• Megjelenítés

On the other hand

El-Erian: Miként lehetne beindítani a brit gazdaságot?

El-Erian: Miként lehetne beindítani a brit gazdaságot?

Ahogy az az utóbbi időben sok más fejlett országban megfigyelhető, az Egyesült Királyságban is a két nagy politikai párt a gazdasági növekedést tekinti elsődleges politikai prioritásának. A Liz Truss vezette kabinet 49 napos, volatilis kormányzását és a 2022-es – a növekedést jelentős fiskális ösztönzéssel megtámogató (dash for growth) – programját követően azonban mindkét párt hangsúlyozza, hogy nem lesz tér pénzügyi könnyítésekre. Ehelyett olyan intézkedések kidolgozására összpontosítanak, amelyek hosszú távon fokozzák a termelékenységet, az erőforrások elosztását és a növekedést. Ebben a tekintetben az ellenzéki Munkáspárt előrébb jár a kormányzó konzervatívokhoz képest, bár annak részletein még mindkét párt dolgozik, hogy miként valósítsa meg a javaslatait.

Hosszú évekig tartó szenvedésre van kárhoztatva az Nvidia?

Hosszú évekig tartó szenvedésre van kárhoztatva az Nvidia?

Tőzsdetörténelmi menetelést mutattak be az Nvidia részvényei 2024 első félévében, amivel a chipgyártó vállalat kvázi holtversenyben a Microsofttal és az Apple-lel a világ legértékesebb tőzsdei részvénytársaságává vált. A nagy kérdés az, hogy miképpen folytatódik a történet innen. Jön egy soha nem látott további emelkedés vagy az ezredfordulós Cisco mintájára egy tetőzés utáni elhasalás? Nem feltétlenül jön egyik sem, ugyanis van egy harmadik lehetőség is: az utolérési mintázat, amire a múltból a McDonald’s és az Amazon mutathat példát.

Mennyire kiszolgáltatott ma Magyarország?

Mennyire kiszolgáltatott ma Magyarország?

Az utóbbi években számos olyan eseményt figyelhettünk meg, amely a kereskedelmi kapcsolatok alakulását és a globális termelési láncok fennakadását okozták. A januárban élesedett vörös-tengeri konfliktus következtében ellátási problémák adódtak a magyar Suzuki gyárban is, ami átmenetileg a termelés leállításához vezetett. Másrészt az utóbbi hetekben teljesedett ki az Európai Unió (EU) és Kína közötti kereskedelmi háború, amely rámutat a két szembenálló fél közötti növekvő feszültségekre. Az ehhez hasonló esetek vetik fel a kérdést, hogy vajon az EU és Magyarország összességében milyen mértékben kiszolgáltatott a szövetségen kívüli országoknak. Azt is bemutatom, hogy az egyes termékek esetében Magyarország mely országoktól függ leginkább.

Dani Rodrik: Paradigmaváltás kell a gazdasági problémáink megoldásához

Dani Rodrik: Paradigmaváltás kell a gazdasági problémáink megoldásához

A mainstream közgazdasági gondolkodásban bekövetkező paradigmaváltások általában új válaszokat igénylő válságokat kísérnek, mint ahogy az történt például a stagfláció – alacsony növekedéssel és magas inflációval – jellemzett időszak után, amely a fejlett gazdaságokat sújtotta az 1970-es években. Ez ismét bekövetkezhet, mivel a liberális demokráciák azzal szembesülnek, hogy a közvélemény bizalmatlan azzal kapcsolatban, hogy képesek-e szolgálni a polgárokat és kezelni a jövőnket fenyegető számos válságot, kezdve a klímaváltozástól az elviselhetetlen egyenlőtlenségeken át a súlyos globális konfliktusokig.

Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

Az ember okozta éghajlatváltozás legfőbb hajtóereje, az üvegházhatású gázok kibocsátása évről évre nő. A szakértők nagyobb része azt valószínűsíti, hogy a globális hőmérséklet ebben az évszázadban legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé, ami túlszárnyalja a nemzetközileg elfogadott 1,5 fokos célértéket, és katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára. Nagyon sok és sürgős teendő van az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésében. Az egyik a következetes és egyre gyorsuló kibocsátáscsökkentés. A 1,5 fokos célérték eléréséhez például Magyarországon a felére kellene csökkenteni az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátást.

Egyre több a háború a világban – Tényleg jön a harmadik világháború?

Egyre több a háború a világban – Tényleg jön a harmadik világháború?

