A geopolitikai, gazdasági és klímaváltozási bizonytalanság új korszakában Európa előtt álló összes probléma hátterében a vezetés válsága áll. A Sorbonne-on nemrégiben elmondott beszéde alapján Emmanuel Macron francia elnök lehet az a politikus, aki ezt a problémát megoldja, de csak akkor, ha felhagy a megszokott politikai startégiájával.
Visszatért a hidegháború, ahogy azt a szakértők gondolják? A szabad világ újra növekvő autoritarianizmussal néz szembe? A nagyhatalmi versengés újbóli felerősödése a szövetségépítés külső előmozdítójaként fog működni? Természetesen, ha a múlt héten bejelentett, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália részvételével létrehozott, AUKUS-ra keresztelt, indiai-csendes-óceáni védelmi szövetségből indulunk ki, akkor határozott igen a válasz. Ezt a nézetet erősíti a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) új közvélemény-kutatása is, amelyet 12 EU-tagállamban vettek fel. A megkérdezett európaiak közel kétharmada úgy véli, hogy egy új hidegháborúhoz hasonlítható szakadás alakul ki Kína és az Egyesült Államok között. Ebben az új konfrontációban azonban van egy csavar: a legtöbb uniós polgár nem érzi úgy, hogy saját országa részt vesz ebben a háborúban.
Az európaiak közel harmada úgy véli, nem lehet bízni az amerikaiakban azok után, hogy 2016-ban Trumpra szavaztak – derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsának (ECFR) felméréséből. Trump hatása a transzatlanti kapcsolatkora azt jelenti, hogy bármely, Kínával vagy Oroszországgal való potenciális amerikai konfliktus terén most a semlegesség a legnépszerűbb opció az európaiak körében. Az új amerikai adminisztráció abból indulhatott ki, hogy az európaiak semlegesség felé történő elmozdulása mögött kizárólag a Trumppal kapcsolatos zsigeri reakciójuk áll. Most úgy tűnik, valószínűleg nem ez a helyzet áll fenn.