Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. A felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU-szövetség győzelmét nem veszélyezteti semmi, így arra lesz érdemes figyelni, hány mandátumot kap a többi párt, illetve mely kispártok kerülnek be a Bundestagba, ugyanis ez nagyban kihathat arra, hogy milyen koalíciók jöhetnek majd létre.
Donald Trump hatalomra kerülése és különösen a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatfelvétele óta sokszor előkerül a nemzetközi sajtóban egy Krím félszigeti kikötőváros, Jalta neve. De mi történt 1945-ben Jaltában, és miért gondolják egyre többen azt, hogy hasonló megállapodás köttethet most az ukrajnai háború kapcsán, mint annak idején a második világháború lezárását illetően?
Vasárnap tartják a parlamenti választásokat Németországban, és bár érdemi elmozdulások nem történtek a pártok támogatottságában Olaf Scholz kormányának november eleji bukása óta, van egy párt, amelyet korábban már „temettek”, most viszont úgy tűnik, meg fogja ugrani az 5 százalékos küszöböt. A Die Linke (Baloldal) elképesztő kampányhajrát mutatott be, nagyban köszönhetően egy fiatal politikusának, Heidi Reichinneknek, aki a közösségi médiában hatalmas népszerűségre tett szert, főleg a fiatalok körében. Míg Németország jobbra tolódása egyre látványosabb, a radikális baloldali párt tudja a leginkább megszólítani azokat, akik ellentartanának ennek a tendenciának.
Kedden megkezdődtek az amerikai–orosz tárgyalások Rijádban, a tárgyalóasztalnál azonban nem ül ott sem Ukrajna, sem Európa. Az elmúlt héten több pofon is érte az öreg kontinenst az Egyesült Államok részéről: Pete Hegseth védelmi miniszter és J. D. Vance alelnök is kijózanító üzenetekkel érkezett Európába, melyek lényege, hogy Amerika továbbá már nem garantálja biztonságát, a későbbi ukrajnai békefenntartást viszont nekik kell majd vállalniuk. Hétfőn rendkívüli csúcsra ültek össze egyes európai országok vezetői, de az egység helyett inkább a megosztottság hangjai domináltak. Ez nem tekinthető jó jelnek akkor, mikor – úgy tűnik – Európa Afganisztán utáni legnagyobb katonai missziójára készülhet.
Többpólusúvá váló világunkban az Egyesült Államok relatív súlya egyre csökken, ezzel párhuzamosan azonban új pólusteremtő hatalmak jelennek meg a színen. Miközben a világot egyre inkább az Egyesült Államok és Kína küzdelme határozza meg, Oroszország pedig régi befolyása újraélesztésével próbálkozik, új kihívók is megjelentek, akik szintén szerepet követelnek a nagy globális játszmában. Az éppen Münchenben zajló biztonsági konferencia az esemény előtt adta közre éves biztonsági jelentését „Multipolaritás” címmel, amelyben külön fejezetet kapott három ilyen kihívó: India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság. Cikkünkben ezeket a fejezeteket ismertetjük.
Felkavarták az eddig sem álló vizet Donald Trump, illetve védelmi minisztere, Pete Hegseth szerdai nyilatkozatai, amelyek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok Ukrajna és Európa kihagyásával tárgyalna az ukrajnai békéről Oroszországgal, Amerika pedig a továbbiakban nem szavatolná Európa biztonságát. Miközben európai vezetők olyan felszólításokat küldtek, hogy Európát és Ukrajnát nem szabad kihagyni a tárgyalásokból, pesszimista hangok is megszólaltak, amelyek Európai amerikai évszázadának végét, sőt egy új világrend eljövetelét látják az amerika külpolitika változásában.
Szintet lépett Romániában a tavaly november 24-e óta tartó politikai válság: Klaus Iohannis államelnök hétfőn bejelentette lemondását, mielőtt a törvényhozás kedden az ellenzéki pártok indítványára az elmozdításáról szavazott volna. Az elnök mandátuma már így is lejárt, csak az elnökválasztás törlése miatt az új államfő beiktatásáig meghosszabbították. A kérdés most az, vajon tovább növeli-e a káoszt a már mindenki számára csak tehernek bizonyuló Iohannis távozása, vagy legalább viszonylagos megnyugvást hoz a rendkívül turbulens politikai légkörben.
