Ahogy egyre több ország lép a „nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás” felé vezető útra, kulcsfontosságúvá válik a megújuló energiaforrások növekvő hányadának az energiarendszerbe való integrálásának szükségessége. Ez az elkövetkező években fellendülést idézhet elő a helyhez kötött energiatárolás globális piacán.
Világszerte a demokráciák törékenynek és védekező helyzetben lévőnek tűnnek. Számos olyan jelenséget látni, amelyek az 1970-es éveket és a két világháború közötti időszakot idézik meg. Az, hogy Donald Trump a friss közvélemény-kutatási adatok szerint erős támogatottsággal bír, az autoriter jellegű nacionalizmustól való félelem újabb hullámát váltotta ki. Sokak számára, akik közelről követték a 2016-os és a 2020-as amerikai elnökválasztást, Trump előnye a kulcsfontosságú ingadozó államokban nagyon ijesztőnek tűnik.
A Biztosítási Elemző Központ cikksorozatban foglalkozik a magyarországi biztosítási szektor digitális helyzetével, annak jelenlegi és jövőbeli kihívásaival, valamint a mesterséges intelligencia szerepével, hatásaival. Az első cikk átfogó képet és megoldási módszertant vázol fel a feladatok kezeléséhez. Az ezt követő írások egyes kiemelt témákkal foglalkoznak majd, gyakorlati segítséget nyújtva a szektor szereplőinek.
A Dél- és Nyugat-Ukrajnában történő építkezések és beruházások megerősíthetik a jelenlegi gazdaságot annak érdekében, hogy a megtámadott ország a hátán tudja cipelni a háború súlyát, valamint felgyorsíthatják a nemzetgazdaság központjának nyugatra és délre történő, elkerülhetetlen áthelyezését. A projekt sikeréhez megerősített légvédelemre és több munkaerőre van szükség.
Folyamatosan találkozhatunk azzal a téves állítással, hogy mivel a klímaváltozás egy valós dolog, „követnünk kell a tudományt”, és véget kell vetnünk a fosszilis energiahordozók használatának. Ezt halljuk a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését támogató politikusoktól és maguktól a természettudósoktól is, amikor például a Nature főszerkesztője azt állítja, hogy „a tudományos álláspont egyértelmű, a fosszilis energiahordozókat el kell hagyni”.
Nem véletlenül zajlik nyilvános szakmai vita mostanság arról, hogy egy magát startupként definiáló induló technológiai cégnek milyen stratégiát érdemes választania a növekedés és a tőkebevonás területén. Az eddigi publikációk nagy alapossággal elemezték ki a felgyülemlett tapasztalatokat, sikereket és kudarcokat, és vonták le a tanulságokat a saját értelmezési tartományukban. Eközben jórészt mindegyikük figyelmen kívül hagyta, hogy a nagyjából 2022. óta radikálisan megváltozott makro- és finanszírozási környezet milyen új gazdasági, növekedési és befektetési stratégiákat kíván meg, ahogy egyébként azt is, hogy összes gazdasági hatásában milyen növekedési minták sulykolása mit eredményezhet. Pedig ha azon lamentálunk, hogy egy Forma 1-es pályán mekkora gázzal és milyen sebességgel lehet a leggyorsabban végig menni és mikor mekkora a kisodródás veszélye, nem árt, ha azt is számításba vesszük, hogy magát a pályát nem áztatta-e eső, esetleg nincs-e rajta tartós szennyeződés, s hogy ha mindezeket rosszul mérjük fel vagy figyelmen kívül hagyjuk, nem okozunk-e tömegbalesetet. Cikkemmel a "Nagy Startup Vitához" szeretnék hozzászólni.
Az Nvidia sokadszorra szárnyal az elmúlt másfél évben. A világ harmadik legértékesebb tőzsdei vállalatának emelkedése többször hatott már pozitívan az egész amerikai részvénypiacra, nagy kérdés, hogy ez így lesz-e az idén nyáron is. Van ugyanis egy baljós ómen is a piacon: a szoftverszektor komoly gyengesége.
