Az ukrán kormányfő szerint a hadsereg finanszírozásához nyolc adófizetőre van szükség egy katonára, ami több, mint amit korábban az elnök említett. Kijev egyszerre néz szembe gazdasági és mozgósítási kihívásokkal, miközben igyekszik fenntartani a haderejét és az ország működőképességét - tudósított a Kyiv Independent.
Hétfő reggel Parragh László MKIK-elnök előadásával kezdetét vette a kamara Gazdasági évnyitó című rendezvénye, amelyet hagyományosan minden évben megrendeznek, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Varga Mihály prezentációjában bejelentette hivatalosan is: idén nem 2,9% lesz a költségvetési hiánycél, hanem 4,5% és 2026-ban lehet 3% alatt a deficit. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter előrevetítette: új versenyképességi csomagot dolgoznak ki, ami hamarosan nyilvános lesz. A helyszínről élőben tudósítottunk.
Németországban súlyos reálgazdasági, költségvetési, politikai válság van egyszerre, az ország nagy bajban van – halljuk szinte minden nap. Európa legnagyobb gazdasága valóban gyengébben teljesít mostanság, mint a többi nagygazdaság, 2023-ban egyedül ők voltak recesszióban. Komoly problémákkal szembesült a kormányzat is, amikor tavaly év végén néhány hét alatt kellett jelentős megszorításokról dönteni, miközben a kormány társadalmi megítélése kedvezőtlen, a lakosság általános elégedetlensége magas. Mindezek miatt érthető a pesszimizmus, és kétségtelen, hogy az átmeneti problémákon túl jelen vannak tartós bajok is a gazdaságban, de ha megnézzük az ország teljes makroképét, a már-már nemzethalál hangulatát keltő vélemények erősen túlzónak nevezhetők.
Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.
Magyarország további EU-források lehívására vált jogosulttá. Az Európai Bizottság ugyanis háromhónapos értékelése után arra jutott, hogy az oktatási és képzési rendszer, illetve a nemek közötti egyenlőség területén végrehajtott reformok több milliárd eurónyi kohéziós forrás lehívását teszik lehetővé – ismerte el az Európai Bizottság a Portfolio-nak. Bár pontos összeget nem közöltek, forrásaink szerint, valamint a partnerségi megállapodás alapján ez 2 milliárd eurónyi támogatást szabadít fel, amelyből például a tanári pálya vonzóbbá tétele finanszírozható.
Meglepő is volt, meg nem is az MNB keddi kamatdöntése, hiszen a szakértők megosztottak voltak annak kapcsán, hogy 75 vagy 100 bázisponttal csökken a kamat. Mondhatnánk, hogy hozott is a jegybank, nem is: gyorsított a tempón, de hangsúlyozta, hogy csak átmenetileg. A forint azért így is gyengélkedni kezdett, és könnyen lehet, hogy a következő hetek nagy izgalmakat hoznak. Miért vágott nagyot az MNB? Mi a haszna és a kockázata a lépésnek? Mi vár a forintra?
Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, mely tükrözi az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat - tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin csütörtökön legalább 110 milliárd dollárnyi plusz állami támogatást javasolt, többek között adókedvezményeket gyermekes családoknak és további forrásokat alacsony születési aránnyal rendelkező régióknak – írja a Reuters. Oroszországban hamarosan választást tartanak, Putyin győzelme viszont biztosra vehető.
A republikánus többségű amerikai képviselőház csütörtökön szavaz egy törvényjavaslatról, amelynek célja elkerülni a kormányzati leállás részleges bekövetkeztét, kevesebb mint két nappal azelőtt, hogy néhány szövetségi ügynökség finanszírozása megszűnne.
Ma tartották a BÉT Legek díjátadót, amelyen többek között Matolcsy György jegybankelnök is megszólalt. A jegybankelnök növekedésre fókuszáló előadása során kemény szavakkal illette a kormány gazdaságpolitikáját.
A gyanú szerint fiktív számlákat kiállító bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség indítványozta két férfi és két nő letartóztatását - közölte a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség.
Idén egy hónapot nyernek a gépjárművek tulajdonosai, ugyanis több mint ötmillió jármű után március 15-e helyett elegendő április 15-ig befizetni az adót, ráadásul kettő helyett egyszer kell csak utalni, a részletfizetés pedig automatikusan jár - mondta az MTI-nek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.
Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatója úgy véli, hogy az amerikai recesszió esélye nagyobb mint 50%, és a piacok ezt nem veszik észre – írja a CNBC. A bankvezér rendszerszintű kockázatokat nem lát.
Az igazságügyi miniszter friss rendelete alapján új szabályozás lép életbe az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásainak költségeiről. A kormány részletesen meghatározná, hogy idén mennyit szánnak anyagi kiadásokra, valamint mennyi pénzt kaphatnak a Helyi Választási Irodák képviselői.
Az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából kiderült, hogy huszonnyolc ország polgárai közül sokan úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört. Magyarországon is kedvezőtlen pesszimista kép rajzolódik ki, kiemelkednek a gazdag- és elitellenes érzelmek, közben pedig látszik a vágy egy „erős kezű” vezető iránt.
A hét vezető ipari hatalomnak (G7) meg kell találnia a zárolt orosz vagyoneszközök kisajátításának törvényes módját, és ezeket a pénzügyi forrásokat Ukrajnának kell adni - írta a The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent cikkében Rishi Sunak brit miniszterelnök.
Az ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy az ország 11,8 milliárd dollár gazdasági támogatásra számít az Egyesült Államoktól ebben az évben - írja a Reuters.
Az új uniós szankciócsomag kapcsán ismét többen kritizálják az intézkedéseket, hogy azok nem fojtották meg az orosz gazdaságot. Friss elemzések is igazolják, hogy a szankciók önmagukban korlátozott hatásúak, azonban Oroszország így is komoly károkat szenved a nyugati lépések miatt. De ezek messze nem olyan fájdalmasak, mint maga a háború. Az EU a szankciók hatását fokozná újabb és újabb csomagjaival, míg sok belgazdasági trend sem kedvez Vlagyimir Putyin elnöknek.
A francia kormány 10 milliárd eurós költségvetési megszorításokat jelentett be, mivel igyekszik visszafogni a költségvetési hiányt, miután a növekedés nem felelt meg a várakozásoknak. A megszorítások ellentmondásos módon 2 milliárd eurót tartalmaznak, amelyet környezetvédelmi és energetikai átállási programokra kellett volna fordítani. További megszorításokat hajtanak végre az oktatásra, az igazságszolgáltatásra, a védelemre és a regionális fejlesztésre korábban előirányzott kiadásokon – írja a Le Monde.