Nem lesznek megszorítások, a fogyasztás biztosan helyre fog állni, ugyanakkor nem realitás az idei 4 százalékos gazdasági növekedés - erről beszélt a VG.hu tudósítása alapján Nagy Márton a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft céljairól szóló keddi sajtóeseményen. A nemzetgazdasági miniszter részéről ez volt az első elismerése annak, hogy a 2024-es költségvetés eredeti makrogazdasági feltételezése már nem tartható.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
A koratavaszi adatok ráirányították a figyelmet a gazdasági helyzetünkre, noha a közvéleményt foglalkoztató témákból most egyébként sincs hiány. A makrogazdasági viszonyok általában szűk kör figyelmét kötik le, az elmúlt másfél év rekordméretű inflációja azonban felerősítette a közgazdasági ügyek iránti érdeklődést. Újabban pedig a térség országaihoz mért jövedelmi, fogyasztási mutatóink is hullámokat keltettek, hiszen azokból az olvasható ki, hogy relatív helyzetünk romlott korábban jóval mögöttünk járó népekkel szemben.
Joe Biden amerikai elnök költségvetési javaslata a következő tíz évben 4 951 milliárd dollárral növelné az adóbevételeket, beleértve a vállalkozásokat és a tehetős magánszemélyeket, valamint hagyatékok adóterheinek jelentős emelését, miközben új programokat is indítana az alacsony és közepes jövedelmű amerikaiak támogatására.
Szombaton egyórás interjút közöltünk Jaksity Györggyel a Portfolio Checklist hírelemző podcastünk hétvégi különkiadásában. A Concorde-alapító közgazdászt más témák mellett a magyar makropályáról, a növekedési kilátásokról, az ország előtt álló legfontosabb kihívásokról, a nemzetközi befektetői környezetről, valamint arról is kérdeztük, hogy reális opció lehet-e Magyarország számára kilépni az Európai Unióból. Az alábbiakban az interjú néhány fontos mondatát emeltük ki.
A Szegény párák által begyűjtött szakmai sikerek újra ráirányították a figyelmet a Magyarországon forgatott külföldi filmekre. Ráadásul két éven belül második alkalommal ismerték el a filmszakma legrangosabb díjával magyar szakember itthon, bérgyártásban forgatott filmben nyújtott munkáját. Ez azt sugallja, hogy a külföldi forgatások nemcsak munkahelyet biztosítanak, hanem fejlődési lehetőséget is jelentenek a hazai stábtagok számára. Mindemellett felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi környezetben szerzett tudás „lecsorog-e” a magyar filmgyártásba, azaz van-e érdemi változás a magyar produkciók minőségében.
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a demográfia folyamatok és a kereseti rés kérdését jártam körül, ebben a cikkben pedig a nyugdíjrés és a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlás kérdését elemzem. Összességében kijelenthető: nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.
A forint koronavírus-járvány előtti többéves leértékelődési trendhez térhet vissza hosszú távon, ha nem jelentkezik valamilyen külső sokkhatás. A Magyar Nemzeti Bank várhatóan az év második felére lassabb kamatvágási ütemre térhet át, de akár tarthatja is a kamatszintet. Részben amiatt, ha a többi feltörekvő piaccal szemben megszűnik a kamatelőny, részben pedig az inflációs szint alakulása is indokolja, hogy lassabban csökkenjen a magyar alapkamat. A forint árfolyamban még benne lehet a jegybank és a kormány közötti konfliktus negatív hatása is – fejtette ki a Portfolio-nak Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője a magyar deviza kilátásaival kapcsolatban.
A Fitch hitelminősítő "B"-ről "B+"-ra javította Törökország besorolását, kiemelve a szigorúbb monetáris politika inflációs nyomásokkal szembeni hatékonyságát, és pozitívra módosította az ország kilátásait is.
Az Orbán Viktor vezette kabinet nevében a Miniszterelnöki Kormányiroda frissítette az első féléves jogalkotási munkatervét, amelyből kiderül, hogy a kabinet hozzányúl az ingatlannyilvántartási rendszerhez és a pénzmosási szabályokhoz is. Valamint látszik, hogy már áprilisban napirendre kerül a jövő évi költségvetés tervezetének tárgyalása, valamint a hozzákapcsolódó adótörvények módosítása.
A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint februárban 1758 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés az önkormányzatok nélkül. Soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9%-os GDP-arányos hiánycélját és már 4,5%-os deficitről beszélnek a kormány tagjai.
