Egyre kevesebbet tudunk a magyar nyugdíjakról
Megjelent a KSH 2023-as nyugdíjakról szóló helyzetképe, ami sajnos sokkal kevesebb információt tartalmaz, mint kellene.
Megjelent a KSH 2023-as nyugdíjakról szóló helyzetképe, ami sajnos sokkal kevesebb információt tartalmaz, mint kellene.
Miközben idén a választók szerte a világban az urnákhoz járulnak, sokan elvesztették bizalmukat a politikusokban, sőt magában a demokráciában is. A kormányok számára a közvélemény kiábrándultságának kezelése sürgős kérdéssé vált. Miként állíthatják helyre a képviseleti intézményekbe vetett bizalmat, és hogyan erősíthetik meg ezáltal a választások által biztosított politikai legitimitást?
Az arany árának közelmúltbeli megugrása a világrend változását, valamint egy olyan új korszak kezdetét jelzi, amelyet konfliktusok és bizonytalanság jellemez. A kormányok és a központi bankok régóta a monetáris stabilitás és a gazdasági biztonság potenciális forrásaként tekintenek erre a nemesfémre, és ez most is igaz.
Április első három hetének részvénypiaci esését eddig nagyon kevés részvény tudta ledolgozni az Egyesült Államokban. Az S&P 500 index 11 szektorindexéből is érdemben csak egynek sikerült eddig, az egyik legkisebb szegmensnek, a közműszektornak. Itt viszont a technikai kép és a fundamentumok úgy tűnik, együtt állnak egy jó időszakhoz.
„Nincsen ingyen ebéd.” – így szól a közgazdaságtan klasszikus tétele: egy, a jelenben meg nem fizetett költség később végül más formában erőteljesen, sokkoló mértékben jelenhet meg, és valakinek meg kell fizetni az utolsó fillérig. Az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az eredményeként megjelenő klímaválság tipikus „potyautas” probléma, ahol az elméleti „közlegelő” maga a Föld klímája, és annak „tragédiája” a közelgő klímakatasztrófa.
Pá-pá home office, négynapos munkahét, extra fizuemelés. Billeg a munkavállalók háromlábú széke.
Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Egészen a közelmúltig a baloldali közgazdászok a költségvetési prudenciára vonatkozó minden javaslatot azonnal „megszorításként” utasítottak el. De mivel a magasabb kamatok gyorsan az új normává váltak, az a nézet, hogy bármilyen gazdasági problémát meg lehet oldani nagyobb mértékű állami hitelfelvétellel, tarthatatlanná vált.
Napjainkban ünnepeljük Magyarország és másik kilenc tagország Európa Unióhoz való csatlakozásának 20. évfordulóját, amely egyben lehetőséget kínál arra is, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott a csatlakozó országok gazdasági szerepe az Európai Unióban. Gazdasági szempontból az egyik legfontosabb kérdés a külkereskedelmi kapcsolatok alakulása és a különböző ellátási láncok változása. Vajon a kevésbé fejlett, 2004-ben csatlakozó országoknak sikerült elmozdulni az európai ellátási láncok perifériájáról, erősebben integrálódva ezáltal az Európai Unióba? Ebben a cikkben ezt a kérdéskört járom körül.
Az adó- és hasonló hatóságok merev jogértelmezésével és a kockázatoknak az adózókra terhelésével szemben hozott ítéletekkel februárban már foglalkoztunk. Azóta egy, a cikkben már szereplő, és két hasonló ügyben hozott nemrég ítéletet az Európai Bíróság. Mai cikkemben ezeket járom körbe.
A geopolitikai, gazdasági és klímaváltozási bizonytalanság új korszakában Európa előtt álló összes probléma hátterében a vezetés válsága áll. A Sorbonne-on nemrégiben elmondott beszéde alapján Emmanuel Macron francia elnök lehet az a politikus, aki ezt a problémát megoldja, de csak akkor, ha felhagy a megszokott politikai startégiájával.
