Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 406
Még hivatalba sem lépett, máris felbőszítette Moszkvát a leendő német kancellár – Megindulhatnak Ukrajnába a várva várt Taurusok?

Még hivatalba sem lépett, máris felbőszítette Moszkvát a leendő német kancellár – Megindulhatnak Ukrajnába a várva várt Taurusok?

Május 6-án léphet hivatalba az új német kancellár, Friedrich Merz, akinek első külföldi útja a rákövetkező nap Párizsba, majd Varsóba vezet majd. Május 9-én már Kijevbe utazik a leendő kormányfő, ahova Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hívta meg az uniós vezetőket, éppen arra a napra, amikor Moszkvában a náci Németország fölötti Győzelem napját ünnepli majd Vlagyimir Putyin többek között a kínai elnökkel, Hszi Csin-pinggel. Merz egy vasárnapi interjúban ismét fölvetette, hogy Németország nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítana Ukrajnának, ami éles reakciókat váltott ki Moszkvából.

Polgárháború küszöbén a világ legfiatalabb országa – Hogy jutottunk el idáig?

Polgárháború küszöbén a világ legfiatalabb országa – Hogy jutottunk el idáig?

Március vége óta konganak a vészharangok: ismét polgárháborúba süllyedhet a 2010-es években már egy véres belső konfliktust megélt Dél-Szudán, a világ legfiatalabb, mindössze 2011-ben függetlenné vált országa. Az előző polgárháborút lezáró 2018-as békeszerződés célkitűzéseit még mindig nem sikerült megvalósítani, és időközben újra elharapózott a feszültség az elnök és az alelnök között, akiknek – illetve a mögötte álló törzseknek – a konfliktusa a korábbi fegyveres konfliktus kirobbantója is volt.

Szuperhatalmi konfliktussá alakul Trump vámháborúja – Ki bírja tovább a felőrlő küzdelmet?

Szuperhatalmi konfliktussá alakul Trump vámháborúja – Ki bírja tovább a felőrlő küzdelmet?

Látványos fordulat történt szerdán a Donald Trump által megindított vámháborúban: Kínát leszámítva az érintett országok 90 napos haladékot kaptak a „viszontvámokat” illetően, a kommunista ország viszont még nagyobb vámterheléssel néz szembe. Ezzel a vámháború alapvetően kétszereplős küzdelemmé vált a világ két vezető gazdasági hatalma között. Az amerikai elnök döntésével és Peking beleállásával szintet lépni látszik a két szuperhatalom geopolitikai csatározása is, a többi országnak pedig fel van adva a lecke, milyen helyet foglaljanak el az új felállásban.

A szemünk láttára fordul fel az eddig ismert világrend – Messzebb vezethet Trump vámháborúja, mint elsőre gondolnánk

A szemünk láttára fordul fel az eddig ismert világrend – Messzebb vezethet Trump vámháborúja, mint elsőre gondolnánk

A Donald Trump hatalomra lépésével látványosan meginduló geopolitikai átrendeződés – a szabályokon alapuló rendből az érdekszféra-politikába történő elmozdulás – az amerikai elnök által a múlt héten indított vámháborúval teljesedik ki. Úgy tűnik, az Egyesült Államok feladja korábbi vezető világpolitikai szerepét, szembefordulva korábbi szövetségeseivel is, és mindenkire lesújt, aki az elnök értelmezése szerint nyerészkedik az Amerikával folytatott kereskedelemmel. Milyen világrendet jelez előre a trumpi vámpolitika, és miért nem jó a béke szempontjából az intézményes szabadkereskedelem alapjainak kikezdése?

Politikai földindulás jöhet Németországban? – Soha nem látott előretörést mutat a szélsőjobb

Politikai földindulás jöhet Németországban? – Soha nem látott előretörést mutat a szélsőjobb

Egy friss közvélemény-kutatásban a szélsőjobboldali AfD beérte Németország eddigi vezető erejét, az éppen kormányalakításra készülő CDU/CSU-t. A felmérés hatalmas fordulatot jelez a német közvéleményben, és óriási pofont jelent a konzervatív pártszövetségnek és Friedrich Merz kancellárjelöltnek a koalíciós tárgyalások közepette.

Véres övezetből tért haza több száz zsoldos Magyarország szomszédjába – Kell-e tartani a Rómeóktól?

