A német adósságfék (Schuldenbremse) egy alkotmányba foglalt költségvetési szabály, amely 2009 óta korlátozza a kormányzat hitelfelvételét, azzal a céllal, hogy hosszú távon fenntarthatóvá tegye az államháztartást. A szabályozás értelmében a szövetségi kormány költségvetési hiánya legfeljebb a GDP 0,35%-a lehet, míg a tartományoknak (Länder) kiegyensúlyozott költségvetést kell fenntartaniuk. Noha a 2008-as pénzügyi válság után bevezetett adósságfék stabilizálta a német költségvetést és csökkentette az államadósságot, a mindenkori politikai vezetés mindeddig elkerülte a módosítását, mivel a német közvélemény hagyományosan elkötelezett a fiskális fegyelem mellett, és a szabályozás megváltoztatása politikailag kockázatosnak számított.
Az elmúlt években azonban a gazdasági stagnálás, az elmaradó beruházások és a védelmi kiadások sürgető növelése miatt egyre erősebbek lettek azok a hangok, amelyek szerint a jelenlegi korlátok túlságosan rugalmatlanok és akadályozzák a gazdasági növekedést.
Azután, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken a Fehér Házban összeveszett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, valamint egyre valószínűbbnek látszik, hogy az Egyesült Államok magára hagyja az európai NATO-szövetségeseket, égető lett, hogy Németország növelje védelmi kiadásait. Azonban az EU legnagyobb gazdasága évek óta a legnagyobb beteg is az elmaradt gazdasági reformok és a magas energiaárak okozta stagnálásával.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Milyen makrogazdasági hatása lehet az adósságfék eltörlésének?
- Mely befektetések lőhetnek ki a lépés után?
- Milyen kockázatokkal jár a lépés?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
