Amikor a globalizmus kifejezés az 1940-es években szélesebb körben elterjedt, a "hitlerizmus" szinonimájaként a nemzetközi szintű előnyök nem etikus módon történő hajszolására használták. Donald Trump és MAGA mozgalma távolról sem a globalizmus elutasítását képviseli, hanem annak eredeti jelentését tükrözi.
A német választás eredményeit a szélesebb körű geopolitikai változások összefüggésében kell értelmezni. Németország II. világháború utáni történetében először fordult elő, hogy az orosz és az amerikai kormány nyíltan ugyanazt a német ellenzéki pártot támogatta: a szélsőjobboldali, náci irányultságú Alternatíva Németországért (AfD) pártot. A választási eredménynek így első látásra megkönnyebbülést kellett volna hoznia. Az AfD nem jut hatalomra, a két nagy hagyományos párt, a jobbközép kereszténydemokraták (CDU) és a balközép szociáldemokraták (SPD) alkotják majd valószínűleg a kormánykoalíciót.
Donald Trump amerikai elnök azt mondja, békét akar teremteni Ukrajnában. Megközelítése azonban nem működhet, mert az nem kezeli a biztonsági garanciák problémáját. Addig nem lesz béke, amíg Ukrajnának egyedül kell szembenéznie Oroszországgal. Elképzelhető azonban, hogy ez a probléma kiküszöbölhető. Elméletileg a hadviselés miniatürizálásában rejlő technikai innováció új utakat kínálhat a béke megteremtéséhez, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság – mindkettő atomhatalom – is közbeléphetne, ha Amerika visszalép.
Donald Trump amerikai elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy kedveli a vámokat. Első célpontként Kínát, Kanadát és Mexikót nevezte meg. Egyelőre csak az biztos, hogy kormánya a vámok kivetését arra fogja használni, hogy engedményeket csikarjon ki, ahol csak tud.
Senki sem kételkedik abban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök adminisztrációja kevés tiszteletet fog tanúsítani a multilateralizmus iránt. Még az olyan, globálisan orientált leendő stábtagok, mint a pénzügyminiszter-jelölt Scott Bessent is úgy vélik, hogy a nemzetközi intézményekkel való együttműködés célja a „győzelem”. Ezen elgondolás szerint Amerikának részt kell vállalnia a nemzetközi ügyekben, de csak úgy, hogy a saját érdekei ne sérüljenek.
1987-ben jelent meg Paul Kennedy történész nagy hatású bestsellere (A nagyhatalmak tündöklése és bukása címmel), amely a birodalmi túlterjeszkedés témáját járta körül, és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok – az akkori korszak két nagyhatalmának – vizsgálatával zárult. Alig néhány év alatt a Szovjetunió összeomlott, megnyitva az utat az USA előtt, hogy a világ egyetlen teljes mértékben domináns hatalmává váljon. A közelmúlt eseményeit figyelembe véve azonban talán itt az ideje, hogy leporoljuk Kennedy könyvét, és újragondoljuk az abból levonható tanulságokat.
Az amerikai demokratáknak ahelyett, hogy cinikusan elfogadják a szabadkereskedelem kérdése ellen kialakuló új konszenzust, inkább őszintébb vitát kellene folytatniuk a kérdésről, és ennek megfelelően kellene kialakítaniuk saját politikai javaslataikat. Ha hagyják, hogy a vámok új normává váljanak, azzal gazdasági – és potenciálisan geopolitikai – katasztrófát idéznek elő.
Valami elromlott Európával kapcsolatban. Emmanuel Macron francia elnök áprilisi, a Sorbonne-on elmondott beszédének központi részeként arra figyelmeztetett, hogy Európa halandó, „meghalhat”. Sokan úgy érzik, hogy sürgősen szükség van egy új gondolkodásra, új vezetésre és új ötletekre, de nehéz megmondani, hogy ezek hol lelhetők fel. Az új ötletek megalkotásához, az új elvek kialakításához nyílt vitára van szükség. Európa azonban továbbra is a konszenzusos politika megszállottja, és így megrekedt a berlini és párizsi hivatalos körök és elit által propagált butító ortodoxiában. Ez azt jelenti, hogy Európa jövője attól függhet, hogy Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország létrehoz-e egy új politikai súlypontot.
A világgazdaság élénksége és napjaink tőzsdei eufóriája nem tükrözi a válságok sújtotta, széttöredező világunk jelenlegi helyzetét. A látszólag megoldhatatlannak tűnő gázai és ukrajnai konfliktus súlyos károkat okozott mind nemzetközi szinten, mind a gazdag, iparosodott országokon belül. A demokráciák nem tudnak megegyezni abban, mi szolgálja saját nemzeti érdekeiket, valamint a koherens külpolitika kialakítása is komoly nehézséget jelent számukra. Egyszóval a politikai válságok jeleit mindenütt látni, kivéve a gazdasági adatok terén.
