A hét végén Moszkvába utazom. Uniós főképviselő utoljára négy évvel ezelőtt látogatott Oroszországba. Látogatásom fő célja, hogy megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek Oroszország Európán belüli helyével és szerepével, valamint szélesebb körű nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatban aggodalomra adnak okot.
Jogában áll-e több millió fiatalnak az interneten egybekapcsolódva irracionális befektetési döntéseket hoznia? Jogukban áll-e totálisan bekeríteni shortosokat? A közösségi média által uralt világukban, egy „winner takes it all” típusú társadalomban, ahol a FOMO, a pénznyomtatás és a társadalmi egyenlőtlenség ennyire meghatározóak, nem biztos, hogy velük van a legnagyobb probléma. Persze nagy valószínűséggel sok friss robinhoodos-reddites befektető lesz csalódott a történet végén.
Változás készül a megújuló energia hazai piacán: pár év múlva megszűnik a szaldó rendszer, azaz az új telepítésű napelemes rendszerek tulajdonosai már nem tárolhatják majd ingyen a fölös termelésüket a hálózaton. Ennek is betudható, hogy az elmúlt időszakban felpörgött a napelemek telepítése, hiszen a most lépők még kihasználhatják a szaldó rendszer előnyeit. A támogatás elmúltával sötét felhők jönnek a hazai napelempiac egére?
Az elmúlt években a forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan gyengült. Míg a 2018-ban és 2019-ben nagyjából 4, illetve 3%-os gyengülést regisztrálhattunk, a tavalyi évben a folyamat látványosan felgyorsult, s az év végén az euró/forint mintegy 10%-kal állt magasabban az év elején látott szintjénél. A régiós devizák általában gyengültek tavaly az euróval szemben, a leértékelődés mértéke azonban a forintéval összehasonlítva kisebb mértékű volt, sőt a román deviza kifejezetten stabilnak bizonyult. A 2021-es év kezdetével a forint árfolyamának alakulása továbbra is vezető gazdasági téma, s az, hogy mire számíthatunk - folytatódik-e az árfolyam leértékelődésének az elmúlt években látott tendenciája, stagnálunk, vagy pedig van esély az erősebb forintra - örökzöld téma marad.
Ha hisztérikus jelenetekre vagyunk kíváncsiak, mostanában az Egyesült Államok az egyik, ha nem éppen a legjobb ország ebből a szempontból, amelyre érdemes figyelnünk. Elhibázott védekezés a koronavírus kapcsán, a maszkviselés és a szabadságjogok félreértelmezése miatti abszurd jelenetek, fosztogatás és tombolás a faji egyenlőtlenségek okán indult - eleinte békés - tüntetés sorozatból elfajulva, és persze a csúcspont: a veszíteni képtelen korábbi elnök által feltüzelt tömeg részéről a Capitolium megrohamozása. Persze a vírushelyzet miatti bezártság a virtuális térben is képes a tömegpszichológia iránt érdeklődő közönségnek újabb példát mutatni az érzelmek elszabadulásáról. A Gamestop és pár hasonló részvényben zajló ámokfutás elmúlt néhány napban pontosan ilyen.
Izzadnak a tenyerek, hogy mikor, milyen árszinten vegyünk légitársaságokat, de nem árt óvatosnak lenni - véli a Bukta Gábor, a Concorde elemzője. A szektor papírjai a tavalyi év utolsó negyedévében jelentős emelkedést mutattak a vakcinahíreknek köszönhetően és a jelenlegi árazásokat is figyelembe véve a következő hónapok hozhatnak még jó beszállókat egyes légitársaságokban.
Az Egyesült Királyság „elvesztése” feletti hivatalos sopánkodás mögött valójában jó páran inkább lehetőséget látnak a Brexitben, semmint tragédiát: ki ezért, ki azért örül. A föderális Európa hívei úgy érzik, szabad a pálya, a közösködést (az integráció mélyítését) foggal-körömmel akadályozó London immár végleg kikerült a képből. Az önálló – Amerikától egyre függetlenebb – EU szószólói kaján mosollyal figyelik Washington „trójai falovának” távozását, úgy látván, eljött az ő pillanatuk: az Unió politikai-katonai fellépését belülről folyamatosan gáncsoló London nélkül Európa talán végre külön világhatalmi pólussá alakul. Van is az ilyesfajta eszmefuttatásban némi ráció – csak épp a maradék Huszonhetek belső vívódásaival nem számol.
Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel. Válaszlépésként a Gamestop részvényeit négy nap alatt 40 dollárról 380 dollárig kergették fel. De itt nem állt meg a történet, hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short. Nekem erről egy 1947-es magyar film híres jelenete jutott az eszembe.
És ezt már a rögtön a cikk legelején el is árulom. Keresd a K-ban!
A magyar kormány itthon és nemzetközi fórumokon egyaránt elszánt harcot folytat a hagyományos konzervatív családeszmény védelmében és a „gender-ideológia” ellen. A háborús háttérzajban elvesznek azok a tények, amelyek valóságos problémákról szóló párbeszédet tennének lehetővé. Ennek ellenére szükség van az erről szóló értelmes diskurzusra, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek újratermelődésében komoly szerepet játszó oktatással kapcsolatban.
