Erősen indult a november a régiós devizák számára, viszont szemben a világ vezető részvényindexeivel, az erősödés hamar kifáradt a forint, a zloty és a cseh korona számára. Felmerül tehát a kérdés, hogy tényleg ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből?
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Nem gondolom, hogy a javaslattevőnek egy éjszakai álmából felébredve hirtelen jutott eszében ez az egész. Hallani olyan véleményt, hogy a javaslatra egyik magyarázat talán az, hogy egyes nagyobb cégek a veszélyhelyzet ürügyén most láthattak megfelelő alkalmat ezt elővenni. De lehet, hogy azoknak van igazuk, aki úgy gondolják, ez egy teljesen máshonnan érkezett felvetésre előkerült „önálló” javaslat. Akármelyik – vagy egyik sem – igaz, elfogadhatósági tesztnek valószínűleg megfelelőnek bizonyulhat.
Egyedi esetekből nem szabadna komoly következtetéseket levonni, csak átfogó és megbízható adatokból. Mégsem haszontalan a körbekérdezés, amikor gazdasági kilátásainkat vizsgáljuk. A gazdaságról és társadalomról közzétett összefoglaló adatokkal ugyanis a szokásosnál is több gond van.
Az elmúlt bő három év tőzsdei vergődését követően jó útra térhet a Waberer’s. Bár továbbra is sok a bizonytalanság a fuvarozó háza táján, az új szakmai nagybefektető megjelenése új impulzusokat hozhat, melyből a kisebbségi részvényesek is profitálhatnak a következő években.
Fontos kérdés a Volkswagen jövőjét illetően, hogy a menedzsment miként fogja tudni a korábbi évtizedekben felépített konszernt átalakítani egy jóval karcsúbb vállalatcsoporttá, miként fog tudni a cég megfelelni a kor egyre szigorodó környezetvédelmi követelményeinek? Hogyan szabadíthatja fel úgy a benne rejlő értéket, hogy a piaci kapitalizáció a VW menedzsmentje által megálmodott 200 milliárd eurót elérje.
Május óta maszkban vásárolunk. A járványügyi szakemberek előrejelzéseit latolgatva pedig a felénél tarthatunk a maszkos vásárlási időszaknak. Keserves matek, de mire lefut a koronavírus járvány nagyja, és sokak oltása megkezdődhet, akkor talán eldobhatjuk a maszkot, közben elérkezve a következő esztendő májusáig. A karácsonyi ajándékvásárlás pedig éppen a közepére esik ennek a tizenkét hónapnak, ameddig takargatnunk kell magunkat.
A koronavírus pandémia megszűnésével a gazdaság remélt visszapattanását Magyarországon különösen megkönnyíthetné, ha az erre hajlandó és dolgozni képes nyugdíjasok minél nagyobb számban visszatérnének a munka világába. Emiatt érdemes áttekinteni e téren a jelenlegi helyzetet.
Jelenleg a járvány hullámai határozzák meg a gazdasági teljesítményt. A járvány nyári hullámvölgyével a gazdaságok levegőhöz jutottak, így meredek hullámhegy jött létre, míg a járvány őszi második hulláma a gazdaságban második visszaesést, hullámvölgyet okoz a korlátozások miatt, ami azonban már jóval kisebb lesz, mint az első volt. A járvány második hullámának csillapodása egyes országokban újra lehetővé teszi az enyhítéseket, így a gazdaság hulláma felfelé indulhat, de a végső megoldás a vakcinák széleskörű alkalmazása lesz, ezt követően a gazdaság hullámának igen meredek felívelése is lehetséges.
Alig egy éve, mondhatjuk a „boldog békeidőkben”, amikor a világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben sem volt nyoma a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének, magam is a „normál” közgazdasági gyökerű problémákat, a Brexitet, az ázsiai fejlődés belső feszültségeit, egyenetlenségeit, az innovációs képességek hiátusait soroltam az európai felzárkózásunk kockázatai közé. A korábbi, könyvtárnyi irodalomban elemzett válságok a zabolátlan túlköltekezésből, hibás beruházási politikából, a kapitalizmus természetes ciklikusságából, kockázatos pénzpiaci innovációkból származtak. Ez a mostani krízis merőben új, ismeretlenségével, bénító hatásával, félelemkeltő bizonytalanságával. Eddig a világ az együttműködésről szólt, most pedig – úgy vélem, a válságnak is tulajdoníthatóan – a különböző érdekütközések súlyosbodásával, akár ürügyeket keresve, a kiszorítások, a bezárkózás irányában halad.