Bár a migrációs vita miatt az utóbbi hetekben turbulenssé vált a német választási kampány, a közvélemény-kutatásokban alig látszik elmozdulás – derül ki a két német közszolgálati televízió, az ARD, illetve a ZDF pénteken közzétett, egymástól függetlenül mért közvélemény-kutatásából. Úgy tűnik, az már nem kérdés, hogy a jelenleg ellenzéki CDU/CSU-szövetség fogja megnyerni a választásokat. A koalíciókötés szempontjából a nagy kérdés az lesz, hány kispárt jut be végül a Bundestagba.
Bár a német választási kampány fókuszában korántsem az ukrajnai háború áll, tovább folyik a politikai vita Ukrajna támogatásának kérdéséről. A középpontba az a 3 milliárd eurós segélycsomag került, amelyet személyesen Olaf Scholz kancellár blokkol, miközben vele szemben színes koalíció jött létre a konzervatívok, a liberálisok és a zöldek részvételével. Nagyon úgy tűnik, hogy Kijevnek az új német kormány február 23-a után esedékes megalakulásáig várnia kell, amíg jóváhagyásra kerül az új támogatási csomag.
Február 23-án lesz az év magyar, európai, de talán nemzetközi szempontból is legfontosabb választása, a német parlamenti választás. A voksolást eredetileg szeptember 28-án tartották, volna, de az Olaf Scholz-kormány novemberi bukása miatt februárra hozták előre azokat. Hogyan működik a német választási rendszer, melyek a Bundestagba jutásra legesélyesebb pártok, és milyen kormánykoalíciók jöhetnek? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni a cikkben.
Egyre jobban elmérgesedik a fegyveres konfliktus a világ egyik legnagyobb és legnépesebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország keleti határainál kitört felkelés során a lázadók elfoglaltak egy 2 milliós nagyvárost, de úgy tűnik, offenzívájuk folytatódik. A gyanú szerint az M23 felkelőcsoportot a szomszédos Ruanda támogatja, de félő, hogy más régiós országok is belekeveredhetnek a konfliktusba. A nemzetközi közösség közvetíteni igyekszik, egyelőre hiába.
Kedden benyújtotta lemondását Miloš Vučević szerb kormányfő, Aleksandar Vučić államfő, az ország tényleges vezetője pedig előrehozott parlamenti választások lehetőségét vetette fel. A történtek előzménye, hogy a november 1-jei, 15 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a kormányellenes tüntetések, történetének eddigi legnagyobb kihívása elé állítva Európa egyik legstabilabbnak és leválthatatlannak tűnő politikai vezetését.
Múlt héten már a negyedik, közel-keleti menedékkérő által elkövetett halálos merénylet rázta meg Németországot kevesebb mint egy éven belül. A tragédia ismét a közérdeklődés fókuszába állította a bevándorlás kérdését a hamarosan, február 23-án esedékes Bundestag-választások előtt. A választások megnyerésére legesélyesebb CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz a migrációs politika drasztikus szigorítását követeli, és ennek érdekében két indítványt és egy törvényjavaslatot is beterjesztett a Bundestagban. Mivel a szélsőjobboldali AfD is támogatását fejezte ki a beterjesztéssel kapcsolatban, sokan attól tartanak, leomolhat a pártot eddig karanténban tartó „tűzfal”.
Idén január 25-e és február 2-a között ismét elstartol a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF), amelyen több tucat friss és néhány éves dokumentumfilmet láthatunk a világ számos tájáról. Korábbi cikkünkben három filmet mutattunk be, amelyek témája a Putyin-rezsim és az orosz–ukrán háború, most pedig más országokba és régiókba indulunk: Bosznia-Hercegovinába, Hegyi-Karabahba, illetve Brazíliába. Bár a filmek témája más és más, mégis hasonlóak abban, hogy mindhárom hosszan tartó küzdelmeket mutat be: civilek küzdelmét a halálos légszennyezés ellen, a hegyi-karabahi örményeknek az azeriekkel való konfliktus által meghatározott életét, illetve Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök küzdelmét a korrupciós perében.
Vasárnap a szavazóurnákhoz járulnak a választópolgárok Belaruszban (Fehéroroszország), hogy hetedik ciklusára is megválasszák az országot 1994 óta vezető Aljakszandr Lukasenkát. Bár az örökös elnöknek négy kihívója is akadt, egyik sem valódi ellenzéki, így a választás puszta színjátéknak ígérkezik.
