A várt nyári rendkívüli nyugdíjemelési kiigazítás elmaradása miatt a nyugdíjasok szempontjából a legforróbb őszi téma, hogy végre lesz-e korrekciós nyugdíjemelés, és ha igen, akkor milyen mértékben.
Nagy érdekessége volt szeptember első felében az amerikai részvénypiacnak, hogy a legnagyobb 15 vállalat között átvették a relatív erőt az úgynevezett hagyományos vállalatok a technológiai behemótoktól. Ennek a sztorinak két aktív részese a Visa és a Mastercard, amely részvények életük csúcsára tudtak emelkedni a múlt héten. Mindeközben a két nyárral ezelőtti fintech kihívók 2022 után tovább szenvednek.
Hasonló témákról lesz szó a Portfolio Signature Online Klubján.
ESG. Már a csapból is... Közel 800 millió találat csak a Google keresőn. Ezzel együtt pedig a közvetlenül érintettek, tehát a vállalkozások és a szakemberek részéről sok kérdés, kétely, zavar, félreértés, aggály merül fel, fogalmazódik meg. Az elvet – számos tisztázatlanságával együtt - már ismerjük, a gyakorlatról viszont kevés szó esik. Ezért érdemes, sőt szükséges tisztázni mind a rendszerrel, mind a gyakorlattal kapcsolatos pár olyan kérdést, melynek nyomán a fókuszt az érdemi munkára lehet áthelyezni.
A márciusi bankválságokat követően a magyar gazdasági sajtóban is előtérbe került a digitális jegybankpénz mint egy lehetséges megoldás a bankpánikra. Lásd például Zsiday Viktor írását. Korábbi cikkemben részletesen bemutattam a modern bankrendszer működését, elemeztem az SVB és a Credit Suisse válságát, végezetül csupán felvillantottam a digitális jegybankpénz lehetőségét. Most ez utóbbira térnék ki részletesen.
A magyar köznapi szóhasználatban, sőt az üzleti, gazdasági szaknyelvben is indokolatlanul gyakran hangzik el a válság. Itt van két friss élményem: az egyik egy szakmai vita, amelynek a címében szerepelt a válság szó, azt használta a moderátor valamint a kormánytisztséget viselő vitatárs, aki eközben a magyar gazdaság kedvező indikátorait sorolta, magam viszont némi közönségélénkülést okozva arról szóltam, hogy nincs válság. Ez az állítás meg is jelent a tudósításokban. Pedig a mondat folytatódott: recesszió van. Más fórumon ugyanezt a megkülönböztetést alkalmazva erős közönségkritikát kaptam olyanoktól, akik komoly gazdasági bajokat, tényleges társadalmi nehézségeket soroltak fel annak alátámasztásaként, hogy rossz és romló a gazdasági helyzet és a társadalom állapota.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minapi, az Európai Unió helyzetét bemutató beszédében fontos bejelentést tett. Az unió megfelelő szervei szubvencióellenes eljárást kezdenek a kínai elektromos autógyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek mesterségesen alacsony áron adni járműveiket az uniós piacon. A lépés azt mutatja, hogy Németország tovább távolodik Kínától, és végleg maga mögött hagyja az Angela Merkel korszakát jellemző, elsősorban a pénzügyi és üzleti érdekeket szem előtt tartó Kína-barát politikáját.
A világ elmarad a fejlesztési ígéretei, vagyis a fenntartható fejlődési célok teljesítése terén, amelyekről még 2015-ben állapodott meg a világ összes kormánya oly módon, hogy azokat 2030-ig el kell érni. Az összes célkitűzés terén – köztük az olyan fontos területeken is, mint a szegénység felszámolása és az éhezés megszüntetése – az előrelépés a vállalt ütemhez képest kevesebb mint negyedével történik. A jelenlegi trendek alapján a világ fél évszázaddal később fogja teljesíteni az eredetileg 2030-ra kitűzött célokat.
Amíg olcsó volt az áram, a gáz, jóformán mindegy volt, mennyibe kerül, sosem került a viták homlokterébe. A megugró rezsiárak azonban sokakat ráébresztettek az épületek energiahatékonyságának javítására. A klímacélok elérése azonban komoly áttörés nélkül lehetetlen. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés hatására már nem évtizedekben, hanem csak években kell gondolkodnunk.
