Kovács Árpád

Kovács Árpád

Költségvetési Tanács, egyetemi tanár

Kovács Árpád, mérnök, közgazdász. 1990-től több egyetem, főiskola meghívott oktatója. 1997 végén az Országgyűlés az Állami Számvevőszék elnökévé választotta, mely feladatkört 2009 végéig töltötte be. Gazdaságtudományi területen 2001-ben PhD fokozatot szerez, majd 2003-ban habilitál. 2009-től a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának professzora. 2010-től 2012-ig a vagyonkezelésben dolgozott, az Aranykor Nyugdíj és Egészségpénztár elnöke, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának tagja, az Magyar Villamosművek Zrt. illetve a budapesti közlekedési valamint a városüzemeltetési holdingok felügyelő bizottságainak elnöke. 2002-től a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, majd 2008-tól elnöke, jelenleg örökös tiszteletbeli elnöke. 2012-ben a Költségvetési Tanács dlnökévé nevezték ki. Mintegy kétszázötven cikkét közöltek a gazdasági szakfolyóiratok.
Cikkeinek a száma: 5
Kovács Árpád: Úton egy új világrend felé? Esélyek és remények Magyarország számára

Kovács Árpád: Úton egy új világrend felé? Esélyek és remények Magyarország számára

Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.

A 2021-es év gazdasági, államháztartási eredményei és gondjai – kitekintve 2022-re is

A 2021-es év gazdasági, államháztartási eredményei és gondjai – kitekintve 2022-re is

A második éve tartó, negyedik hullámával támadó járvány-hozta sokk leküzdése, majd a kilábalás menedzselése a világon mindenütt új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezte a gazdaság rugalmas alkalmazkodó képességét, a társadalom túlélésének alapját jelentő államháztartási működést, s az ahhoz forrást garantáló költségvetési stabilitást.

Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon - túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!

Kovács Árpád: Az államháztartás stabilitása a fejlődés fenntartásának kulcsa

Kovács Árpád: Az államháztartás stabilitása a fejlődés fenntartásának kulcsa

A COVID-19 járvány hozta gazdasági és vele a társadalmi sokk leküzdésének, majd a kilábalásnak a támogatása új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezi az államháztartás működését, s az ahhoz forrást biztosító költségvetés stabilitását. A Költségvetési Tanács az Alaptörvény felhatalmazása alapján a központi költségvetés tervezetének megalapozottságát mindenkor a feladatköre által meghatározott – a pénzügyi stabilitás őrzése – nézőpontjából egységében vizsgálja. A „büdzsé” makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait kizárólag a rövid és hosszabb távú pénzügyi egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az ezt biztosító államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, és ebből kiindulva teszi meg észrevételeit. Véleménye centrumában igy 2022-re is a GDP-arányos hiány és államadósság alakulása, csökkentésének üteme áll.

A brutális járvány után rajtunk is múlik, mire jutunk

A brutális járvány után rajtunk is múlik, mire jutunk

Alig egy éve, mondhatjuk a „boldog békeidőkben”, amikor a világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben sem volt nyoma a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének, magam is a „normál” közgazdasági gyökerű problémákat, a Brexitet, az ázsiai fejlődés belső feszültségeit, egyenetlenségeit, az innovációs képességek hiátusait soroltam az európai felzárkózásunk kockázatai közé. A korábbi, könyvtárnyi irodalomban elemzett válságok a zabolátlan túlköltekezésből, hibás beruházási politikából, a kapitalizmus természetes ciklikusságából, kockázatos pénzpiaci innovációkból származtak. Ez a mostani krízis merőben új, ismeretlenségével, bénító hatásával, félelemkeltő bizonytalanságával. Eddig a világ az együttműködésről szólt, most pedig – úgy vélem, a válságnak is tulajdoníthatóan – a különböző érdekütközések súlyosbodásával, akár ürügyeket keresve, a kiszorítások, a bezárkózás irányában halad.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Surányi György: ez nem görög csőd, hanem magyar zsákutca
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.