Tajvan politikai és katonai jelentősége mind az Egyesült Államok, mind pedig a Kínai Népköztársaság számára gordiuszi csomót jelent, amelyet bármely fél kísérel meg átvágni, könnyen rajta veszthet. Ahogy a cikksorozat előző három részében bemutattuk, történelmi, geopolitikai és politikai okok egyaránt magyarázzák a felek eltökéltségét, de mindezek mellett még különösen fontos a szigetország gazdasági jelentősége. Egy katonai konfliktus Tajvan körül nem csupán a közvetlenül értintett felekre, hanem az egész világgazdaságra súlyos hatást gyakorolna.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A jelen cikk a nyugdíjreform kívánatos szempontrendszerét vázolja fel, és tisztázza, melyek az ezzel egybevágó javaslatok.
Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.
A helyzet aligha lehetne kínosabb Európa számára. Galileo nevezetű műholdas helyzetmeghatározó és navigációs rendszerét (az amerikai GPS európai megfelelőjét) kezdettől azzal reklámozza, hogy az a kontinens stratégiai önállóságának zászlóshajója. Saját erőből azonban jelenleg nem is tudja az űrbe juttatni a rendszer teljes körű működéséhez szükséges újabb műholdakat. A viták most azon folynak, hogy vajon megvárják-e amíg erősen késve, de elkészül az Ariane 6 hordozórakéta, avagy külső szereplőt kérjenek rá, hogy az európai függetlenséget fémjelezni hivatott műholdakat pályára állítsa. Az már csak a hab a tortán, hogy segítséget az EU attól az USA-tól várna, akitől úgymond önállósodna, és azon az Elon Muskon keresztül, akivel szólásszabadság kontra politikai cenzúra ügyben Brüsszel heves ideológiai csatát folytat.
Ez az írás egy terjedelmesebb munkának (a továbbiakban: tanulmánynak) a tartalmi összefoglalója. A tanulmány célja, hogy sok gyakorlati példa segítségével nyújtson áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről, valamint a szintbeli változások értelmezésének és mérésének egyes buktatóiról. A vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP) alkalmazásának lehetőségei és korlátai állnak figyelmünk előterében, de szó lesz arról is, hogy mért van az, hogy egyszerre nélkülözhetetlenek és önmagukban semmitmondóak az országok közötti folyó áron és árfolyamon (például euróban) végzett térbeli és időbeli nominális összehasonlítások. A tanulmányt az a tapasztalat motiválja, hogy számos félreértés övezi a GDP/fővel mért relatív fejlettségi szintekről tájékoztató mutatószámoknak, különösen pedig azok időbeli változásának értelmezését. Akárcsak a tanulmány, a jelen összefoglaló is olyan módszertani kérdésekkel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkothassunk. A hazai felzárkózás egy későbbi írásnak lesz a tárgya.
A történelmi és geopolitikai szférák mellett az amerikai kül- és belpolitika is jelentős szerepet játszik abban, hogy Washington elkötelezte magát Tajvan mellett. Hasonlóképpen, a Kínai Népköztársaság számára is fontos belpolitikai ügy a helyzet rendezése Peking szája íze szerint, miközben külpolitikai szempontból inkább kockázatokat, mintsem lehetőségeket rejt a dolog.
Egy égő házat többféleképpen el lehet oltani. Például arra alkalmas oltási eszközökkel, metódusokkal. Igaz, nagyban nehezíti a feladatot, ha a házat korábban telehordták benzines kannákkal és PB-palackokkal. Vannak persze más módszerek is, például ha látványos esőtáncot járva megvárjuk, míg elfogy az éghető anyag. Bár az utóbbi megoldásért nem szoktak kitüntetést osztogatni, de a tűz – ha közben nem dobálgatunk rá még révületünkben egy-egy fahasábot – végül szükségszerűen ki fog aludni. A célt így vagy úgy elértük, győztünk.
Amilyen biztosan emelkedik a hőmérséklet a nyár folyamán, a klímaváltozással kapcsolatos vészmadárkodó hangok újabb és újabb történetekkel állnak elő az életveszélyes hőségkupolákkal, az apokaliptikus tűzvészekkel és a bibliai áradásokkal, amelyekért kimondottan a globális felmelegedést teszik felelőssé. Az ennek alátámasztására szolgáló adatokat azonban gyakran váltogatják, a javasolt szakpolitikai válaszok pedig rendkívül hatástalanok.
Nagy érdeklődéssel olvastam Aszódi Attila professzor Portfolio-n megjelent írását a Békés vármegyében nemrégiben észlelt földrengések lehetséges okairól, amelyek mindenképpen alapos vizsgálatot érdemelnek annak bizonyítására, hogy ezek összefüggésbe hozhatók-e az emberi beavatkozásokkal a földi kéregben. A cikk szerzője két lehetséges okot is megnevez: az egyik a térségben zajló, a Corvinus projekt keretében földgázkitermelést célzó kutatások, a másik lehetséges ok a geotermikus energia növekvő hasznosítása.