Néhány hónappal halála után több tucat nyelven látott napvilágot a Vlagyimir Putyin legjelentősebb hazai ellenfeleként ismert Alekszej Navalnij önéletrajza, a Hazafi, többek között magyarul is. A néhai orosz ellenzéki aktivista a 2020-as novicsokmérgezése utáni lábadozás alatt kezdte el írni könyvét, de klasszikus értelemben már nem tudta befejezni, 2021 januárjában ugyanis visszatért Oroszországba, ahol azonnal börtönbe zárták. Az önéletrajz ekkor börtönnaplóvá alakul át, ahol egyedülálló betekintést kapunk abba, hogyan bánik a politikai foglyokkal a Putyin-rendszer, és általában milyen körülményekkel kell szembenéznie a börtönbe jutottaknak. De előtte Navalnij még érzékletes képet ad a halódó Szovjetunió utolsó éveiről, a jelcini Oroszország káoszáról, majd a putyini autoriter rezsim kiépüléséről.
A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) idén is számos filmet hoz el Magyarországra január 25-e és február 2-a között. Oroszország Ukrajna elleni inváziója már lassan három éve tart, így folyamatosan születnek a dokumentumfilmek az eseményekről. A fesztiválon ezekből több is megtekinthető lesz, az alábbiakban kettőt részletesebben is bemutatunk. Ugyancsak látható majd az Ellenméreg című film, amelynek főszereplője a többek között az Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető merénylőit leleplező bolgár újságíró, Hriszto Grozev, aki maga is Putyin célkeresztjébe került.
Nagy meglepetésre a román alkotmánybíróság mindössze két nappal az elnökválasztás december 8-ára kitűzött második fordulója előtt törölte az első forduló eredményét, és a teljes elnökválasztás megismétlését rendelte el. A döntést sokan vitatták és vitatják, a győztes Călin Georgescu pedig hazai és európai fórumokon próbálja megtámadni. Eközben az új elnökválasztást már ki is írták május 4-re, illetve 18-ra, és egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy az előző voksolás eredményeinek megsemmisítése csak még inkább a NATO- és EU-kritikus, Moszkva-barátnak tartott Georgescu malmára hajtja a vizet.
Elon Musk, aki nemcsak a világ leggazdagabb embere, hanem fontos szerepet tölt majd be Donald Trump következő kormányában, az utóbbi hetekben élesen nekiment vezető német politikusoknak, így az államelnöknek, a kancellárnak, a volt kancellárnak és az alkancellárnak is. Emellett egyre nyíltabban fejezi ki szimpátiáját a szélsőjobboldali AfD felé, amely hiába a második legnépszerűbb párt, a főáramú pártok egyként tartják elfogadhatatlanak mint potenciális koalíciós partnert. Musk az év végén véleménycikket is megjelentetett egy német lapban, ahol lándzsát tört az AfD mellett, a minap pedig a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel beszélgetett saját közösségi platformján, az X-en.
Donald Trump az utóbbi hetekben több alkalommal is bejelentette területi igényét Grönland szigetére, Kanadára és a Panama-csatornára. A megválasztott elnök ráadásul nem zárta ki, akár katonai vagy gazdasági kényszerítő erőt is alkalmazhat Grönland és a Panama-csatorna megszerzésére. Az ismételt felvetések és a katonai erő alkalmazásának belengetése azt mutatják, hogy Trump ezúttal nem „viccel”, hanem komolyan el akar érni valamit, bár hogy valóban a területek megszerzése-e a célja, vagy a meglepő ötletek inkább csak jó tárgyalási pozíció kialakítását jelentik, az egyelőre kérdés. Mindenesetre még hivatalba sem lépett, Trump máris három országgal veszett össze, ráadásul az Egyesült Államok partnereivel, ami egészen más amerikai külpolitikai irányt körvonalaz, mint amilyet a megválasztott elnök a kampányban felvázolt az „America First” jegyében.
Ahogy közeledik a 2025-ös határidő a naptári üzleti éves vállalatok transzferár dokumentációjának elkészítésére... 
Tavaly októberben volt egy kitörése a BABA-nak, akkor azt hittem, véget ér a végtelen várakozás, és eladhatom...
Ha már a múlt héten is a párkapcsolat volt a téma, folytassuk most szombaton is ezzel. Íme egy másik cikk a témában...
Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra?...
Egyértelmű, hogy egy alulárazott részvényben nagy a potenciál az emelkedésre. De a múlt példái bőven bizonyítják... 
Cser Tamással a (nem)olcsó európai részvényekről, Sándorfi Balázzsal a (nem)olcsó magyar ingatlanpiacról beszélgetünk...
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