Bár Liz Truss 2022-es katasztrofális brit miniszterelnöksége figyelmeztethetett volna másokat a fiskális aktivizmus veszélyeire, úgy tűnik, a radikális francia pártok semmit sem tanultak ebből. Egy újabb összecsapás következhet be egy felelőtlen kormány és a pénzpiacok között oly módon, hogy a jegybankárok két tűz közé kerülnek.
Világszerte a demokráciák törékenynek és védekező helyzetben lévőnek tűnnek. Számos olyan jelenséget látni, amelyek az 1970-es éveket és a két világháború közötti időszakot idézik meg. Az, hogy Donald Trump a friss közvélemény-kutatási adatok szerint erős támogatottsággal bír, az autoriter jellegű nacionalizmustól való félelem újabb hullámát váltotta ki. Sokak számára, akik közelről követték a 2016-os és a 2020-as amerikai elnökválasztást, Trump előnye a kulcsfontosságú ingadozó államokban nagyon ijesztőnek tűnik.
Az arany árának közelmúltbeli megugrása a világrend változását, valamint egy olyan új korszak kezdetét jelzi, amelyet konfliktusok és bizonytalanság jellemez. A kormányok és a központi bankok régóta a monetáris stabilitás és a gazdasági biztonság potenciális forrásaként tekintenek erre a nemesfémre, és ez most is igaz.
Mivel Ukrajna meggyengült és jelentős kihívásokkal küzd, Oroszország pedig biztonsági fenyegetést jelent a Baltikum és tágabb értelemben Európa számára, a diplomáciai és stratégiai koordinációra nagyobb szükség van, mint a hidegháború vége óta bármikor. Az európai és az amerikai politikai vezetők azonban túl gyengének tűnnek ahhoz, hogy felnőjenek a feladathoz.
Miután a globális pénzügyi stabilitást közjóként értelmezhetjük, számos nemzetközi intézmény foglalkozik a stabilitás fenntartásához szükséges feltételek megteremtésével. A geopolitikai konfliktusok azonban gyakran gondolkodásmódbeli változást okoznak: az instabilitás a zéróösszegű globális versenyben hirtelen hasznos eszközzé válik a saját érdekek védelmében. A kereskedelmi háborúk, a határokon átnyúló ellátási láncok és a kulcsfontosságú technológiákhoz való hozzáférés korlátozásának jelenlegi korszakában – nevezzük ezt „geotechnológia-politikának” – ennek a régi dinamikának egy újabb változata bontakozik ki. Ha hihetünk a történelmi tapasztalatoknak, hamarosan pénzügyi háború fog kitörni.
Furcsa módon megosztott jelenleg a közvélemény a világ helyzetével kapcsolatban. A nagy ipari gazdaságokat, köztük Kínát is, a félelem és a kétség általános hangulata uralja, még akkor is, ha sokan helyesen úgy gondolják, hogy az ő soruk jól megy, mindenki másnak meg szörnyen. A piacokon pedig új csúcsokat látni, mivel elvált egymástól a politikai és a befektetői hangulat. A politikát pesszimizmus jellemzi, míg a gazdasági élet tele van energiával.
Az elmúlt időszakban világszerte megugró infláció politikai változásokat kényszerít ki, emlékeztetve minket arra, hogy ez a régi gazdasági probléma milyen hatékonyan képes megbuktatni a kormányokat. A demokráciákban a választások kimenetele gyakran az árak alakulásától függ. De az árak megugrásának autokráciákra gyakorolt hatását sem tekinthetjük kevésbé erőteljesnek, mivel az infláció aláássa azt az implicit társadalmi megállapodást, amelyre az önkényuralmi rendszerek a hatalmukat alapozzák.
A mai tanácsadáson szintén szóba került, hogy sok vállalkozó elfelejti beárazni a saját tulajdonában lévő eszközök...
Ellentmondásokkal van tele Trump programja, a döntéshozóknak nemcsak koherens elképzelés nincsenek, de valószínűleg... 
A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei sok vállalkozás számára komoly kihívást... 
A társadalmi egyeztetésre meghirdetett biogázos és biometános pályázat nem a megszokott "pályázzunk egy eszközre"...
Szerdán beszélgettem Vakmajom barátommal, és megemlítettem neki, hogy milyen szokatlanul viselkednek az amerikai eszközök:...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Milyen rejtett költségei vannak az ingatlanvásárlásnak? Alapvető költségek...
New Yorkban felépült a város első teljesen elektromos felhőkarcolója. A projekt az Egyesült Államokban egyedülálló...
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