Az elmúlt években több nagyobb fegyveres konfliktus rázta meg a világot. Oroszország Ukrajna elleni agressziója csak egyike a nemzetközi békét és biztonságot megkérdőjelező eseménynek: a gázai háború folyamatosan fenntartja egy nagyobb közel-keleti konfliktus kitörésének lehetőségét, miközben a térségben még a szíriai, líbiai, jemeni és a szudáni polgárháborúkat sem sikerült rendezni. A magyar kormányzati diskurzusban és egyes nemzetközi körökben pedig már atomcsapásoktól és világháborútól tartanak.

Itt az állatorvosi ló: egy igazi demográfiai katasztrófa

Itt az állatorvosi ló: egy igazi demográfiai katasztrófa

Dél-Koreát jelenleg a világ legsúlyosabb demográfiai válsága sújtja. Amennyiben tartósan fennmaradna a jelenlegi 0,72-es értékű 2023-as teljes termékenységi ráta, az azt jelentené, hogy 100 jelenlegi gyermekvállalási korban lévő koreainak már csak 36 gyermeke és 13 unokája lenne. A következő írás az aktuális dél-koreai demográfiai krízishelyzet legfőbb okait kívánja vizsgálni.

Eichengreen: Az Egyesült Államok adóssága és az IMF álomvilága

Eichengreen: Az Egyesült Államok adóssága és az IMF álomvilága

A gazdasági naptár egyik legszórakoztatóbb eseményének az számít, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közreadja éves felülvizsgálatát az Egyesült Államokról. Bár mindenki tudja, hogy az amerikai kormány semmibe szokta venni, hogy az IMF mit mond az amerikai gazdaságról, a Valutaalap legutóbbi, IV. cikk szerinti felülvizsgálata igencsak feltűnést keltett egy meglepő megállapítás miatt. Az olvasók meglepődve értesülhettek arról, hogy az IMF számításai szerint az USA államadóssága fenntartható pályát mutat.

Az EU-s bírósági ítéletek végleg ellehetetlenítik az orosz gázszállításokat

Az EU-s bírósági ítéletek végleg ellehetetlenítik az orosz gázszállításokat

Az utóbbi hetekben a gázipar figyelme inkább az EU választottbíróságain meghozott ítéletekre összpontosult, mintsem az árakra, tárolói töltöttségre és a fogyasztási szokások változásaira. Úgy tűnik, hogy amit szankciókkal és rábeszéléssel nem sikerült elérni, azt néhány régebbi szerződés triviális passzusai végül mégis megvalósíthatják: leállhat az orosz csővezetéki gázszállítás az Európai Unió irányába. Ennek, valamint a magyar ellátás helyzetének gázpiaci és jogi hátterét mutatja be Jolsvai Zoltán energiapiaci szakértő és Bihary Ákos Ügyvéd, a Jean, Bihary, Fehér és Vizsy Ügyvédi Iroda partnere.

Nem az ipar hozza el a felzárkózást - így látja a Harvard professzora

Nem az ipar hozza el a felzárkózást - így látja a Harvard professzora

A fejlődő országok jövőjét a szolgáltató szektor jelenti. Ez furcsán hangozhat annak fényében, hogy az iparosítás volt a növekedéshez és végső soron a jóléthez vezető hagyományos út, amelyet a jelenlegi fejlett gazdaságok és a közelmúlt sikeres országai, például Dél-Korea, Tajvan és Kína is bejártak. Továbbá amiatt is hangozhat furcsán ez az állítás, mert a feldolgozóipari gyártás jelenleg fontosabbnak tűnik, mivel az annak újjáélesztését célzó iparpolitika újra divatba jött az USA-ban és Európában.

Miként nézhet ki a magyar nyugdíjreform? Az alapelveket is felül kell vizsgálni

Miként nézhet ki a magyar nyugdíjreform? Az alapelveket is felül kell vizsgálni

A hazai nyugdíjrendszer – ahogy azt egy korábbi cikkemben kifejtettem – az EU megfelelőségi, fenntarthatósági és korszerűségi kritériumainak csak erősen korlátozott mértékben vagy sehogy sem képes megfelelni. Ez alapján is nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlenül szükség van a nyugdíjreformra, amit az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) is előirányoz. A nyugdíjreform persze kimerülhet elszigetelt intézkedésekben, például a nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötésében (magas labdaként éppen erre tett javaslatot az EU is az RRF kapcsán), a fenntartható, megfelelő és modern magyar nyugdíjrendszer kialakítása érdekében azonban a jelenlegi működés alapelveit is felül kell vizsgálni.

Nagyot rontott Magyarország a kiemelten figyelt versenyképességi rangsorban

Nagyot rontott Magyarország a kiemelten figyelt versenyképességi rangsorban

Szingapúr, Svájc és Dánia az első három ország a svájci IMD World Competitiveness Center által készített idei versenyképességi listán és ezúttal már az élen voltak helycserék. Az uniós országok többsége rontott helyezésén a tavalyi pozíciójához képest. Magyarország ezúttal az 54. helyen végzett az átfogó felmérés szerint, nyolc helyet csúszott vissza az előző évhez képest. Ezzel a teljesítményével a 2019 óta eltelt időszakban a nemzetközi rangsorban hazánkat megelőzte Lengyelország, Horvátország és Románia.