Az előrejelzéseket készítő amerikai gazdasági és piaci elemzőknek ismét nehéz dolguk van. Tovább tetézi a gondokat, hogy míg 2023-ban a vártnál jobb adatok okoztak meglepetést, addig 2024-ben a tényleges adatok a prognózisokhoz képest sokkal kedvezőtlenebbek lehetnek.
David Ricardo – aki az 1800-as évek elején a modern közgazdaságtan egyik alapítójának számított – felismerte, hogy a gépek nem szükségszerűen jók vagy rosszak. Nem is lehetne aktuálisabb napjainkban az a meglátása, miszerint a gépek munkahelyeket számolnak fel vagy teremtenek. Mindez alkalmazásuk módjától, illetve attól függ, hogy ki hozza meg az erre vonatkozó döntéseket.
Hazánk immár két évtizede tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás makrogazdasági aspektusait vizsgálva elmondható, hogy Magyarországnak az uniós tagság nagyjából annyira meghatározó, mint az embernek a levegővétel. Ugyanakkor az elmúlt húsz év mérlege meglehetősen összetett, felemás képet vetít elénk. A magyar gazdaság a legfontosabb fejlettségi mutatókat tekintve a szűkebb régiós országok körében a második helyen lépett be az EU-ba. Noha a konvergencia az uniós átlag felé folytatódott, annak dinamikája a tabella hátsó felébe sorol bennünket és mögöttünk álló országok előztek (Lengyelország, Románia) vagy értek be minket (Horvátország). Ennek okai elsősorban az országhatáron belül keresendők, hiszen a kedvező relatív pozíció mellett az előző uniós költségvetési ciklusból is temérdek forrást hívhatott le Magyarország.
A piacok láthatóan az AI korában is még mindig narratívák mentén mozognak. Az Egyesült Államok gazdaságával kapcsolatos narratívák az elmúlt években többször is drámaian változtak. 2023 elején a piac egész biztos volt egy év végéig bekövetkező amerikai és globális recesszióban, ám a világgazdaság meglepő ellenálló képességet mutatott. Ezzel szemben ez év elején a piaci hangulat ingája átlendült a másik irányba. Egy pár kedvező inflációs adat után 2023 utolsó negyedévében egy túlzottan optimista "goldilock" forgatókönyv körül alakult ki a korábbihoz hasonlóan erős piaci konszenzus, amely szerint az inflációt anélkül sikerül megtörniük a jegybankoknak, hogy az komolyabb visszaesést okozzon a gazdasági növekedésben. Január óta a piaci narratíva ismét változni látszik. Az elmúlt pár hónap makacs inflációs és erősnek tűnő munkaerő piaci adatai inkább azt a nézetet erősítik, hogy a Fed a piac által tavaly év végén vártnál jóval tovább fogja a jelenlegi kamatszintet fenntartani. A kötvénypiac alkalmazkodása az új narratívához már több hónapja elkezdődött, míg a részvénypiac csak most kezd idomulni. A cikk célja, hogy áttekintsük a globális folyamatokat, amelyek továbbra is meghatározhatják a befektetési portfóliók teljesítményét.
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövid távon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
Ha összehasonlítjuk Ukrajna 2024-es helyzetét Európa 1941-es állapotával, Oroszország veresége abszolút lehetségesnek tűnik. Ehhez azonban arra lesz szükség, hogy a Nyugat, és különösen az Egyesült Államok félretegye a belpolitikai vitákat, és megteremtse a politikai akaratot Ukrajna tartós és erőteljes katonai és pénzügyi támogatása mellett.
A közbeszerzésekre és a költségvetési kiadásokra vonatkozó körmönfont és szűken meghatározott európai uniós szabályozások nem egyszerűen nem megfelelőnek, hanem veszélyesnek is tekinthetők. Gyengítik az unió azon képességét, hogy megvédje magát a széles körű orosz hibrid támadásoktól, miközben meghosszabbítják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
Egy, az önkormányzati választások közeledtével az MSZP által benyújtott törvényjavaslat, amely iskolákat adna át önkormányzatoknak, ha azok szépen kérik, egy újabb példával gazdagította a magyar politikai kultúrában általánossá vált közpolitikai felelőtlenséget.
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztositás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztositások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
