Bóka János, az uniós ügyekért felelős miniszter Facebook-bejegyzése szerint, tiltakozó levelet küldött Javier Zarzalejosnak, a LIBE elnökének, amelyben hangsúlyozta, hogy a kormány szerint a bizottság azon döntése, hogy a magyar jogállamisági helyzetről szóló vitához kötötte a soros elnökség programbemutatóját pártpolitikai megfontolásokon alapul, és akadályozza az uniós intézmények közötti konstruktív együttműködést.
Az viszont nem világos, hogy miért a LIBE bizottság csütörtöki ülése előtt háborodott fel a kormány az EP-testület lépésén:
a LIBE bizottság napirendjére már október 10-én felmerült a magyar jogállamiság helyzetéről szóló vita kérdése a hivatalos jegyzőkönyv szerint.
Ekkor a bizottság írásos eljárásban döntött arról, hogy a magyar elnökségi prioritások bemutatását követően eszmecserét kíván folytatni a jogállamiságról a belügyminiszterrel és az igazságügyi miniszterrel. Az EPP koordinátora később visszavonta e javaslatot, és a november 14-i programegyeztető dokumentumok szerint a LIBE levélben kifogásolta, hogy a magyar állandó képviselet nem biztosította a két miniszter részvételét a vitán, ami tovább mélyítette a konfliktust.
Bóka János bejegyzése után úgy fest, hogy a magyar elnökségi tájékoztató nem történik meg.
A 2024. november 21-i LIBE ülésen egyetlen magyar vonatkozású napirendi pont szerepelt már csak: az ukrán menekültek lakhatási jogainak megszűnése Magyarországon.
A magyar kormány képviselői ugyan nem, de Corinna Ullrich, az Európai Bizottság nemzetközi és horizontális ügyekkel foglalkozó igazgatója részt vett az eszmecserén.
A magyar kormány szerint a LIBE döntése tiszteletlen a Tanáccsal szemben, és sérti a lojális együttműködés elvét. Bóka János szerint a bizottság elzárkózik az intézményközi tárgyalásoktól több, az európai polgárokat közvetlenül érintő ügyben, mint például a korrupció elleni küzdelem vagy a migránscsempészés megelőzése.
A magyar kormány szerint az Európai Parlament pártpolitikai alapon akadályozza az unió hatékony döntéshozatalát,
úgy vélik, az ilyen döntések gyengítik az unió egységét és hatékonyságát, miközben a közös problémák megoldására sürgős szükség lenne.
A magyar jogállamiság ügye újra forróvá vált Brüsszelben: a héten az Állandó Ügyek Tanácsának ülésén ismét napirendre vették a hetes cikk szerinti eljárás értékelését Németország kezdeményezésére, míg a Benelux-államok képviselői kifogásolták, hogy az eljárás megindítása óta eltelt közel 8 évben semmilyen előrelépés nem történt a magyar jogállamiság helyzetében. A hetes cikk szerinti eljárást emlegetik uniós atombombaként is, mivel ha a tagállamok megszavazzák, az a magyar tanácsi szavazati jog felfüggesztését is eredményezheti.
Címlapkép forrása: EU
