Több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően ma, azaz 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése. Ezzel a tranzakció lezárult, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök este. A magyar állam 80%-os tulajdonrészt szerzett, a vételár 3,1 milliárd euró, emellett a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt is meghosszabbították.
A legtöbbet a mérsékelt és szélsőjobboldali pártok költötték eddig kampányolásra az európai parlamenti választásokra készülve. Az online térben a politikusok már nem használhatnak célzott online hirdetéseket, de így is ez lett a legnépszerűbb hirdetési forma. Európában eddig a magyar Fidesz-KDNP pártszövetség költötte a legtöbbet, mögéjük görög és német pártok fértek fel a listára.
Magyarország külkereskedelme az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult, és bár a lengyel-magyar gazdasági kapcsolatok tartották a lépést a változással, kiugró teljesítményről nincs szó, hiába a szoros kulturális és politikai kapcsolatok. A Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünk annak jár utána, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a lengyel és a magyar üzleti környezetben, valamint hogy milyen kihívásokkal nézhetnek szembe magyar cégek, amikor belépnének a lengyel piacra.
Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem.
A magyar gazdaságpolitika az ország versenyképességének növelését a következő években az ipar és az államilag vezérelt fizikai beruházások óriási felfuttatására alapozná. Cikkünkben amellett érvelünk, hogy ez egy elhibázott stratégia, ami a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést, és közben más területekre kellene koncentrálni.
A Föld népessége napi szinten 2 óra 25 percet tévézik. Az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát ülünk a televízió képernyője előtt egy átlagos napon – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzéséből.
A német ipar hosszabb ideje lejtmenetben van, és ami magyar szempontból kellemetlen, hogy ezzel párhuzamosan a hazai ipar is recesszióba süllyedt. De miért szenved Európa mintagyereke, és mik a kilátásai? A Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentésében ezt a kérdést járták körül a szakértők.
Az ipari termelés szerves és meghatározó részét képezi a magyar gazdaságnak: a kibocsátásban és foglalkoztatottság terén is markáns részarányt képvisel a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Emellett tulajdonképpen hazánk külső egyensúlyának is sarokköve az elsősorban kivitelre gyártó szegmens. Az elmúlt egy-másfél évtized is a terület erősítéséről szólt: temérdek kormányzati projekt, hitelprogram, állami támogatás és beruházás-ösztönzés igyekezett erősíteni a hazai ipar pozícióit nemzetközi viszonylatban is. Noha ennek a folyamatnak számos pozitív eredménye, kihatása azonosítható, azt is látni kell, hogy a masszív volumenű és érdemben megtámogatott beruházás ellenére a szektor súlya mérséklődést mutat a bruttó hazai terméken belül, tehát durván fogalmazva egyre többet költünk olyasmire, aminek egyre kevesebb a közvetlen haszna.
A szülők a nem szülőkhöz képest bő két és félszer több saját erőforrást áldoznak a társadalom fenntartására, a gyereknevelésre fordított idő közvetett „adója” pedig átlagosan 77%-os – állapította meg egy 12 európai országot vizsgáló dán-magyar kutatás.
Jelentősen csökkentette 2023-as eredményvárakozásait a Masterplast ma reggeli bejelentésében, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, Tibor Dávidot kérdeztük ennek hátteréről, a tavalyi évről, és a jövő évi kilátásokról. Szóba került a hazai építőipar nehéz helyzete, és az, hogy mikor várhatóak itthon az állami energetikai támogatási programok, amin a cégvezér szerint aktívan dolgozik a kormányzat.
Amikor a magyar vállalkozások előtt álló kihívásokat soroljuk, legtöbbször olyan tényezők jutnak eszünkbe, mint az infláció, a magas energiaárak, a munkaerőpiaci nehézségek, vagy az emelkedő alapanyag- és beszállítói költségek.
Ki ne ismerné, hogy mi a konfliktus? Valószínűleg mindannyian voltunk már személyes vagy munkahelyi konfliktus helyzetben. A konfliktusok hatással vannak a közérzetünkre és a munkamódszerünkre. Csökkenthetik a teljesítményünket, de csökkenthetik az együttműködési hajlandóságunkat a kommunikációra, a tanácskérésre vagy jelentősen rombolják a másokba vetett bizalmunkat. Az általános elégedettségünk sérül, miközben a konfliktus érzelmileg megvisel bennünket. Az ilyen helyzetek a vállalatok életére is hatással vannak, mivel a munkavállalók fokozódó kilépési szándékának a magasabb fluktuáció és alacsonyabb teljesítményszint lesz az eredménye. A személyes jóllétünkre gyakorolt hatások közvetve a vállalatokra is hatással lehetnek. Ezeknek a hatásoknak az eredményei minőségi jellegűek. A vállalatok számára azonban kulcskérdés, hogy mennyi pénzt veszítenek a munkahelyi konfliktusok miatt.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
Tavaly közel 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, ami harmadával volt több, mint 2021-ben. Ez a szám a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as értéknél is magasabb, akkor mintegy 7300 külföldi vásárolt nálunk. Hogy kik, hol, mennyiért kerestek lakást 2022-ben, azt a KSH legfrissebb számai alapján néztük meg.
A Központi Statisztikai Hivatal célja, hogy az adatversenyben helytállva minél előbb tudja megosztani a felhasználóival a fontos információkat - mondta az intézmény sajtóreggelijén Kincses Áron KSH-elnök. Ennek egyik jele lesz, hogy jövőre a GDP-adat előbb tud megjelenni.
Az elmúlt években számos, a fenntartható működésre és szolgáltatásokra irányuló fejlesztés valósult meg a finanszírozott portfóliókra, és a bankok működésére, üzemeltetésére vonatkozóan. Az Erste saját működéséből fakadó karbonlábnyoma tavaly például mindössze 1700 tonna volt, ami 220 átlagos magyar felnőtt karbonlábnyomának felel meg, ez az érték 70%-kal kevesebb, mint 5 éve. A fenntarthatóság a pénzintézet finanszírozási tevékenységében is kiemelt szempont, 2026-ra a teljes vállalati hitelállomány negyedét környezeti célt szolgáló beruházások fogják adni. Bara Gábor, a bank stratégiai vezetője a Portfolio-nak elmondta: a jövőben kedvezőbb konstrukcióban juthat majd kölcsönhöz, aki képes megfelelően kimutatni a környezeti hatásokat.
A Németország és Lengyelország közötti feszültség nem újkeletű, azonban az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választások kampányában magasabb fokozatba kapcsolt. A két ország közötti eddig sem felhőtlen viszony további romlása – amely már a legfelsőbb szintek közötti üzengetésbe torkollt – a néhány hete kitört lengyel vízumbotrány és a Lengyelországból Németországba érkező egyre nagyobb számú bevándorló miatt következett be. A berlini kormány az egyre súlyosabb migrációs helyzet miatt – amelynek legújabb fejleménye az, hogy a balkáni menekültútvonal áttevődött Lengyelország felé – nemrég a lengyel és a cseh schengeni határnál történő állandó határellenőrzés bevezetéséről döntött. A Lengyelországon át Németországba tartó migráció erősödésében Moszkva és Minszk keze is erőteljesen benne van.
A gyors növekedést a konszolidáció időszakának kell követnie a 4iG-nál, de ha adódik lehetőség, nem kizárt, hogy a technológia vagy az űripar területén, vagy a Nyugat-Balkán távközlési piacain tovább növekedjen a vállalat - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Fekete Péter, a cégcsoport vezérigazgatója. A vezetékes és mobil infrastruktúra monetizálásának lehetőségeit jelenleg is vizsgálja a cég, amit részben az eladósodottság csökkentésére fordítana. Az akvizíciókból eredő szinergiahatások már látszanak, és Fekete Péter azt is elmondta, hogy mennyire volt jó üzlet a Vodafone felvásárlása.
A világ nagy gazdaságai jelentős támogatásokat kínálnak a zöld technológiákba történő beruházások vonzására, ami olyan éles versenyhez vezet, amely a kisebb gazdaságokat hátrányos helyzetbe hozza. Az USA, az EU és Japán ösztönzőkkel vonzza a külföldi tőkeberuházásokat (FDI), ami megkérdőjelezi a globalizáció elveit, és potenciálisan gátolja azon gazdaságok növekedését, amelyek nem képesek megfelelni ezeknek a támogatásoknak.
Kilenc éve a legalacsonyabb, mindössze 44,3 milliárd forintos költségvetési hiány alakult ki idén júliusban, de mégsem emelte ki ezt a jó hírt közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez nem véletlen, mert az első héthavi deficit az éves hiánycél 86,5%-ára hízott, így nem is hangsúlyozza a tárca, hogy tartható a hiánycél. Varga Mihály tárcavezető a minap azt vázolta, hogy szeptemberben vizsgálják felül az idei költségvetés helyzetét és ha szükséges, akkor beavatkozik a kormány. A jelek szerint egyre inkább indokolt lehet ez a beavatkozás.