Ukrán háborús dezinformáció-áradat: honnan tudhatjuk, mi igaz és mi nem az?

Ukrán háborús dezinformáció-áradat: honnan tudhatjuk, mi igaz és mi nem az?

A háború első áldozata az igazság, tartja a mondás, és az elmúlt több mint két év bőségesen visszaigazolta ezt. A tények csak egyik vagy másik narratíva szűrőjén keresztül jutnak el hozzánk, s a megmondó emberek bármely okfejtés-kezdeményre azonnal címkét biggyesztenek. Ha valaki a nemzetközi rendszer alapszabályaihoz ragaszkodna, akkor „háborúpárti”, ha az eszkalációt kerülné és fenntartható stabilitást keres, akkor „Putyin-bérenc áruló”. Ettől azonban nem lesz kevésbé helytálló érv sem a stratégiai egyensúlyra törekvés, sem a nemzetközi jog. S hogy a temérdek bizonytalanság közepette mi nyújthat mégis némi fogódzót? A térkép, a józan ész és… az irodalom.

Mennyiben felel meg a hazai nyugdíj az uniós kritériumoknak? Nem kérdés, hogy reform kell

Mennyiben felel meg a hazai nyugdíj az uniós kritériumoknak? Nem kérdés, hogy reform kell

Az EU nyugdíjkoncepciója szerint a szuverén európai nyugdíjrendszerek mindegyikének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lenniük. Az alábbi cikkben e szempontok alapján elemzem a magyar nyugdíjrendszer helyzetét, például annak vizsgálatával, hogy az mennyire képes megelőzni az időskori szegénységet, vagy mennyire tükrözi a nemzedékek egymás iránti szolidaritását, illetve mennyire támogatott a tőkefedezeti és egyéb kisebb nyugdíjmegoldások elérhetősége. E szempontok alapján nyilvánvaló, hogy a magyar nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen.

Farkas András: nagyon keveset költ a magyar állam nyugdíjakra uniós összevetésben

Farkas András: nagyon keveset költ a magyar állam nyugdíjakra uniós összevetésben

Magyarországon az állami nyugdíjkiadások mértéke a GDP 7%-át tette ki 2021-ben – derül ki az Eurostat egy friss jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy az EU 27 tagállamából 24 többet fordít a nyugdíjasaira, mint Magyarország. A kétségbeejtőnek tűnő elmaradást más tényezők mellett a magyar nyugdíjasok várható élettartamának fájdalmas rövidsége is okozza.

Bod Péter Ákos: Mi a baj a forinttal?

Bod Péter Ákos: Mi a baj a forinttal?

Az utca emberének az vele a baja, hogy nincs belőle elég. A jegybankár úgy találja, hogy túl sok van belőle. A nemzetgazdásznak az a baj, hogy egyáltalán van. Mindhárom válasz igaz, a maga egyszerűsége mellett is.

Közel a 400-as euró: mégis mi történik a forinttal?

Közel a 400-as euró: mégis mi történik a forinttal?

Az elmúlt bő két hétben az euró/forint árfolyam idei eddigi csúcsát is megközelítette, de járt 384 alatt is, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb szintje. Ekkora lenne a bizonytalanság a magyar gazdaságban vagy inkább külső hatásokat tükröz az árfolyam mozgása? Egyáltalán: nagy ingadozásnak számít a forint közelmúltban látott mozgása? Kell-e számolni érdemi következményekkel?

Történelmi jelentőségű bírósági döntések születtek Európában: nincs mese, meg kell fizetni az energiaátmenet árát

Történelmi jelentőségű bírósági döntések születtek Európában: nincs mese, meg kell fizetni az energiaátmenet árát

Két történelmi jelentőségű bírósági ítélet is született az elmúlt időszakban a klímavédelem ügyében, amelyek alapján szerzőnk azt sürgeti, hogy az energetikában is előremutató modellt kell felépíteni, és "invesztálni kell többek között az energia megtermelését, szállítását / tárolását és elosztását végző rendszerekbe is". Előrebocsátja: "Ez sajnos azt is jelenti, hogy az EU lakosainak meg kell fizetnie technológiai átmenet árát. Aki korábban ébredt, annak kicsit kevesebbet, aki még kótyagos a szunditól azoknak többet. Egy biztos: most utólag, egy összegben sokkal fájóbb lesz, mint lett volna apránként, az össznépi házimozi-bulik, vagy új és folytatódó környezetszennyező beruházások támogatása helyett."

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility