vezető politikusok, így sebtében sikerült elfogadniuk egy javaslatot, aminek köszönhetően a járművek károsanyag-kibocsátását hamarosan már nem laborokban, hanem valós körülmények között tesztelik. A dolog egyetlen szépséghibája csak az, hogy a nagy szigor jegyében egyből megengedték az autógyártóknak, hogy a mostani határértékhez képest több káros-anyagot juttassanak a légkörbe. A józan ész győzelme? Az autóipari lobbiereje? Lehet érvelni mindkettő mellett, de egy biztos, Brüsszelben nyíltan beismerték, hogy korábban nagyot hibáztak.
2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.
2015. február 24. Az MNB visszavonja a Buda-Cash Brókerház tevékenységi engedélyét, és ezzel el is kezdődik a történet. De nem a brókerbotrányokról, hanem a kártalanítást végző szervek kommunikációs tevékenységéről. Ha ez vizsga lett volna, a többségük már megbukott volna a teszten. Gondoljunk bele: a brókerbotrány évfordulójához közeledünk, és még mindig nem kaptak pénzt a károsultak. Persze lehet erre sokféle magyarázatot találni, az ügyek bonyolultságától kezdve a felszámoló személyének változásáig, de azt talán érezzük, hogy legalább annyira ludas a dologban a kártalanítást végző szervek közötti, sok esetben minősíthetetlen kommunikáció. Arról már nem is beszélve, hogy a károsultak és a befektetők felé történő kommunikáció sokszor még a minimum elvárásoknak sem felel meg. Tisztelet a kivételnek.
A hazai befektetési alapok állománya - az elmúlt években felgyorsult tőkebeáramlással - a tavalyi év első felében soha nem látott mértékre bővült, az alapok eszközértéke meghaladta az 5700 milliárd forintot. Az év második felére ugyan csökkent a beáramlás, sőt pár hónapja több befektetési jegyet váltottak vissza az emberek, mint amennyit vásároltak, a kezelt vagyon mennyisége mégis csúcsokat döntött. Nem is emiatt a megtorpanás miatt, hanem a kilátásokban bekövetkezett néhány változás miatt kell újrarajzolni a hazai alapkezelés jövőképét.
A kormány már a 2017-es költségvetésre koncentrál, aminek egyik prioritása az államadósság - mondta Orbán Viktor a ma reggeli interjújában. A miniszterelnök szerint nem elég a GDP-arányos államadósságot csökkenteni, hanem forintban számolva is mérsékelni kell. Nem véletlenül alakult ki ez az igény, megmutatjuk.
Az Audi akkora kapacitást tervez hozni Magyarországra, hogy az még a GDP-n is látszódni fog. De vajon megtört-e ezzel a külföldi tőke látható érdektelensége Magyarország iránt?
Nincs áfacsökkentés politikai üzengetés nélkül - ez egy örök ökölszabály idehaza. Most épp az új lakások áfacsökkentése miatt kellett a kormány illetékesének valamit mindenképpen mondania.
Napról napra egyre jobban látszik, hogy jelentősen fel fogják forgatni a magyarországi lakáspiacot a múlt év végén hozott kormánydöntések, az áfacsökkentés és a CSOK kiterjesztése. Egyelőre szinte lehetetlen konkrét előrejelzést adni arról, hogy hány új lakás fog épülni vagy hány százalékkal mozdulnak majd el a lakásárak a különböző szegmensekben, a fő csapásirányok ugyanakkor már feltérképezhetők. A Portfolio ingatlanpiaci elemzői 10 pontban gyűjtötték össze, mire számítanak a lakáspiacon.
Vigyázat! Előrejelzésünket vitaindító anyagnak szántuk és szándékosan csak tételmondatainkat közöljük.
Hideget és meleget is mondtak a 2014-2020-as EU-s ciklus eddigi tapasztalatairól és kilátásairól a Portfolio nagy évértékelő körképében megkérdezett uniós pályázati szakértők. Sokan felrótták az eddigi csúszásokat a pályázatok meghirdetésében, illetve az eredményhirdetésekben, de egyúttal a legtöbben nagy bizakodással tekintenek 2016-ra. Sőt, többen úgy látják, hogy az egész ciklus, illetve a pályázati dömping csak 2016-ban indul el igazán, így csak idén lesz igazi áttörés. Körképünkben banki és egyéb piaci pályázati tanácsadó cégek szakértői vettek részt, és mindegyiküknek ugyanazt a három kérdést tettük fel, a válaszokat pedig abc-sorrendben mutatjuk be.
