költségvetés

A nyugdíjemelési eljárás Magyarországon inkább szolgálja az állam, mint a nyugdíjasok érdekeit

A nyugdíjemelési eljárás Magyarországon inkább szolgálja az állam, mint a nyugdíjasok érdekeit

Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutatom, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer.

Teljes fordulatot hozott a háború: mi lesz Európával?

Teljes fordulatot hozott a háború: mi lesz Európával?

Mire tanított minket az orosz-ukrán háború? Többek között arra, hogy az addig készpénznek vett energiabiztonság és ellátás közel sem sziklaszilárd alapokon nyugszik, és bizony alakulhat úgy a geopolitikai helyzet, hogy kirántják alólunk a szőnyeget. Európa megtanulta a leckét, egyre hangsúlyosabb jelszóvá vált az energiabiztonság és az energiafüggetlenség - de mennyi pénzre és milyen intézkedésekre van szükség ezek eléréséhez? Kinek kell végrehajtania a kulcsfontosságú beruházásokat, és honnan lesz erre forrás? Egyáltalán, mikor érhető el az energiafüggetlenség Európa számára? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Potsdami Éghajlatkutató Intézet tanulmánya.

Miért lövi épp Izrael szó szerint laposra Gázát?

Miért lövi épp Izrael szó szerint laposra Gázát?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében folytattuk az izraeli konfliktus elemzését: az elmúlt 48 órában az izraeli védelmi erők fokozták az ellencsapások intenzitását a Gázai övezetben, miközben északról fenyegeti őket a Hezbollah is. Vendégünk volt Ács Bence, a Portfolio Globál rovatának elemzője, akit arról is kérdeztünk: milyen harci előnye származhat Izraelnek abból, ha lerombolja a Gázai övezet magas épületeit. A második részben a magyar költségvetés tarthatatlanságáról volt szó, a tervek nagyrészt az áfabevételek elmaradása miatt borultak, de azt is lehet látni, hogy az áfa-visszaigénylések intenzitása is nőtt. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük.

Figyelmeztet az IMF: kockázatos lehet a kormány új hiánycélja, nem is beszélve a jövő évről

Figyelmeztet az IMF: kockázatos lehet a kormány új hiánycélja, nem is beszélve a jövő évről

Az idén a GDP 5,5 százaléka, 2024-ben pedig 3,8 százaléka lehet a magyar költségvetés hiánya – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán megjelent Fiscal Monitor kiadványából. Vagyis a szervezet szakértői szerint még a kormány által 5,2 százalékra emelt deficitcél teljesülése is kockázatos, és lassan a jövő évi 2,9 százalékról is lemondhatunk.

100 milliárd eurós állami vagyonalapot indít Írország

100 milliárd eurós állami vagyonalapot indít Írország

100 milliárd eurós állami vagyonalapot hoz létre Írország, a cél, hogy az alappal enyhíteni tudják az öregedő népesség miatt megnövekvő egészségügyi, nyugdíj- és éghajlati kiadásokat – számol be a hírről a Reuters.

Újabb európai ország lép a magyar útra: bankadót vetnek ki

Újabb európai ország lép a magyar útra: bankadót vetnek ki

Írország felülvizsgálja a bankokra kivetett adó számításának módját, miután bejelentette, hogy jövőre 200 millió eurót kívánnak beszedni az intézkedésből, szemben a 2023-as 87 millió euróval - közölte Michael McGrath pénzügyminiszter kedden a Reuters beszámolója szerint. Ezzel Írország beállt azon országok sorába, melyek az emelkedő kamatlábakból származó nagyobb banki nyereséget adóztatják meg.

Kína mindent bevet, hogy mentse a gazdaságot, új stimulust jelentettek be

Kína mindent bevet, hogy mentse a gazdaságot, új stimulust jelentettek be

A Bloomberg helyi forrásai szerint Kína azt fontolgatja, hogy legalább 1000 milliárd jüan (137 milliárd dollár) további államadósság kibocsátásával növeli 2023-as költségvetési hiányát. A forrásokat infrastrukturális projektekre, többek között víztározási kezdeményezésekre fordítanák, mivel a kormány célja a gazdasági növekedés fenntartása és az 5% körüli hivatalos éves cél elérése.

Többlet jött össze a költségvetésben szeptemberben, de ettől még távolról sincs minden rendben

Többlet jött össze a költségvetésben szeptemberben, de ettől még távolról sincs minden rendben

Az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtott szeptemberben a költségvetés, ugyanis a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint 33,7 milliárd forintos többlet jött össze. A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, de az látható, hogy szeptemberben alig volt kiadása a költségvetésnek a rezsicsökkentés működtetésével kapcsolatban. Összességében a minimális többlet jól jön a látványos elcsúszásban lévő költségvetés számára, azonban ettől még nem változik meg az alapvető összkép, ami összességében nagyon negatív.