Az utóbbi hetekben számos aggodalom látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a kormány törekvése a fogyasztás helyreállítására rontaná a külső egyensúlyt, az infláció ismételt gyorsulásához vezetne, amihez a korábbi tervekhez képest magasabb költségvetési hiánypálya is hozzájárulhat. A vita során (a kormányzati szándékokat teljes mértékben félreértelmező módon) az is elhangzott, hogy nem lenne helyes a kormányzati gazdaságpolitikának letérnie a beruházás és exportvezérelt növekedési pályáról, ami a 2010-es években látott sikeres felzárkózás hátterét adta, miközben az egyensúlyi mutatók alapvetően rendben voltak. Noha a fogyasztás bővülése elkerülhetetlenül növeli az importot, megkíséreljük árnyalni az egyensúly felborulásával kapcsolatos aggodalmakat, miközben ismét hangsúlyozzuk elköteleződésünket a beruházás- és exportvezérelt növekedés mellett - és ezzel végeredményben azt is bemutatjuk, miért nincs modellváltás, hanem egyszerűen csak egy finomhangolás történik. A fogyasztás visszaesése számos negatív folyamatot okozott, ezért a fogyasztás növekedési fordulata kulcsfontosságú a belföldre termelő cégek termelési és beruházási aktivitásának élénkítéséhez, ami egy rövidtávú ciklikus folyamat, és megteremti az alapjait, hogy visszatérjünk a hosszútávon fenntartható, kiegyensúlyozott, beruházás és export által húzott gazdasági növekedéshez. A megjelent bírálatok ez utóbbit nem veszik figyelembe, összekeverve a kifejezetten rövidtávú, ciklikus elemeket a közép- és hosszútávon továbbra is kívánatos és elérendő fundamentumokkal, ami egyúttal elvezethet az egyensúlyi mutatók javulásához is. A folyamatok megértéséhez röviden vissza kell tekintenünk a 2010-es évek közepéig, és több szempontból is meg kell vizsgálnunk a jelenlegi helyzetet.
Az elmúlt napokban minden a forintról szólt. Számos érdekes elemzést olvastam a hazai deviza árfolyamát befolyásoló hírekről, adatokról, de van egy olyan tényező, amiről még nem esett szó. Cikkemben annak járok utána, hogy a piac milyen sztoriban hisz a forinttal kapcsolatban.
A forint egyéves mélypontra gyengült az euróhoz képest, a 396 feletti tartományokat is megjárta az árfolyam, amely tükrözi a piacok aggodalmát a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti egyre nagyobb feszültség miatt. A befektetők a jegybanki függetlenség sérülésétől tartanak, mivel a kormány növelné az MNB-hez tartozó alapítványok feletti felügyeleti jogköreit. Az elhúzódó feszültséget a piacok aggasztó fejleménynek tartják.
A szakértő többek között a 13. havi nyugdíjról és a kormány ezzel kapcsolatos terveiről is beszélt az RTL műsorában, de azt is elmondta, hogy mennyi lehet a havi legmagasabb nyugdíj.
A 2021 és 2027 között futó Ginop Plusz program sok változást hoz a 2014-2020-as Gihophoz képest, amelynek a zárása még a napokban is zajlik és amely komolyan hozzájárult még 2020 után is a válságok leküzdéséhez és a gazdaságfejlesztéshez - mondta Greinstetter Balázs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a Portfolio, EU Források 2024 konferenciáján.
A változó biztonsági kihívásokra adott válaszként és Oroszország Ukrajna elleni folyamatos agressziója miatt az Európai Bizottság a főképviselővel közösen bemutatta az úttörő jelentőségű európai védelmi ipari stratégiát (EDIS). Az EDIS átfogó, hosszú távú jövőképet vázol fel az Európai Unió védelmi iparának felkészültségét és versenyképességét erősítendő.
Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?
Sorjáznak a negatív hatások, amelyek egyre jobban veszélyeztetik a magyar gazdaságot, ezért lefelé módosította 2024-es növekedési várakozását az ING a friss előrejelzésében. Úgy látják, hogy a kiskereskedelmi forgalom bővülése megtorpanhat, a munkanélküliségi ráta elmúlt hónapokban látott emelkedése negatívan hathat a reálbérekre is, míg az ipari termelésnél látható elhúzódó problémák, valamint az export visszaesése sem kedvez a magyar gazdaságnak. A forint további gyengülésére, valamint az infláció visszatérésére is számítanak az elemzők.
