Nem kellett volna akkora meglepetésként hatnia annak, hogy az amerikai választókat nagyrészt hidegen hagyta a demokraták azon figyelmeztetése, hogy Donald Trump súlyos veszélyt jelent az amerikai intézményekre. Egy 2024. januári Gallup-felmérés szerint ugyanis az amerikaiak mindössze 28%-a elégedett „az amerikai demokrácia működésének módjával”., ami rekord alacsony aránynak számít.
Az amerikai elnökválasztás eredménye inkább a demokraták veresége volt, mint Donald Trump diadala. A demokraták nem azért veszítettek, mert Joe Biden elnök túl sokáig maradt elnökjelölt, és nem azért, mert Kamala Harris nem volt elég jó jelölt, hanem azért, mert elveszítették a munkás szavazókat, és nem sikerült visszahódítani őket.
Egy olyan Amerikában, ahol a vagyon egyre inkább a társadalmi státusz elsődleges forrásává vált, a milliárdosokat olyan zseni vállalkozóknak tartják, akik a kreativitás, a merészség, az előrelátás és a szakértelem egyedülálló szintjével rendelkeznek a legkülönbözőbb területeken. Pedig nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a vagyon az érdemek és a bölcsesség gyenge mércéjének tekinthető.
Az elmúlt években egy hatalmas iparág alakult ki amiatt, hogy Kína, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió a mesterséges intelligencia biztonságosságának kérdését kiemelt prioritássá tette. Nyilvánvaló, hogy minden technológiát – az autóktól és gyógyszerektől kezdve a szerszámgépeken át a fűnyírókig – a lehető legbiztonságosabban kell megtervezni. Bárcsak a közösségi média kezdeti időszakában nagyobb figyelmet fordítottak volna erre.
A brit Munkáspárt elsöprő győzelme a parlamenti választásokon máris tanulságokkal szolgál a centrista és balközép pártok számára. De hogy ez hosszú távon számít-e, az attól függ, hogy Keir Starmer miniszterelnök képes lesz-e kezelni országa gazdasági gondjait – ami igen nagy feladatot jelent.
A demokráciák szerte a fejlett világban válságban vannak, mivel teljesítményük elmarad az ígértektől. A szélsőjobboldali és szélsőséges pártok hasznot húznak abból, hogy a balközép és a jobbközép pártokat ma már a stagnáló bérekkel, a növekvő egyenlőtlenséggel és más kedvezőtlen tendenciákkal azonosítják.
A technológiai cégek vezetői, valamint számos szakértő és akadémikus szerint a mesterséges intelligencia készen áll arra, hogy a termelékenység eddig nem tapasztalt növekedése révén átalakítsa az általunk ismert világot. Míg egyesek úgy vélik, hogy a gépek hamarosan mindent elvégeznek majd, amit az emberek tudnak, és ezzel a határtalan jólét új korszaka nyílik meg, más előrejelzések legalábbis megalapozottabbak. A Goldman Sachs előrejelzése szerint például a generatív mesterséges intelligencia a következő évtizedben 7%-kal növeli majd a globális GDP-t, míg a McKinsey Global Institute arra számít, hogy az éves GDP-növekedés a jelenlegi időszak és 2040 között 3-4 százalékponttal nőhet. A The Economist pedig azt valószínűsíti, hogy a mesterséges intelligencia a kékgalléros munkavállalók számára az aranyéletet fogja elhozni.
David Ricardo – aki az 1800-as évek elején a modern közgazdaságtan egyik alapítójának számított – felismerte, hogy a gépek nem szükségszerűen jók vagy rosszak. Nem is lehetne aktuálisabb napjainkban az a meglátása, miszerint a gépek munkahelyeket számolnak fel vagy teremtenek. Mindez alkalmazásuk módjától, illetve attól függ, hogy ki hozza meg az erre vonatkozó döntéseket.
Ahelyett, hogy vakon bíznánk a történelmi változások természetéről szóló elegáns, de leegyszerűsítő elméletekben, sürgősen arra kell összpontosítanunk, hogy a diszruptív (teremtve romboló) innováció következő hulláma milyen hatással lehet a társadalmi, demokratikus és polgári intézményeinkre. Ha ezt a technológiai vállalkozókra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy több rombolást – és kevesebb teremtést – fogunk előidézni, mint amire eredetileg számítottunk.
Rengeteg jó modell áll rendelkezésre ahhoz, hogy mind a fejlődő, mind a fejlett országok jobb demokratikus intézményeket hozzanak létre. Az új alkotmány megalkotásának kudarcba fulladt kísérleteivel azonban Chile példája rámutat arra, hogy e téren mit érdemes elkerülni.