Az Európai Parlament egy határozatban az uniós költségvetés jelentős növelését szorgalmazza, hogy a rászorulóknak létfontosságú pénzügyi támogatást nyújtson, és hatékonyan tudjon reagálni a jelenlegi és jövőbeli válságokra. Összesen 6,3 milliárd euróval töltenék fel a jövő évi büdzsét – derül ki az EP tájékoztatásából.
A Belügyminisztérium nagyon kemény kontroll alá vonná az eladósodott magyar településeket: egy most megjelent tervezet szerint szigorú adósságrendezési eljárást indíthatnak majd a hitelezők az önkormányzatokkal szemben, a kormány pedig költségvetési biztost nevezhet ki a helyi vezetők fölé. Az adósságrendezés része lehet az önkormányzati vagyon értékesítése is. Annyi könnyítés van, hogy a bajba jutott önkormányzatok maguk is elindíthatják az eljárást, ha nehéz helyzetbe kerültek egy adósuk miatt.
A kormány közzétette a globális minimumadóról szóló törvénytervezetét, amely a multinacionális vállalatoknak és nagyméretű belföldi vállalatoknak is plusz társaságiadó-terhet jelent. Az előirányzat tisztázza a legfontosabb alapelveket és meghatározásokat, meghatározza, mely vállalatoknak kell a minimuadót fizetniük, és hogyan kell kiszámítaniuk azt. A Pénzügyminisztérium becslése szerint közel százmilliárd forint plusz bevétel keletkezhet – derül ki a társadalmi egyeztetésre adott dokumentumokból.
A Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormányának módosított hiánycéljára korlátozott volt a befektetői reakció, most viszont a hitelminősítők, valamint az Európai Unió tisztviselői fogják vizsgálni az olasz költségvetési kilátásokat – emlékeztet a Bloomberg.
A fogyasztás felpörgetése érdemben javítaná a költségvetés bevételi oldalát: kombinálva a rezsicsökkentés megvédésére költött összegek csökkenésével, és a GDP meginduló növekedésével, a fogyasztás élénkülése közelebb viheti a kormányt a hiánycél tartásához jövőre. A kérdés egyrészt az, hogy milyen eszközökkel lehetne a fogyasztást pörgetni, illetve, hogy ez nem veszélyeztetné-e más célok elérését, például az infláció kordában tartását vagy a forint stabilitását.
Brüsszelben fontos találkozóra készül a kormány az Európai Bizottsággal. Csütörtökön így közelebb kerülhet a magyar uniós források felszabadítása, és akár már novemberben megindulhat az EU-támogatások folyósítása. A kormány pedig mindent megtesz, hogy olyan készültségben legyenek a tervezett programok, hogy azonnal megindulhassanak a kifizetések. Eközben a kabinet a területfejlesztési politika újragondolására készül – mondta el Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Portfolio Budapesti Economic Forum 2023 konferenciáján.
Magyar kormányzati és brüsszeli uniós források is megerősítették a Portfolio-nak, hogy fontos tárgyalásra készülnek csütörtökön. Az Európai Bizottság részéről Didier Reynders és Johannes Hahn biztosok várják Navracsics Tibor területfejlesztési és Bóka János EU-ügyi minisztert. A kondicionalitási eljárásban és az Erasmus-ügyben is fordulat lehet.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter meglepő módon elismerte, hogy Oroszország szinte valamennyi drónját Kínából importálta. A kijelentés azért is fontos, mert Peking eddig tagadta, hogy bármilyen katonai berendezést szállított volna az oroszoknak.
A külföldi kötvénypiaci befektetők újra a lengyel kötvények felé fordulhatnak, a külföldi működőtőke-beáramlás is fokozódhat, és az új lengyel kormány az EU-pénzek kiszabadítását is elintézheti: mindez együtt erősebb lengyel zloty felé mutat – foglalta össze a vasárnapi lengyel parlamenti választások után a főbb piaci kilátásokat Rafal Benecki. Az ING vezető elemzője év végére 4,40 közelébe várja az euró-zloty árfolyamot, ami a mostani 4,47 körüli értékhez képest további másfél százalékos erősödést jelentene.
Aláírta az államfő és pénteken ki is hirdették azt az új törvényt Bulgáriában, amely nagyon magas, 10,2 eurós „energia-hozzájárulást” vezet be az orosz vezetékes földgáz importjára és tranzitjára, illetve regisztrációra kötelezi a bolgár tranzitcéget. Ezek a fejlemények komoly kérdéseket vetnek fel Magyarország Bulgárián, azaz a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimportja kapcsán – a vezetéket korábban a magyar gazdaság ütőerének nevezte Orbán Viktor kormányfő. A helyzet komolyságát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi moszkvai nyilatkozata is megerősítette, aki, bírálva a lépést, azt is kilátásba helyezte, hogy leáll Magyarország Bulgárián keresztül történő gázvásárlása. A Portfolio több mint fél tucat hazai és külföldi gázpiaci szakértővel beszélt az elmúlt napokban: a szcenáriók „a minden zavartalanul folytatódik” forgatókönyvtől az orosz gázszállítás teljes leállásáig terjednek.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutattam, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer. A negyedik részben a nyugodt jövő zálogáról, vagyis az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokról írtam. Az ötödik részben bemutatom, mi a titkuk a svédeknek.
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, amelynek kimenetele abszolút kétesélyes. A szoros küzdelem jelentős összegekre rúgó ígérgetésekhez vezetett, de vajon bírni fogja-e ezeket a lengyel gazdaság, ha a győztes erő valóra is váltja azt, amit megfogadott?
A Nyugat elsődleges célja Ukrajna támogatásával Oroszország gazdasági és katonai értelemben vett meggyengítése volt, ezt a célt elérték – véli Sean Bell, a Sky News biztonságpolitikai elemzője.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Magyarország az EU felé vállalta, hogy nagyívű nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutattam, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer. A negyedik részben a nyugodt jövő zálogáról, vagyis az automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokról írok.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) növekedése felülmúlhatja az Európai Unió átlagát is, de a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) bécsi közgazdasági intézet kutatása szerint Magyarország kivételt jelent majd. Hazánk Észtország és Litvánia mellett mindössze azon három ország közé tartozik, ahol zsugorodhat az éves GDP 2023-ban. A WiiW szakértői ráadásul strukturális problémákat látnak a magyar költségvetésben és konjunktúrában.
Dominika több "arany útlevelet" adhatott el, mint amennyit nyilvánosságra hoztak: 2016 és 2022 között akár 19 ezer személy is állampolgárságot szerezhetett - írta a The Guardian.
Ukrajna gazdasága 2023-ban 4%-kal, 2024-ben pedig 5%-kal fog növekedni - mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank október 12-én Marrákesben tartott éves találkozóján