Véres övezetből tért haza több száz zsoldos Magyarország szomszédjába – Kell-e tartani a Rómeóktól?

Az utóbbi hónapokban felfigyelt a világ a Kongói Demokratikus Köztársaságot megjárt román zsoldosokra. Előbb Călin Georgescu – azóta a választástól eltiltott – román elnökjelölt környezetében tűntek fel háborús övezeteket megjárt fegyveresek, majd a Kongó keleti részén zajló polgárháborúról szóló felvételeken lehetett látni elvonuló román zsoldosokat. Mindkét szálban főszereplő egy bizonyos Horațiu Potra, akit a „román Prigozsinnak” is neveznek, és aki jelenleg az ellene kiadott elfogatóparancs elől bujkál.

Most dől el Európa legerősebb országának jövője – Kőkemény kérdések vannak még hátra

Most dől el Európa legerősebb országának jövője – Kőkemény kérdések vannak még hátra

Mérföldkőhöz érkeztek a német koalíciós tárgyalások: eddig 16 munkacsoportban tárgyalták meg az egyes témaköröket, most pedig a koalícióban várhatóan részt vevő pártok – CDU, CSU, SPD – vezetése elé kerülnek a vitás kérdések. Fontos témákban nem sikerült még megegyezésre jutni, így gazdasági-költségvetési kérdésekben, a bevándorlás témakörében vagy éppen a hadkötelezettség újbóli bevezetésében. Az viszont, hogy mely minisztériumokat mely párt kapja majd, már körvonalazódóban van.

Regionális konfliktussá fejlődhet az elsöprő lázadás – Itt az újabb nagy háború?

Regionális konfliktussá fejlődhet az elsöprő lázadás – Itt az újabb nagy háború?

A Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykedő M23 felkelőcsoport lázadása egyre inkább térségi konfliktussal fenyeget. A felkelőket az erős gyanú szerint Ruanda támogatja, a kongói kormányerőket viszont Burundi segíti. Burundi elnöke a hét elején azzal vádolta meg Ruandát, hogy fegyveres támadást készít elő ellenük. Ruanda visszautasította a vádakat, de a képlékeny helyzetben nem lehet kizárni, hogy ne alakuljon ki szélesebb regionális háború.

Stratégiai fordulatot vett korunk legvéresebb polgárháborúja, de a jövő nem sok jót ígér

Stratégiai fordulatot vett korunk legvéresebb polgárháborúja, de a jövő nem sok jót ígér

Stratégiai fordulathoz érkezett a lassan két éve tartó szudáni polgárháború: a hadsereg átvette az ellenőrzést a Kartúmban található elnöki palota, illetve a főváros nagy része felett az ellene harcoló félkatonai Gyorsreagálású Támogató Erőktől (RSF). Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a harcok belátható időn belül véget érhetnek, inkább a „líbiai forgatókönyv”, vagyis az ország tartós területi megosztottsága látszik megvalósulni. Eközben a Szudántól 2011-ben hivatalosan elszakadt Dél-Szudán állam a polgárháború szélére sodródott.

A Trump-kormányzat eddigi legnagyobb botránya robbant ki – Hogyan oszthattak meg titkos információkat egy újságíróval?

A Trump-kormányzat eddigi legnagyobb botránya robbant ki – Hogyan oszthattak meg titkos információkat egy újságíróval?

Donald Trump második elnökségének eddigi legnagyobb botránya robbant ki Amerikában, miután kiderült, vezető amerikai tisztviselők fölvették a The Atlantic magazin főszerkesztőjét egy titkos Signal-csoportba, ahol a jemeni húszi lázadók elleni március közepi amerikai támadásokról osztottak meg érzékeny információkat egymással és vele. A Trump-kormányzat igyekszik kisebbíteni a történtek jelentőségét, de szakértők szerint több törvény is sérülhetett a Signal-csoportban folytatott csevegéssel.

Őrült versenyfutás kezdődött Donald Trump kegyeiért a NATO keleti szárnyán – A térségünkben épülhet az új atomhatalom?

Őrült versenyfutás kezdődött Donald Trump kegyeiért a NATO keleti szárnyán – A térségünkben épülhet az új atomhatalom?

