A csütörtöki brüsszeli miniszteri találkozót követő sajtótájékoztatón rendkívüli összetűzés alakult ki Valdis Dombrovskis uniós biztos és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter között. A vita középpontjában az Oroszország elleni szankciók hatékonysága és az EU szankciópolitikája állt.
A brüsszeli Justus Lipsius épületben csütörtökön tartott találkozó kezdetén az EU27 minisztereinek egyetértése még szilárdnak tűnt. Az egység fontosságát hangsúlyozták, különösen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok terén. „Valóban érezhető volt, hogy mind a 27 tagállam érti, mennyire fontos egységes hangon megszólalni” – mondta egy diplomata a megbeszélés zárásakor a Politicónak.
Aztán a sajtótájékoztatón hamar szertefoszlott az egységről sugallt kép:
Miközben Dombrovskis a szankciók működőképességét hangsúlyozta, példákkal alátámasztva Oroszország gazdasági nehézségeit, Szijjártó az intézkedések hatástalanságát és az uniós politika képmutatását kritizálta.
A magyar miniszter ismét megfogalmazta azt az állítását, hogy az EU egyes tagállamai megkerülik az olajembargót, és szerinte a szankciók Európa versenyképességét rontják, miközben nem érik el a háború lezárását.
Szijjártó az EU szankciópolitikája kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország a kormány álláspontja szerint nem képes alternatív gázforrásokkal helyettesíteni az orosz importot. „Ha megszakítanánk a kereskedelmet Oroszországgal a gázimport terén, az ország működése ellehetetlenülne” – érvelt. A külügyminiszter felsorolta, hogy hány EU-országban nőtt az elmúlt időszakban az orosz LNG-importja, hogy bizonyítsa álláspontját a hipokrita brüsszeli és tagállami hozzáállásról.
A brüsszeli politikában higgadtságáról és diplomatikusságáról ismert Dombrovskis visszafogott, de rá nem jellemzően határozott és kritikus reakciót adott Szijjártó Péternek:
Meglepett, hogy a miniszter úr említette a gázt a szankciókkal összefüggésben, hiszen az EU soha nem tudott megegyezni az orosz gáz szankcionálásáról az egyhangúság hiánya miatt. Szóval ez a téma kívül esik a szankciók hatékonyságának témakörén
– jegyezte meg, egyértelműen utalva Magyarország korábbi egyedüli vétóira a témában. Arra is kitért, hogy a szankciók kijátszása jelentős problémát jelent, és az EU következő szankciós csomagjában erre külön figyelmet fordítanak.
Dombrovskis azzal érvelt, hogy a szankciók működnek, és részletes példákkal illusztrálta az orosz gazdaság nehézségeit, például a csökkenő devizatartalékokat, a rekordmagas, 21%-os alapkamatot és az ipari szektorokat érintő ellátási lánc-zavarokat. Az alelnök hangsúlyozta, hogy a Bizottság rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a szankciók hatásairól, és további intézkedéseket készítenek a szankciók kijátszásának megakadályozására, például az árnyékflottát érintő szabályozásokkal.
Kiemelte, hogy a 15. szankciócsomag keretében mezőgazdasági termékekre vonatkozóan is előterjesztenek javaslatokat, melyek célja az EU piacának védelme az orosz agresszió okozta zavaroktól.
Például a műtrágyaellátás esetében, amelynek embargózását Svédország vetette fel, de Lengyelország és a balti országok is határozottan támogatnak.
A vita során Szijjártó azt is kifogásolta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz vásárlására tett javaslatot Trump megválasztása után. Magyarország szerint az energiaügyi döntéseknek nemzeti hatáskörben kell maradniuk. „Az energiaellátás kérdése nemzeti kompetencia, és azt így is akarjuk tartani” – szögezte le.
Dombrovskis a tájékoztató végén egy fél mondatban reagált csak erre, megemlítve, hogy 2022-ben az Európai Unió történelmi jelentőségű döntést hozott a közös gázvásárlási mechanimzus bevezetéséről, amelynek célja az volt, hogy csökkentsék az energiapiacok instabilitását és az egyes tagállamok közötti versenyt az energiaforrásokért. A mechanizmus keretében az EU tagállamai közösen léphettek fel a globális gázpiacon, ezáltal erősítve tárgyalási pozíciójukat és mérsékelve az árakat. Bár a döntés alapvetően pozitív fogadtatásra talált a tagállamok között, Magyarország akkor is aggályokat fogalmazott meg a nemzeti szuverenitás energiaügyi kérdésekben történő csorbítása miatt.
