Dani Rodrik

Dani Rodrik

közgazdászprofesszor , Harvard Egyetem

Dani Rodrik, a Harvard Egyetem Kennedy School of Government közpolitikai iskolájának nemzetközi politikai gazdaságtan professzora. A Nemzetközi Közgazdasági Társaság (IEA) elnöke volt 2021 és 2023 között. Fő kutatási területei közé a globalizáció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás kérdése, valamint a nemzetközi gazdaságtan, illetve a politikai gazdaságtan tartozik. Kiemelten foglalkozik az inkluzív gazdaság kialakításának kérdéseivel mind a fejlett, mind a fejlődő országok vonatkozásában.
Cikkeinek a száma: 6
Dani Rodrik: Paradigmaváltás kell a gazdasági problémáink megoldásához

Dani Rodrik: Paradigmaváltás kell a gazdasági problémáink megoldásához

A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.

Nem az ipar hozza el a felzárkózást - így látja a Harvard professzora

Nem az ipar hozza el a felzárkózást - így látja a Harvard professzora

A fejlődő országok jövőjét a szolgáltató szektor jelenti. Ez furcsán hangozhat annak fényében, hogy az iparosítás volt a növekedéshez és végső soron a jóléthez vezető hagyományos út, amelyet a jelenlegi fejlett gazdaságok és a közelmúlt sikeres országai, például Dél-Korea, Tajvan és Kína is bejártak. Továbbá amiatt is hangozhat furcsán ez az állítás, mert a feldolgozóipari gyártás jelenleg fontosabbnak tűnik, mivel az annak újjáélesztését célzó iparpolitika újra divatba jött az USA-ban és Európában.

Dani Rodrik: Nem kellene aggódni a zöld iparágak kínai állami támogatása miatt

Dani Rodrik: Nem kellene aggódni a zöld iparágak kínai állami támogatása miatt

Kereskedelmi háború készülődik a tiszta technológiák miatt. Az Egyesült Államok és az Európai Unió aggódik amiatt, hogy a kínai állami támogatások veszélyeztetik a saját zöld iparágaikat, és azzal fenyegetnek, hogy importkorlátozásokat fognak bevezetni a kínai behozatalra. Kína viszont panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) a Joe Biden amerikai elnök kormányzata által hozott, a mérföldkőnek számító klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó törvény, az infláció csökkentését célzó jogszabály (Inflation Reduction Act – IRA) kínai termékekkel szembeni diszkriminatív rendelkezései miatt.

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Dani Rodrik figyelmezteti az Egyesült Államokat: nem érdemes egy távolodó célt üldözni

Számos ország közelmúltbeli esete azt mutatja, hogy a feldolgozóipari foglalkoztatás növelése ahhoz hasonló, mint amikor egy gyorsan távolodó célpontot üldöznénk. Az automatizálás és a képzettséget igénylő technológiák jelentősen valószínűtlenné tették, hogy a feldolgozóipar olyan munkaerő-felszívó hatással bírjon, mint amilyennel egykor rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy a jövő „jó munkahelyeit” a szolgáltatóiparban kell megteremteni.

A szabadság záloga vagy a diktátorok megerősödésének útja?

A szabadság záloga vagy a diktátorok megerősödésének útja?

Míg egykor a szabadkereskedelem a progresszív reformerek központi ügye volt, akik az átlagemberek érdekében igyekeztek felvenni a harcot a körülbástyázott érdekcsoportok ellen, ma már a jobboldali nacionalisták és a mainstream baloldal mumusa lett. Ahhoz, hogy megértsük, miért változott meg ilyen radikálisan a kérdéssel kapcsolatos attitűd, követnünk kell a pénz útját.

Dani Rodrik: Kína már az Egyesült Államok hegemóniáját fenyegeti

Dani Rodrik: Kína már az Egyesült Államok hegemóniáját fenyegeti

Az USA és Kína közötti vitás kérdésekre általában úgy gondolunk, mint a két ország közötti éles különbségek elkerülhetetlen következményére. Az Egyesült Államok teljesen kapitalista piacgazdasággal rendelkezik, míg a kínai kormányzat erős kézzel irányítja a gazdaságot. Minden hibája ellenére az USA egy demokrácia, míg Kínában egypárti rendszer működik, amely nem tűri a politikai kihívásokat. Bár az USA továbbra is a világ legfőbb hatalmának számít, Kína növekvő gazdasági és geopolitikai ereje az amerikai hegemóniát fenyegeti. Mindeközben az is kijelenthető, hogy számos amerikai-kínai konfliktus abból ered, hogy egyre több dologban látni közös vonásokat a két ország között.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nemzetgyűlési választások: hatalmas győzelmet aratott Le Pen pártja, Macron súlyos vereséget szenvedett
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.