Két hónap múlva, május 18-án tartják a lengyelországi elnökválasztás első fordulóját, a pártok és jelöltjeik már kampányüzemmódba kapcsoltak. Donald Trump elnöksége, az amerikai–európai viszony megromlása és az ukrajnai háború árnyékában a külpolitikai témák talán minden korábbi államfőválasztásnál fontosabb szerepet játszanak most. Donald Tusk miniszterelnök számára kulcsfontosságú lenne, ha az ő jelöltjük, Rafał Trzaskowski varsói polgármester kerülne az elnöki székbe, és megszűnne a kellemetlen „társbérlet”, amely akadályozza, hogy a kormány maradéktalanul végrehajthassa programját. A fő ellenzéki erő, a konzervatív PiS egy jobbára ismeretlen történészt épít fel jelöltjeként, de esélyeik egyre rosszabbak, miután megállíthatatlanul látszik előretörni a szélsőjobboldal vezetője, Sławomir Mentzen.

Elfeledett elnök kultuszát élesztené újra Donald Trump – Ki volt William McKinley, akiről hegyet is elnevezett?

Elfeledett elnök kultuszát élesztené újra Donald Trump – Ki volt William McKinley, akiről hegyet is elnevezett?

Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször is hivatkozott egyik elődjére, az 1901-ben merényletben meggyilkolt William McKinley-re, sőt, egyik első rendeleteként Észak-Amerika legnagyobb hegyének nevét is visszaváltoztatta McKinley-hegyre. Az Egyesült Államok 25. elnöke a protekcionista gazdaságpolitika és a magas vámok híve volt, Trump pedig ezt az örökséget szeretné feléleszteni, ebben látva az amerikai gazdaságot a XIX. század végén jellemző aranykor újraeljövetelének lehetőségét. Azonban McKinley idején az amerikai és a világgazdaság még nagyon más képet mutatott, és élete végén a meggyilkolt elnök is visszakozni kezdett a szigorú vámpolitikától.

Robbanásközeli állapotban Románia? – Egyetlen döntés mindent boríthat

Robbanásközeli állapotban Románia? – Egyetlen döntés mindent boríthat

Ma 17 órakor (magyar idő szerint 16 órakor) ül össze a román alkotmánybíróság, hogy döntsön, jóváhagyja-e a választási iroda döntését, amely szerint elutasítják Călin Georgescu, a törölt elnökválasztás első fordulóját megnyerő elnökjelölt újabb indulását. Romániában már most is hatalmas a politikai feszültség, a szélsőjobboldali politikus elindulásának megakadályozása pedig beláthatatlan folyamatokat indíthat el.

Puccskísérletet lepleztek le Magyarország szomszédjában, egészen Moszkváig vezetnek a szálak

Puccskísérletet lepleztek le Magyarország szomszédjában, egészen Moszkváig vezetnek a szálak

A demokratikus rendszer megdöntésére irányuló puccskísérletet lepleztek le a hatóságok Romániában, az összeesküvőket a gyanú szerint egy 101 éves nyugalmazott tábornok vezette. A Vlad Țepeș Parancsnokság nevű, katonai mintára felépülő szervezet a gyanú szerint orosz körökkel is kapcsolatot tartott, többek között a bukaresti orosz nagykövetség katonai attaséjával és annak helyettesével, akiket Románia a minap nemkívánatos személlyé nyilvánított. A puccsisták kapcsán ismét felmerült a novemberben a később törölt elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu neve, aki ellen jelenleg bűnvádi eljárás zajlik.

Látványos fordulat zajlik Európa legerősebb országában – Már senkit nem érdekel a fenyegető veszély?

Látványos fordulat zajlik Európa legerősebb országában – Már senkit nem érdekel a fenyegető veszély?

1980 óta tartó történetének egyik legnehezebb időszaka elé néz a német Zöldek pártja, amely a februári Bundestag-választásokon jelentősen visszaesett 2021-es eredményéhez képest, és kormányból ellenzékbe szorult. Két legismertebb arcuk, négy évvel ezelőtti, illetve mostani kancellárjelöltjük, Annalena Baerbock és Robert Habeck bejelentette, hogy a jövőben fontosabb pozíciót nem szeretnének vállalni a pártban. A Zöldekre nemcsak saját és a Scholz-kormány hibái égtek rá, hanem az általános társadalmi-politikai tendenciák sem kedveznek nekik: a megélhetési problémák előtérbe kerülése és az energiaválság miatt népszerűtlenné vált a klímaváltozás kérdése, a zöld átállás pedig egyre inkább ellentétbe kerül gazdasági fejlődéssel. Ezek a trendek az összes európai zöldmozgalmat nagy kihívás elé állítják.

