Az elmúlt bő két hétben az euró/forint árfolyam idei eddigi csúcsát is megközelítette, de járt 384 alatt is, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb szintje. Ekkora lenne a bizonytalanság a magyar gazdaságban vagy inkább külső hatásokat tükröz az árfolyam mozgása? Egyáltalán: nagy ingadozásnak számít a forint közelmúltban látott mozgása? Kell-e számolni érdemi következményekkel?
A várhatóan folytatódó kamatcsökkentés minden jegybanki óvatosság mellett is mérsékli a rövid futamidejű forinteszközök vonzerejét, és az előbbiekben vázolt külső és hazai makrokockázatok mellett az eddig elért egyensúlyjavulás arra lehet elegendő, hogy a forint most látható kamatelőnyét meg nem haladó, de fokozatos és a korábbi évtizedes trendhez visszatérő forintgyengülési pálya váljon a legvalószínűbb forgatókönyvvé 2024-re.
Szerdán több mint három év után először kamatot emelt a Fed, az amerikai jegybank ezzel egyidőben hat további 25 bázispontos szigorítást vetített előre az év végéig. Kérdés, hogy ezzel sikerülhet-e leszorítani az inflációt, vagy olyan mértékben visszavetik a gazdaságot, hogy a recesszió hozza el a deflációt 2023-ban.
„Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcsesség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje. A remény tavasza; a kétségbeesés tele. Előttünk volt még minden; nem volt már előttünk semmi. Mind egyenesen a Mennyországba indultunk; vagy ellenkező irányba. Röviden: annyiból volt az a kor a miénkhez hasonlatos, hogy leghangosabb nagyságairól - jóban-rosszban - csak áradozó szuperlatívuszokban szabadott beszélni.”
(Charles Dickens: Két város regénye)
A sokszor elemzett idei áremelkedési kockázatok közepette a magyar, illetve az amerikai inflációs ráta (a teljes fogyasztói árindex) idei eddigi csúcsa éppen csak meghaladta, illetve elérte az 5 százalékot, az euróövezeti pedig ennek nagyjából a fele. Természetesen a korábbi években látott nullaközeli inflációhoz képest ez nem kicsi ugrás (a második félév kockázatairól nem is beszélve), de mit szóljunk ehhez képest egy jó 40 százalékos dráguláshoz?
A legtöbb ország jegybankját foglalkoztatja a digitális jegybankpénz bevezetésének gondolata. De mi is lenne ez, mire szolgálna, hol tartanak a kutatások? Mi a helyzet a jogi környezettel? Egyáltalán, mire jó ez a jegybankoknak?
Erősen indult a november a régiós devizák számára, viszont szemben a világ vezető részvényindexeivel, az erősödés hamar kifáradt a forint, a zloty és a cseh korona számára. Felmerül tehát a kérdés, hogy tényleg ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből?
Gyenge forintról szokás beszélni, de sokszor nem is olyan egyértelmű, hogy ki mit ért ez alatt. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetünkben gyenge-e még a gyenge forint, vagy éppen elegendő, hogy a 360-as szint körül ingadozzon az árfolyam? Az alábbiakban Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. szenior makrogazdasági elemzőjének írását közüljük.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
