Holnap hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján a korábban látott rekord értékeket jelentősen alulmúló számokat produkálhatott a vállalat - a legtöbb soron elképesztő visszaesésre számítanak a szakértők 2022 második negyedévéhez képest. Ez az adófizetési kötelezettségek teljesítése, a beszűkülő finomítói marzsok és a csökkenő kitermelés mellett annak is betudható, hogy az elmúlt hónapok a még tovább csökkenő energiaárakról, többek között az olajárak eséséről is szóltak.
Mi lesz a forinttal a napokban látott gyengülési hullám után? Merre mehet a magyar tőzsde a következő hónapokban? A Portfolio augusztus elején is megkérdezte a hazai alapkezelőket a devizapiac és a részvénypiac kilátásairól havi felmérésében, íme az eredmények.
Közzétette legfrissebb negyedéves számait a Zwack. A javuló forint és a csökkenő üzemanyagárak összességében ugyan segítették a vállalat működési költségeinek csökkentését, azonban a növekvő infláció és a kereslet visszaesése a magas bázisértékekkel együtt igencsak nyomot hagyott a vállalat értékesítési számain. Emellett pedig a tavalyinál 200 forinttal nagyobb, 1 700 forintos osztalék fizetése is növelte a kiadásokat.
Erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon, miközben csökkent az álláshirdetések száma. A legtöbben a magas infláció miatt csökkenő reálbérek miatt váltanának. Ha egy dolgozó elmenne, a cégek már kevésbé hajlanak az „ellenajánlatokra”, mert nem biztos, hogy ki tudják termelni a magasabb bérszintet. A fluktuáció pótlása ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent.
A kormány egységesítené a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozási eljárását arra hivatkozva, hogy a befektetők szerint az elosztóhálózat-üzemeltetők megközelítése jelenleg nem szabványosított, ami adminisztratív nehézségeket okoz számukra, amikor különböző régiókban fektetnek be - derül ki a kormány hétvégén publikált terveiből.
A befektetési szempontból viszonylag jónak mondható június után júliusban is folytatódtak az emelkedések, még a gazdasági körülmények és a pesszimista várakozások ellenére is. Egy jelentős változás azonban van: míg az alapkezelők júniusban a kötvényeket részesítették előnyben, a pozitív teljesítmények miatt egy hónappal később már a részvények irányába kezdtek el mozgolódni. A kategórián belül is főleg a közép-kelet európai, távol-keleti, illetve az amerikai kontinens értékpapírjait helyezték előtérbe, hiszen ezek tudták a legmagasabb hozamot kínálni a befektetőknek.
A nyár elején még 370 forint alatt is volt az euró/forint kurzus, a napokban viszont újra a 390-es szinttel kellett megbarátkoznunk. Márciusban láttunk utoljára olyan gyenge kurzust, mint most. A forint jelentős esése mögött több tényező húzódik meg a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. Milyen események befolyásolják az árfolyamot és mit várnak a szakértők a forinttól?
Tegnap este az amerikai piaczárást követően érkezett a hír, hogy a Fitch az eddigi, AAA besorolásról AA+ kategóriába vágta vissza az Egyesült Államok adósbesorolását. Az elemzők és a piaci szereplők ugyan nem számítottak nagyobb reakciókra, és az amerikai piacokon valóban nem látszottak az aggodalom jelei a kereskedési utáni órákban. Reggel azonban Ázsiában már meglehetősen nagy elmozdulásokkal telt a kereskedés a tőzsdéken, igaz a japán Nikkei már igencsak a túlvettség jeleit mutatta az utóbbi időben, míg a kínai piacok emelkedését a gazdaságélénkítő intézkedésekkel kapcsolatos optimizmus, valamint spekuláció hajtotta az elmúlt napokban. Ezt követően a mai piacnyitást követően már az európai tőzsdéken is méretes esés figyelhető meg, és a határidős részvényindexek jelenlegi állása szerint Amerikában is nagyobb negatív irányú elmozdulás várható.
Az elemzők és a kereskedők többsége júliusban jellemzően csak a fejük jobbra vagy balra biccentésével és némi grimasszal vagy vállvonogatással tudott reagálni arra a kérdésre, hogy akkor most mi is történik megint a forinttal. Legtöbbször pedig a válasz kimerült abban, hogy a kamatvágás miatt esik. Szerintem a helyzet ennél jóval bonyolultabb, és pont ez az, ami aggasztó lehet. De mégis úgy gondolom, hogy hamarosan jön az újabb trendforduló.
Az Egyesült Államok kedden korlátozásokat vezetett be a magyar útlevéllel rendelkezőkre a vízummentességi program keretében, a hírre a forint is gyengült. Megkérdeztük a budapesti amerikai nagykövetséget a döntés hátteréről, a lapunknak küldött válaszukban részletezték a döntés okait és elárulták azt is, a döntés visszavonható.