Megérkezett Európa megmentője? – Óriási kihívás előtt áll a kontinens vezető hatalma

Megérkezett Európa megmentője? – Óriási kihívás előtt áll a kontinens vezető hatalma

Nagyon nehéz geopolitikai helyzetben került sor a németországi választásokra vasárnap, a kancellári posztra esélyes konzervatív Friedrich Merznek pedig egy nagyon megváltozott környezetben kell tovább irányítania Európa vezető gazdasági hatalmát. Merz határozottabban támogatná Ukrajnát, de mindezt úgy kéne megtennie, hogy közben az Egyesült Államok egyre inkább magára látszik hagyni nemcsak Kijevet, hanem az öreg kontinenst is.

Ez a Németország már nem az a Németország – A Bundestag-választások 5 tanulsága

Ez a Németország már nem az a Németország – A Bundestag-választások 5 tanulsága

A mérsékelt erők zsugorodását és a radikálisok előretörését hozta a vasárnapi parlamenti választás Németországban. A radikális jobboldali AfD második erővé vált, a radikális baloldali Die Linke feltűnően jól szerepelt, a tavaly januárban alakult, a Linkéből kivált BSW pedig mindössze 14 ezer szavazattal csúszott le a Bundestagba kerülésről. A három radikális párt összesített szavazatszáma több mint az összes szavazat egyharmada, és a mérsékelt erőknek a Bundestagban sincs meg a kétharmad. A CDU/CSU győzelme némileg elfedi azt, hogy döntő változások zajlanak Európa vezető gazdaságában: ez már nem az a Németország, amit eddig ismertünk. Cikkünkben a Bundestag-választás öt tanulságát gyűjtöttük össze.

Ma tartják az év legfontosabb választását – Itt van minden, amit tudni kell

Ma tartják az év legfontosabb választását – Itt van minden, amit tudni kell

Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Németországban. A felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU-szövetség győzelmét nem veszélyezteti semmi, így arra lesz érdemes figyelni, hány mandátumot kap a többi párt, illetve mely kispártok kerülnek be a Bundestagba, ugyanis ez nagyban kihathat arra, hogy milyen koalíciók jöhetnek majd létre.

Új világrend születik? – Valami kísértetiesen hasonló zajlik, mint a második világháború végnapjaiban

Új világrend születik? – Valami kísértetiesen hasonló zajlik, mint a második világháború végnapjaiban

Donald Trump hatalomra kerülése és különösen a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatfelvétele óta sokszor előkerül a nemzetközi sajtóban egy Krím félszigeti kikötőváros, Jalta neve. De mi történt 1945-ben Jaltában, és miért gondolják egyre többen azt, hogy hasonló megállapodás köttethet most az ukrajnai háború kapcsán, mint annak idején a második világháború lezárását illetően?

Nagy meglepetés készül Európa vezető hatalmában – Ők fogják írni a jövőt?

Nagy meglepetés készül Európa vezető hatalmában – Ők fogják írni a jövőt?

Vasárnap tartják a parlamenti választásokat Németországban, és bár érdemi elmozdulások nem történtek a pártok támogatottságában Olaf Scholz kormányának november eleji bukása óta, van egy párt, amelyet korábban már „temettek”, most viszont úgy tűnik, meg fogja ugrani az 5 százalékos küszöböt. A Die Linke (Baloldal) elképesztő kampányhajrát mutatott be, nagyban köszönhetően egy fiatal politikusának, Heidi Reichinneknek, aki a közösségi médiában hatalmas népszerűségre tett szert, főleg a fiatalok körében. Míg Németország jobbra tolódása egyre látványosabb, a radikális baloldali párt tudja a leginkább megszólítani azokat, akik ellentartanának ennek a tendenciának.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Tökéletes vihar készül a tőzsdéken: akár 2008 óta nem látott zuhanás is jöhet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.