Az ukrajnai gáztranzit leállása az év végén alapjaiban írná át a közép-európai gázkereskedelmet. Az orosz gáz kiesése könnyen alááshatja az osztrák gáztőzsde, sok évtizedes közép-európai hub szerepét. Ez komoly lehetőséget jelent Magyarország és a hazai gáztőzsde számára.
Mivel az eurózónában az infláció a 2022. októberi 10,6%-os rekord szintről 2024 májusára 2,6%-ra esett vissza, az Európai Központi Bank (EKB) optimista abban a tekintetben, hogy az inflációs nyomás tovább enyhül majd. Márciusi előrejelzései szerint az infláció 2024-ben átlagosan 2,3% lesz, majd 2025-ben 2%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra csökken. Az EKB így a június 6-i ülésén várhatóan 4%-ról 3,75% körüli szintre csökkenti a fő irányadó rátáját, a betéti rendelkezésre állás kamatát.
A jegybankárokat hallgatva azt hihetnénk, hogy a közelmúltban tapasztalt magas infláció pusztán a Covid utáni extrém bizonytalansági környezetben bekövetkezett, megbocsátható előrejelzési hiba volt. Miközben jelenleg uralja a piacokat és a pénzügyi sajtót is, ez a narratíva olyan szintű jegybanki függetlenséget feltételez, amely a jelenlegi volatilis gazdasági és politikai környezetben egyszerűen irreálisnak tekinthető. Még ha a jegybankoknak sikerül is az inflációt belátható időn belül 2% alá vinniük, az újabb, 5-7 éven belüli inflációs hullám valószínűsége jelentősen megnőtt.
Itt az ideje, hogy fontolóra vegyük az ársapka felvételét a rendkívüli helyzetekre vonatkozó közgazdaságtani eszköztárba? Az energiaárak példátlan megugrása, ami Oroszország Ukrajna elleni invázióját követte, jelentős önvizsgálatot váltott ki Európában a gazdaság stabilizálását célzó hagyományos intézkedések hatékonyságát illetően. Az energiasokkra válaszul az Európai Unió általános árplafont szabott ki a földgázra, és több tagállam is korlátozta a profitmarzsokat, az alapvető élelmiszerek árát és a bérleti díjakat, emellett pedig újra bevezette a windfall tax típusú különadókat (a windfall tax-nek a cégek számára valamilyen pozitív, rajtuk kívül álló piaci folyamat miatt jelentkező – úgymond ölükbe hulló – nyereség után kivetett adót nevezzük – a szerk.).
A külkereskedelmi kapcsolatok kialakulását és intenzitását alapvetően a vállalatok profitnövelő magatartása formálja. A költségek csökkentése miatt a munkaintenzív folyamatokat olcsóbb munkaerővel rendelkező területekre költöztetik és a termeléshez szükséges alkatrészek beszerzésénél azt tartják szemmel, hogy olcsón és megfelelő minőségben vásárolják meg azokat, függetlenül a földrajzi lokációtól. Az elmúlt években azonban egyre több geopolitika feszültség figyelhető meg a világ legnagyobb gazdasági tömbjei között, amelyek erőteljesen hatást gyakorolnak a kereskedelmi kapcsolatokra. A hasonló gondolkodású országok elkezdtek többet kereskedni egymással. Mi vezetett idáig és hogyan változott a szereplők gondolkodása?
Nagyon furcsa lenne most bármilyen negatív hitelminősítői lépés a Moody’s-tól. Bár az intézet tavaly őszi előrejelzéséhez képest rosszabb költségvetési és GDP pálya bontakozott ki, a Moody’s akkoriban eléggé lemaradva követte a valóságot. Eközben a dinamikus béremelkedés miatt a fogyasztás kilátásai javulni kezdtek az elmúlt hónapokban, és a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is robusztus, így a Moody’s-tól az lenne a logikus döntés, ha a magyar hitelminősítést és annak stabil kilátását változatlanul hagyná.