25 évvel a rendszerváltás után a hazai kis- és középvállalkozások jelentős részénél elérkezett a generációváltás ideje. Az alapítás és működtetés, ami egykor még viszonylag könnyen ment, akár a hiánygazdaságot követő kínálatra alapozva, akár egy szerencsés időzítésnek vagy megérzésnek köszönhetően, már nagyon összetetté vált. És a legtöbb családi cégben eljött a kérdés - ki veszi át a céget, és az átadás után túléli-e az alapítót?
Sok szó esik arról, hogy az EU-támogatások milyen rendkívüli mértékben támogatják a magyar gazdaság növekedését. Ennél azonban még többet köszönhetünk az uniós forrásoknak. Például a devizahitelek forintosítását. Vagy éppen a felminősítést.
Az elmúlt évtizedek válságait szinte kivétel nélkül a reálkamatok akár évtizedes horizonton jelentkező csökkenése követte. Az aktuális válság elhúzódó jellege és néhány hosszabb távú, strukturális hatás még inkább felértékelte a tartósan alacsony reálkamat jelentőségét a monetáris politikai döntésekben. A hazai reálkamatok a kezdetben magas sérülékenység mellett csak lassan csökkentek, majd az elmúlt évek kamatcsökkentési ciklusát követően már enyhén negatív tartományba kerültek. A piaci várakozások alapján a hazai reálkamat -1,5 százalék közelébe süllyedhet, ami a korábbi válságtapasztalatoknak megfelelő ösztönzést adhat a reálgazdaságnak, segítve az inflációs cél tartós elérését.
Szépen nődögél a gyerek, de sokat betegeskedik, egy ideje már magas láz gyötri. A gyógyszerész tegnap torokfájást kiáltott, és három torokfertőtlenítőt nyomott a gyerek markába. Vajon elég lesz-e neki? Ez jutott eszünkbe az MNB tegnapi bejelentése után. Sokat nyavalyogtunk az utóbbi időben mi is, hogy nem megy a vállalati hitelezés, de a torokfertőtlenítőt általános értelemben túl kevésnek, az egyes hatóanyagok szintjén viszont túl soknak érezzük.
Már évek óta lobbiznak a lakásfejlesztők az újlakásokat terhelő áfa csökkentéséért, hogy végre beindulhassanak az építkezések. Varga Mihály tegnapi nyilatkozatában felvette az áfacsökkentés lehetőségét, ami jelentősen megmozgathatja a lakáspiacot. Ingatlanpiaci szakértőket kérdeztünk arról, miért van szükség az áfacsökkentésre, illetve arról, hogy milyen hatása lehet egy ilyen intézkedésnek.
Miközben az amerikai irányadó kamatláb emelésével kapcsolatban folyamatos találgatások zajlanak, addig a felszín alatt ellentétes dinamika rajzolódik ki. Az utóbbi évek mindenki által ismert gazdasági folyamatai - a teljesség igénye nélkül - röviden összefoglalva a következők voltak: a válság óta eltelt időszakban a gazdaság magára talált, ezzel egy időben a munkanélküliség jelentősen csökkent, viszont az infláció tartósan nem emelkedett a 2%-os cél fölé. Ezáltal a Fednek lehetősége volt sokáig fenntartani az alacsony irányadó kamatlábat. Ebben a laza monetáris környezetben úgy tűnhet, hogy a Fed elszalasztotta az adódó lehetőségeket és a kamatemelési ajtó vélhetően bezárult.
Csodálatos a Porsche és az Audi 2018-ra tervezett új elektromos autója. Tényleg. Kívül-belül igényes dizájn, zéró károsanyag-kibocsátás (helyben), hangtalan száguldás. Kár, hogy a Tesla ezt már megcsinálta. 3 éve, nagyobb hatótávval, olcsóbban.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