Amikor nagyon bizonytalan egy társaság jövőbeli sikeressége, akkor a részvényeit sokszor árazzák úgy a befektetők, mintha egy opció lenne. A jövőbeli sikerességre vonatkozó opció. A technológiai vállalatok esetében már évtizedek óta megfigyelhető ez a jelenség. A befektetők magabiztossá válása és elbizonytalanodása az ilyen részvénytársaságok esetében extrém árfolyammozgással jár együtt. Az idei évben ennek a sikeropciós árazási mechanizmusnak kiváló példáit mutatták be a vakcinafejlesztő gyógyszercégek.
Az elmúlt 2-3 évben fontos témává lépett elő az ügyféltalálkozóinkon az infláció kérdése, hiszen partnereink jelentős része inflációs robbanást érzékelt a mindennapokban, miközben a hivatalos inflációs adatok a jegybank 3%-os inflációs célja körül alakultak ebben az időszakban. Látszólag jelentős ellentmondás van a két tényező között, de ha eggyel hátrébb lépünk, akkor egy csapásra világossá válik, hogy mindenkinek igaza van a történetben.
Visszaesés látszik az első féléves hazai befektetési adatokban. A járvány és annak gazdasági hatásai miatt talán ez nem meglepő. Eközben azonban a hasonló európai adatok alapján rekord év várható a befektetések száma és volumene tekintetében. Nincs elég pénz itthon vagy más tényezők vannak a háttérben?
Ha a magyar közoktatás szereplőit hallgatjuk nem hallunk mást, mint az alulfinanszírozottságról, az alacsony bérekről és a pedagógushiányról szóló – teljesen jogos – panaszokat. Nem kétséges, rosszul fizetett pedagógusokkal és lassan lepusztuló iskolákkal akkor sem lehetne minőségi oktatást produkálni, ha ehhez minden más feltétel adott lenne. Ez azonban csak az érem egyik oldala.
A fenti idézet első fele Goldman Sachs-tól származik. A másik fele meg mindannyiónktól a Covid alatt. Ügyfeleink jelentős része szeretne extra árkedvezményt, hosszabb fizetési határidőt kapni. Ez természetes. Az már kevésbé, hogy azok járnak élen, akik két mondattal korábban dagadó keblekkel elmondták, hogy a cégükre semmilyen hatással nincs a vírus, csodálatosan megy az üzlet. Mindössze ki akarják használni a szorult helyzetünket.
Félelem a cégeknél, remény a munkavállalóknál – vívmány vagy fenyegetés az Európai Bizottság javaslata az európai minimálbérrendszer (és nem a minimálbér) bevezetésére? Magas-e a magyar minimálbér? Az Európai Bizottság javaslatát elemzések és konzultáció előzte meg, és noha egyszerűnek látszik és egyáltalán nem olyan radikális, mint azt előtte sokan gondolták, megváltoztathatja azt, ahogy erről az intézményről gondolkodunk.
Nehéz megmondani, hol van az a pont, amikor egy folyamatosan romló vírushelyzetben végül már egyszerűen muszáj szigorú lezárásokat bevezetni. Szétnézve Európában, sajnos még mindig a gazdaságok közel teljes lezárása látszik az egyedüli olyan biztos eszköznek, amivel a vírus terjedését hatékonyan gátolni lehet. Ugyanakkor ez a gazdaság számára pokoli hatásokkal jár.
A Biden-győzelmet éltető össznyugati örömünnep közepette érezhetően több az óvatosságra intő hang, mint volt tizenkét évvel ezelőtt, amikor Barack Obama váltotta George W. Bush amerikai elnököt. Az „igazi Amerika visszatér” típusú szólamok persze most is teli torokból harsognak – több konkrét témában, és bizonyos helyeken nem is teljesen alaptalanul. Ám Európa szempontjából kérdés, hogy egy Biden-féle külpolitikával a nyerni- vagy a vesztenivalója több.
Azt már tudjuk, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztás a történelem szemétdombjára hajította a hivatala viselésére minden józan és tisztességes mérce szerint alkalmatlan és méltatlan Donald Trumpot. Tudjuk azt is, hogy a Demokrata Párt nem fog többséget élvezni a Szenátusban az elkövetkező két évben, igaz, a republikánusokkal azonos számú mandátumot még elérhetnek januárban, a Georgiában megismételt szenátorválasztásokon. Azonban ezek eredményétől függetlenül világos, hogy az idős Joe Biden elnöksége során vagy a kompromisszumok kivételesen nagyformátumú mesterének bizonyul, vagy kormányzásától nem remélhető több, mint az elődje által okozott borzalmas, felmérhetetlen károk egy részének reparálása – semmiképpen sem lebecsülve ezzel az utóbbiak akár történelminek is nevezhető jelentőségét.
Új rovattal jelentkezik a Portfolio! Novembertől ismert és elismert szakemberek, üzletemberek, elemzők, véleményvezérek jelentkeznek exkluzív cikkekkel, elemzésekkel, piaci, gazdaságpolitikai helyzetértékeléssel oldalunkon. Első kézből, csak a Portfolio olvasói számára.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana... 
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