A csütörtöki sajtótájékoztatót tovább színezte a Financial Times EU-s tudósítójának, Andrew Boundsnak váratlan, felháborodott távozása, amelyre a Politico felhívta a figyelmet.
Az újságíró a magyar sajtószóvivő által alkalmazott kérdésfeltevési módszert kritizálta, amely több kérdést is egy csokorban gyűjtött össze, lehetőséget adva a politikusoknak, hogy bizonyos kérdéseket figyelmen kívül hagyjanak.
Az Európai Bizottság alelnöke részletes áttekintést adott az EU kereskedelmi stratégiájáról és folyamatban lévő tárgyalásairól. Kiemelte, hogy az EU a világ legnagyobb szabadkereskedelmi hálózatával rendelkezik, és folyamatosan bővíti azt.
Jelenleg olyan országokkal tárgyalnak szabadkereskedelmi megállapodásokról, mint Indonézia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, India, a Mercosur-országok, valamint Mexikó.
Az Emirátusokkal decemberben indulhatnak meg az egyeztetések, míg a kelet-afrikai közösségek bevonása a Kenya és az EU közötti gazdasági partnerségi megállapodásba szintén prioritásként szerepel.
Külön figyelmet kapott a Mercosur-megállapodás, amelyet az EU több mint 20 éve próbál tető alá hozni. Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a tárgyalások jelenleg előrehaladott állapotban vannak, és technikai egyeztetések zajlanak a fennmaradó kérdések rendezésére. Bár pontos időpontot nem adott a megállapodás véglegesítésére, kiemelte, hogy ez az EU legnagyobb jelentőségű kereskedelmi egyezménye lenne, nemcsak a vámcsökkentések miatt, hanem stratégiai szempontból is, mivel erősítené az EU kapcsolatát a Latin-Amerikával. Hozzátette, hogy a tárgyalások folytatása a gazdasági előnyök mellett a geopolitikai együttműködést is erősítené.
A kereskedelmi kapcsolatokon túl Dombrovskis kitért az alternatív megállapodásokra is, például digitális kereskedelmi egyezményekre és fenntartható befektetési megállapodásokra.
Az EU nemrég kötött digitális kereskedelmi egyezményt Szingapúrral, és Dél-Koreával is folynak hasonló tárgyalások. A kereskedelmi stratégia része a Kínával való viszony újragondolása is: az EU egy kockázatcsökkentett, de nem szétkapcsolt gazdasági megközelítést kíván alkalmazni.
Végül Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitika fontos szerepet játszott az ukrajnai háborúra adott uniós válaszban is, beleértve a szankciók támogatását és Ukrajna gazdaságának élénkítését az EU-hoz való hozzáférés megkönnyítésével. A következő ciklusban a kereskedelem továbbra is az unió versenyképességének, biztonságának és fenntarthatóságának alapvető pillére marad.
A téma kapcsán Szijjártó Péter arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban a választásokon Donald Trump nyert, szerinte az amerikaiak „azt az elnököt választották, aki a béke és a hazafias gazdaságpolitika pártján áll.” Szerint az újraválasztása teljesen új helyzetbe hozza az uniós kereskedelempolitikát.
„Nem dughatjuk a fejünket a homokba. Nem tehetünk úgy, mintha semmi sem történne. Ha [az EU] ezt teszi, akkor egy ilyen jelentős változásból kimaradhat.
Ezért úgy gondoljuk, hogy Európában új stratégiára van szükség annak érdekében, hogy az USA, Kína és Európa között ne Európa legyen a vesztes
– jelentette ki. A külügyminiszter a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Magyarország gazdasági stratégiája a keleti és nyugati befektetések egyensúlyára épül. Példaként említette, hogy egyes magyar városokban német autógyárak és kínai akkumulátorgyárak működnek egymás mellett, ami szerinte a gyakorlatban jól működő együttműködés. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország célja a semlegesség megőrzése és a kapcsolatok erősítése mind a nyugati, mind a keleti országokkal, beleértve Kínát is.
Címlapkép: Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter sajtótájékoztatója november 21-én. A fotó forrása: EU/Alexandros Michailidis.