„A történelem arra tanít bennünket, hogy nem az a kérdés, lesz-e újabb világjárvány, hanem, hogy az mikor következik be” – figyelmeztetett Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója még februárban. Igaza van. Ezért létfontosságú, hogy a világ kormányai sikeresen befejezzék a világjárványok megelőzéséről, az arra való felkészültségről és az arra adandó válaszlépésekről szóló megállapodást előkészítő tárgyalásokat. A tárgyalók nem tudták tartani a megállapodásra vonatkozó legutóbbi határidőt. Több időre van szükségük, de azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy futunk ki az időből.
Az üzemanyagárak csökkénese és az élelmiszer-akciózások következtében a májusi magyar inflációs adat meglepetést is okozhat, ami az MNB kamatvágási mozgásterét is bővítheti. Ezzel együtt sem várunk monetáris politikai irányváltást, a kamatpolitikát továbbra is az óvatos megközelítés jellemezheti.
Legfőbb ideje, hogy a magyar gazdaság előtt álló kihívásokról és a lehetséges/kívánatos fejlődési pályá(k)ról érdemi vita folyjon, hiszen a világban gyors és radikális geopolitikai változások, többesélyes technológiai folyamatok és gazdasági súlypontáthelyezések zajlanak.
A globalizáció haszna és hátrányai éles viták tárgya manapság. Nem csak a járvány, de a politikai konfliktusok és a szegényebb országok és társadalmi csoportok kiábrándulása is visszafordították a folyamatot. A kölcsönös függőségek miatt a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok megszakadása az egyszerűsített bírálatok és alternatívajavaslatok által előre nem látott zavarokat okozhat. Ezeket a kérdéseket vitatták meg az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kutatási szemináriumán Luxembourgban, regionális intézmények, az IMF és kutatók részvételével.
A technológiai cégek vezetői, valamint számos szakértő és akadémikus szerint a mesterséges intelligencia készen áll arra, hogy a termelékenység eddig nem tapasztalt növekedése révén átalakítsa az általunk ismert világot. Míg egyesek úgy vélik, hogy a gépek hamarosan mindent elvégeznek majd, amit az emberek tudnak, és ezzel a határtalan jólét új korszaka nyílik meg, más előrejelzések legalábbis megalapozottabbak. A Goldman Sachs előrejelzése szerint például a generatív mesterséges intelligencia a következő évtizedben 7%-kal növeli majd a globális GDP-t, míg a McKinsey Global Institute arra számít, hogy az éves GDP-növekedés a jelenlegi időszak és 2040 között 3-4 százalékponttal nőhet. A The Economist pedig azt valószínűsíti, hogy a mesterséges intelligencia a kékgalléros munkavállalók számára az aranyéletet fogja elhozni.
Kereskedelmi háború készülődik a tiszta technológiák miatt. Az Egyesült Államok és az Európai Unió aggódik amiatt, hogy a kínai állami támogatások veszélyeztetik a saját zöld iparágaikat, és azzal fenyegetnek, hogy importkorlátozásokat fognak bevezetni a kínai behozatalra. Kína viszont panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a Joe Biden amerikai elnök kormányzata által hozott, a mérföldkőnek számító klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó törvény, az infláció csökkentését célzó jogszabály (Inflation Reduction Act – IRA) kínai termékekkel szembeni diszkriminatív rendelkezései miatt.
A TikTok ma már az egyik legnagyobb üzleti és geopolitikai sztorinak számít. Joe Biden amerikai elnök nemrég írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében kilenc hónapon belül betiltják a hatalmas népszerűségnek örvendő alkalmazást, ha annak kínai tulajdonosa, a ByteDance nem adja el a céget egy nem kínai vállalatnak.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