Egy kötvénybefektetők számára nagyon rossz időszak után ismét eljöhet a magas minőségű hosszú kötvények ideje. A 2022-es év egy rendhagyóan rossz év volt a kötvény befektetők számára. Sok befektető meglepve tapasztalta, hogy a részvénypiacokhoz hasonló nagyságrendű veszteségek könyvelhetők el kötvény befektetésekkel. Az amerikai (és globális) hosszú hozam emelkedés azonban egy ciklus végi fordulóponthoz közeledik. Ez indokoltá teheti a magas minőségű hosszú kötvények arányának fokozatos emelését vegyes portfóliókban. Bár további – átmeneti - emelkedés nem kizárt, ha az amerikai 10 éves hozam megveti a lábát a 4,3% feletti régióban, középtávon nagy valószínűséggel bekövetkezik a ciklus végi lassulás/visszaesés, amely jelentős hozam csökkenéssel járhat. A magas minőségű hosszú kötvények (például amerikai, német, francia államkötvények) egy ilyen szcenárióban felértékelődnek és stabilizálóan hatnak egy túlnyomó részt kockázatos eszközökből (részvényekből, feltörekvő piaci kötvényekből) álló portfólióra. Ez a lassulás várhatóan bekövetkezik az amerikai gazdaságban is, bár jó okai vannak, amiért ez várhatóan később történik mint más gazdaságokban.
„Az orosz–ukrán háború fordulóponthoz érkezett. Tetszik, nem tetszik – bár a háborút stratégiai és politikai értelemben Ukrajna (és a Nyugat) már megnyerte –, a hadszíntéren tovább folynak a harcok, lényegében patthelyzet alakult ki” – írta augusztus 23-án a Portfolio hasábjain megjelent véleménycikkében Dr. Gyarmati István, aki egy új nyugati stratégia körvonalait vázolta fel a háború lezárásával kapcsolatban. Írására Eörsi Mátyás volt külpolitikai államtitkár, a Demokratikus Koalíció (DK) külpolitikai szakértője küldött válaszcikket.
Kína földrajzi helyzete nem túlságosan kedvező Tajvan megtámadásához, főképp, hogy az Egyesült Államok a térségben állomásozik. A szomszédok fegyverkezése és a harctéri tapasztalat hiánya sem mellettük szól, igaz, katonai költségvetésük hatalmas. Az viszont csak egy katonai konfliktus során derül ki, hogy mire képes a haderő valójában, ahogy az Oroszország esetében is láthattuk.
Jelen cikk egy válasz a Portfolio-n 2023. augusztus 28-án: "Aszódi Attila: sürgős vizsgálatokra van szükség a magyarországi földrengések miatt" címmel megjelent cikkre, melyben a szerző felszólítja a geológus, geofizikus szakembereket a felvetődött kérdések megválaszolására. Geológus vagyok, és lassan 20 éves tapasztalat áll mögöttem a geotermikus rendszerek felszín alatti részének értékelése terén, így tisztelettel eleget tennék Aszódi Attila felkérésének.
Augusztus 22. és 24. között Dél-Afrikában gyűltek össze a BRICS-országok vezetői, hogy tanácskozzanak korunk nagy dilemmáiról. Szó volt a kereskedelemről, a multilaterális gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről, a szervezet potenciális bővítéséről, valamint a globális geopolitika aktuális trendjeiről. Kína és a csoport más tagjai is változást szeretnének látni a nemzetközi erőviszonyokban, azonban a Nyugat pénzügyi és gazdasági dominanciája továbbra is megingathatatlannak bizonyul.
Talán nem könnyű megérteni, hogy miért olyan fontos a világ számára Tajvan, de ha belegondolunk, hogy milyen problémákat okozott a tavalyi évben a csiphiány - ami a fő exportcikkük -, akkor máris láthatóvá válik a kis sziget jelentősége. Már vannak olyan hangok is, amelyek a harmadik világháború kitörésének legvalószínűbb gócpontjának tartják a Tajvani-szorost, ezért érdemes áttekinteni Tajvan helyzetét a világban.
A klímaegyezmény céljainak elérésére pontosan annyi az esély, mint egy utasszállító gépen repülés közben motort cserélni. Az egyetlen racionális (értsd: a valóságban is működő) megoldás a globális fogyasztás drasztikus csökkentése lenne, ami egyfajta irányított kényszerleszállás.
Az Nvidia és a Meta Platforms részvényei idei teljesítményük alapján toronymagasan állnak az S&P 500 index 2023-as rangsorának első és második helyén. Mindkét papírnál az idei szárnyalásban volt három felfelé megugrás a három gyorsjelentésre érkező reakcióként. Ez a három ugrás tankönyvi példája a kitörési, folytatódási és kifulladási gap-upnak.
A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. Miután Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.
Az orosz–ukrán háború fordulóponthoz érkezett. Tetszik, nem tetszik – bár a háborút stratégiai és politikai értelemben Ukrajna (és a Nyugat) már megnyerte –, a hadszíntéren tovább folynak a harcok, lényegében patthelyzet alakult ki, a küzdelem kimenetele távolról sem tekinthető lefutottnak és attól – is – függően, hogyan alakulnak a hadműveletek, a háború katonai értelemben még sokféleképpen végződhet. Abból kell kiindulnunk – tetszik, nem tetszik –, hogy ugyan kizártnak tekinthető, hogy Oroszország elérje kitűzött céljait, de annak sincs sok esélye, hogy Ukrajna felszabadítsa valamennyi megszállott területét.
Repül az idő, mindjárt kezdődik az iskola, de vele együtt lesz még egy fontos dolog szeptember 1-jén. A Moody’s vizsgálja majd hazánk adósbesorolását. A közeljövőnél azonban jóval érdekesebb kérdés, hogy mit tartogat számunkra az elkövetkező egy-két év. Vajon az elmúlt egy év leminősítési hulláma átmeneti csupán, vagy egy új trend kezdete?