A nagy élelmiszer-kiskereskedelmi láncok közül végül a Lidl is leadta jelentését, amely a legnagyobb szereplő Magyarországon előzve a Spart és a Tescót. A diszkont bevétele kevésbé nőtt, mint az élelmiszer-infláció és őket is jelentősen sújtotta az árstop, illetve a szektorális különadó. Ennek ellenére nyereséggel zárták a pénzügyi évüket.
Július 26-án katonai puccs zajlott le Nigerben. A Száhel-övezet országában ez nem számít egyedi jelenségnek. Nigerben az 1960-as függetlenséget követően instabil politikai környezet alakult ki, állandóak a puccsok és az erőszakos katonai összecsapások. A mostani események azonban némileg mások, mint az eddigiek. Niger volt eddig a francia érdekek utolsó bástyája a Száhel-övezetben, most ez is elveszhet. Nézzük meg, mi történik most Nigerben és miért veszélyes a most kialakult helyzet.
Ha valaki az év elején elgondolkodott azon, hogy másfél éves mélyponton lévő Apple-részvényt, vagy narancslét vegyen, valószínűleg az elsőt gondolta a portfóliójához, a másodikat a reggelijéhez adni. Hét hónappal később viszont az látszik, hogy az elfogyasztott narancslé jobb befektetés lett volna, mint az idei technológiai rali egyik húzónevének számító Apple, ráadásul nem kicsit: amíg az Apple árfolyamának több mint 50 százalékos emelkedésére sem lehet túl sok panasz, addig idén a narancslé ára már több mint 80 százalékot száguldott. Megnézve a fontosabb tőkepiaci idei teljesítményét, a részvénypiacok kifejezetten jól szerepeltek idén, míg a nyersanyagpiac lemaradt, a kriptopiac pedig valamelyest magára talált - bár azért a július végi összesítésben még a bitcoinnak sem sikerült legyűrnie a narancslét.
Két hét alatt közel 5 százalékot gyengült a forint az euróval szemben, kedd délelőtt pedig már a 390 forintos szintet is áttörte a jegyzés, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok korlátozásokat vezetett be a magyar útlevéllel rendelkezőkre a vízummentességi program keretében, mondván, hogy Budapest nem kezelte a Washington által többször felvetett biztonsági hiányosságokat. A mostani gyengülés során az elmúlt napokban sorra estek el a legfontosabb szintek, ami érthető módon aggasztja a piaci szereplőket, és a háztartásokat is. Éppen ezért megvizsgáltuk, hogy milyenek lehetnek a hazai fizetőeszköz kilátásai azt követően, hogy egy nagyobb karnyújtásra kerültünk a 400-as szintektől.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Közzétette friss számait a Raiffeisen Bank International, a bank közölte, hogy az első félévben a konszolidált profitja 1,235 milliárd eurót tett ki, ami lényegesen elmarad a tavalyi hasonló időszaki 1,712 milliárdtól. A különbség oka, hogy a tavalyi számokat jelentősen megdobták a bolgár leánybank eladásából befolyó összegek. Mindeközben a bank azt közölte, szorgosan dolgozik az orosz és fehérorosz üzletágak eladásán vagy leválasztásán, igaz, a Reuters szerint a bank az első félévben 9%-os profitnövekedést könyvelt el Oroszországban, miközben a teljes bankcsoport eredménye 24%-kal esett vissza éves összevetésben.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
A globális felmelegedés komoly és sokrétű hatást gyakorol a munka világára. A klímaváltozás és az egyre extrémebb hőmérsékletek soha nem látott intézkedéseket követelnek a vállalkozásoktól, különben veszélybe kerül a munkavállalók egészsége, és ezen keresztül a cégek működőképessége, léte is.
A mértékadó Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modellezési eredményei, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, és más elemzések szerint a klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a világ atomerőmű-kapacitásának bővítése. Ugyanakkor növekvő számú tanulmány által alátámasztott tény, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb kockázatot jelent a hagyományos erőművekre, köztük az atomerőművekre is, aminek következtében kimutathatóan csökken a reaktorok energiatermelése.
A zöld átmenet egyszerre tartogat lehetőségeket és kihívásokat az infláció dinamikája szempontjából. Rövid távon valószínűleg fokozza majd az inflációs nyomást a jelentős beruházási igények és a termelési módszerekben bekövetkező változások miatt. Közép- és hosszú távon azonban a kínálati oldal pozitív hatásai, valamint a zöld technológiák kiforrottsága dezinflációs hatásokat eredményezhetnek, ami a zöldinfláció lehetséges enyhülését ígéri.