A magyar gazdaság igazi rejtélye, ami még a kormányt is megtréfálja

A magyar gazdaság igazi rejtélye, ami még a kormányt is megtréfálja

Idén a költségvetés megborulása okozza a legnagyobb fejtörést és a legtöbb feladatot a kormányzati gazdaságpolitika számára. A helyzet odáig fajult, hogy ismét emelni kellett a hiánycélt, de még távolról sem biztos, hogy ez elegendő lesz. A büdzsé elcsúszásában a legnagyobb szerepet az általános forgalmi adóból származó bevételek játszották. Most bemutatjuk, mennyire jelentős ez a tényező a deficit elszállásában, és ezzel együtt rámutatunk a magyar gazdaság egyik legnagyobb rejtélyére.

Még mindig nincs válasz a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb rejtélyére

Még mindig nincs válasz a magyar gazdaság jelenlegi legnagyobb rejtélyére

Érthető, hogy így összeomlottak a költségvetés áfabevételei Magyarországon, hiszen a lakosság pénze elinflálódott, mindenki rosszabbul él, tehát alig tudnak az emberek vásárolni - hangzik el sokszor a gazdasági értékelés. A válasz azonban túl kényelmes: valójában az áfabevétel látványosan elmarad attól, ami a gazdasági folyamatokból következne. Sőt, ma valójában ahány adatra ránézünk, annyifélét mondhatunk a háztartások vásárlásairól. A magyar gazdasági folyamatok egyik legnagyobb rejtélye, hogy sehogyan nem áll össze, mi történik a lakosság fogyasztásával.

Megtalálták az infláció legyőzésének receptjét – mi egyelőre nem ezt az utat követjük

Megtalálták az infláció legyőzésének receptjét – mi egyelőre nem ezt az utat követjük

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgazdászai megvizsgálták az elmúlt évtizedek inflációs sokkjait világszerte: arra voltak kíváncsiak, hogy mi a közös jellemző ezekben a ciklusokban, és milyen lépésekkel lehet sikeresen mérsékelni az áremelkedést. Ha az IMF megállapításait elfogadjuk, akkor egyszerre van okunk örülni és aggódni is: a jegybankok világszerte alkalmazott eszközei hatásosak lehetnek, a kormányoknak viszont még van mit tenniük azért, hogy ne hátráltassák az infláció elleni küzdelmet. Magyarországon különösen kedvezőtlennek tűnnek az inflációs kilátások, ha pontosak az IMF-tanulmány eredményei.

Lépett a kormány, de ez kevés lesz - Még 1500 milliárd forintot kellene valahol találni idén

Lépett a kormány, de ez kevés lesz - Még 1500 milliárd forintot kellene valahol találni idén

Azzal, hogy a kormány 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte az idei GDP-arányos hiánycélt, egyáltalán nem oldódtak meg a költségvetési gondjai. Már félévkor is inkább 6 százalék körüli deficit látszott reálisnak 2023-ra, most egy friss elemzés szerint pedig akár a 7 százalékot is meghaladná, ha nem hozna további intézkedéseket a kormányzat. Vagyis még mindig a nemzeti össztermék mintegy 2 százalékának megfelelő összeget kellene valahonnan előteremteni az év végéig. Ráadásul a 2024-es cél is veszélyben van, további lépések nélkül nehezen teljesíthető a 2,9 százalékos hivatalos cél.

Folytatódik az energiaital-saga, megszólalt a másik oldal

Folytatódik az energiaital-saga, megszólalt a másik oldal

Tegnap bejelentette a kormánypárti frakciószövetség két tagja, hogy az energiaitalok vásárlásának és fogyasztásának 18 éves kor alatti betiltását javasolja az egészségügyi kockázatok miatt. Most meg is érkezett erre a Magyar Energiaital Szövetség (MESZ) álláspontja.

Kijózanodott a kormány, észrevették a valóságot

Kijózanodott a kormány, észrevették a valóságot

Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása, a műsor első részében arról volt szó, hogy a kormány megemelte az idei hiánycélt. Ezt azelőtt jelentették be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadta volna a kormányzati szektor második negyedéves egyenlegének alakulásáról szóló adatsort és a Brüsszelnek kiküldött EDP-jelentést. A számokból az is kiderül, hogy a folyóáron, forintban számolt GDP is kisebb lesz, mint azt korábban várták. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második blokk témája az volt, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat több milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Hogy ez mennyire meglepő fejlemény és mégis mennyi pénzre várunk még, arról Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.