Hosszú idő óta először megtört a csend a hazai euróbevezetés kapcsán, bár ennek érdemi okát vagy indokát nem igazán látom. Ugyanakkor a téma mégis megszólított, hiszen egy válság mindig jó lehetőséget kínál arra, hogy egy kicsit más szemszögből tekintsünk a gazdasági folyamatokra. Persze, valahol érthető, hogy miért került elő megint a téma. A forint a világ egyik legrosszabbul teljesítő fizetőeszköze volt 2020-ban: közel 10 százalékos gyengülést mutatott az év kezdete és vége között. Aki valamilyen oknál fogva érzékeny a témára, mert például jelentősen nőttek a beszerzési költségei, jogosan teheti fel a kérdést: miért nem szabadulunk már meg ettől a bizonytalansági és költségnövelő tényezőtől?
Borítóképünkön a 3.128 méter magas Cerro Torre hegycsúcsa látható Patagóniából, amelyet az 1991-es „Kegyetlen hegycsúcs” című film tett közismertté. Az elmúlt hónapokban az amerikai részvénypiacon gyakorta fordultak elő a Cerro Torre látképére kísértetiesen hasonló alakzatok. Hirtelen 100+ százalékos emelkedések, majd pár nap múlva 50+ százalékos zuhanások. A mai írás a kegyetlen hegycsúcshoz hasonló tőzsdei árfolyamgrafikonok kialakulásának körülményeivel és mozgatórugóival foglalkozik.
Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.
A kevés jó oldala mellett a 25 év alattiak 2022-től nyújtott szja-mentességével kapcsolatban több probléma is felvetődik.
Az európaiak közel harmada úgy véli, nem lehet bízni az amerikaiakban azok után, hogy 2016-ban Trumpra szavaztak – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) felméréséből. Trump hatása a transzatlanti kapcsolatkora azt jelenti, hogy bármely, Kínával vagy Oroszországgal való potenciális amerikai konfliktus terén most a semlegesség a legnépszerűbb opció az európaiak körében. Az új amerikai adminisztráció abból indulhatott ki, hogy az európaiak semlegesség felé történő elmozdulása mögött kizárólag a Trumppal kapcsolatos zsigeri reakciójuk áll. Most úgy tűnik, valószínűleg nem ez a helyzet áll fenn.
Az alábbi néhány bekezdésben egyáltalán nem lesz szó arról, hogy tulajdonképpen mi is az a bitcoin, mik is azok a kriptodevizák. Nem spekulálunk, hogy miért esik vagy emelkedik az áruk, nem próbálunk úgy tenni, mintha részletekbe menően értenénk a mechanizmust, aminek keretében valamiből, ami nem pénz, egyszer csak pénz lesz. Pusztán a tényt rögzítjük. A bitcoin ugyanis már vitathatatlanul pénz. Rendelkezik a pénz bizonyos funkcióival, elsősorban a kincsképző funkciójával, egészen egyszerűen azért, mert már elég sokan gondolkodnak róla így.
2020 a jelentős gazdasági visszaesésről szólt globálisan, ám ezzel párhuzamosan a technológiai fejlődés újabb lendületet vett. A kérdés, miszerint a technológiai újítások kiszorítják-e az élőmunka utáni keresletet, már évszázadok óta (az ipari forradalom óta) fennáll. Ennek a kérdésnek ad új keretet az aktuálisan zajló, immár negyedik ipari forradalom. Ám a jelenség kapcsán több további kérdés is felmerül: valóban technológiai innovációs korszakban élünk? Ha a változások ténylegesen végbemennek, az egységesen érinti az összes gazdasági ágazatot és az azokban foglalkoztatottakat? Mi a helyzet hazánkban?
Az amerikai tőzsdén a 2008-2009-es válság óta tartó bikapiacot folyamatos és gyakran nagyon erős befektetői pesszimizmus kísérte. Rengetegen voltak, akik nem hittek az emelkedésben, emiatt lemaradtak róla, vagy kimondottan ellene fogadtak, és short pozíciót vettek fel. De a kisebb-nagyobb döccenők után mindig jöttek az újabb és újabb index- és egyedi részvénycsúcsok. Az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott a piaci szentiment, akár az AAII felmérését, akár az opciós piacot, akár az egyedi shortállományokat nézzük. A medvék elpusztultak.
Kétségtelen, hogy a 2020-as évben rendkívüli nehézségeket és kihívásokat hozott a COVID-19 járvány. Az Egészségügyi Világszervezet 1948-as megalakulása óta eddigi legnagyobb feladata elé néz. Ugyanez igaz a 21. század államaira és társadalmaira is. Mégis, vajon milyen döntések és lehetőségek vezettek oda, hogy Ausztrália bizonyos részein COVID búcsúztató rendezvényeket tarthattak, míg jelenleg Angliában teljes zárlat van? Természetesen a válasz igen összetett, ám néhány alapvető tanulságot egy év elteltével bátran levonhatunk. Azt azonban az elején elmondom, hogy egyelőre nincs győztes, és a látszólagos sikerek is rendkívül törékenyek lehetnek.
Tavaly márciusban több mértékadó elemző is a globalizáció jelentős szerkezetváltozását (sőt, egyesek egyenesen a végét) vetítette előre, és a Kínába telepített amerikai, valamint európai termelőkapacitások visszatelepülését vizionálták az anyagországba, de legalábbis közelebb a fogyasztókhoz.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