A nyári uborkaszezonban elárasztotta a sajtót a hír, hogy a 2022-es magyar kompetenciamérési eredmények szerint a szövegértésben kudarcot valló (funkcionális analfabéta) nyolcadikos gyerekek aránya negyven százalékra ugrott. A kormány ezt részben a pandémia miatti iskolabezárás hatásával, részben pedig „integrációs problémákkal” (értsd: a roma tanulók rossz teljesítményével) magyarázta. Érdemes egy kicsit e magyarázatok mélyére ásni.
Magyarországon a következő években tovább nőhet az idősek már most is magas aránya, miközben esély sincs arra, hogy annyi gyermek szülessen, amely megállítsa a népesség fogyását. A nyugdíjreform így idővel elkerülhetetlenné válik.
Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.
Az elmúlt napokban a Portfolio-n Szalai Péter négyrészes sorozatban (1., 2., 3., 4.) fejtette ki saját nyugdíjelképzeléseit. Mivel korábbi cikksorozatomra is reagált, illőnek tartom megköszönni elismerését és még inkább reagálni bírálatára. Anélkül, hogy minden kérdésben teljesen határozott álláspontom lenne, négy pontban vitában szállok Szalai gondolataival: a kiegészítő pénztárak, a svájci indexálás, a degresszió és járulékplafon és Nők40 kontra a lefelé rugalmas korhatár.
Az S&P 100 index úgy emelkedett 22,5 százalékot eddig az idén, hogy a benne lévő 100 részvényből 42 esett. Bár precedens nélkülinek tűnik a piac szárnyaló és szenvedő részvénycsoportja közötti ilyen éles szétválás, van a múltból hasonló történetre példa. Ez pedig nem más, mint a 2000-es év első heteinek őrülete. Lehet, hogy most egy baby ezredfordulót élünk át?
A szén-dioxid (CO2) árának emelése nélkülözhetetlen ezen éghajlatkárosító anyag kibocsátásának érdemi csökkentéséhez. Ezért is fontos lépés az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelvének elfogadása, amely többek között létrehozta a közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacát (ETS2). Az irányelvben azonban számos buktató rejlik, amelyeket ha nem kezelnek, az ETS2 bevezetése eredményeként növekedhet a CO2-kibocsátás és más környezeti károk is.
2022 nyarán az energiapiaci árak rekordokat kezdtek döntögetni és hirtelen mindenki érdeklődni kezdett az energiapiaci vagy energetikai témák iránt Európa-szerte, mi is foglalkoztunk már ezzel a témával. Nézzünk most egy picit a tények mögé, értsük meg közösen az energiapiac működésének mozgatórugóit! Induljunk ki abból, hogy a szó szoros értelmében vett energiaválság jelenleg legfeljebb Ukrajnában van, ahol az energetikai infrastruktúra sérülései miatt nem tudják kiszolgálni a villamosenergia és hőigényeket. De ha nincs energiaválság, akkor mi indokolja az árak rekord magasságát? Erre a kérdésre keresi a választ Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A negyedik írás az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos teendőket tekinti át.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A harmadik rész tárgya a kiegészítő nyugdíjrendszer.
Magyarként megszokhattuk, hogy nagyhatalmak a fejünk felett civakodnak sorskérdéseken, így illő legalább egy pillantást vetni arra is, hogy mit szeretne 23 millió tajvani, függetlenül Peking és Washington céljaitól.
Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A második rész a változtatások további alapvetéseit fejti ki.
Az állampapír egyeduralma megszűnni látszik: havi rendszerességű megtakarítás esetén a jelenleg elérhető legjobb lakástakarék-konstrukciót választva 8 éves időtávon közel dupla akkora nyereségre tehetünk szert, mint az inflációkövető állampapírral. Ez egy havi 50 ezer forintos megtakarításnál kb. 709 ezer forint többlethozamot takar. Most részletesen bemutatjuk, milyen számítások állnak ennek az eredménynek a hátterében.
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
