A kormány január óta napirenden tartja az élelmiszer-drágulás témáját, miután az infláció tavaly november óta gyorsul, januárral elérte az 5,5 százalékot. Az élelmiszerek átlagon felül drágultak, januárban már éves alapon 6 százalékkal, decemberhez képest pedig 1,9 százalékkal nőtt.
Különösen nagy év eleji áremelkedést mért a KSH a tej (5,8%), a kávé (4,9%), a csokoládé (4,7%) esetében, de a zöldség, gyümölcs (4,4%) és a liszt (3,8%) is sokat drágult egyetlen hónap alatt.
A februári inflációs adatot majd csak jövő héten ismerjük meg, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén szombaton arról beszélt, hogy az élelmiszerinfláció 7% felé emelkedik, és akár februárban itt lehet ez a szint.
A kormány ugyanakkor már a januári inflációs statisztika megjelentése előtt bejelentette, hogy 100 termékre bővülhet az online árfigyelőben megfigyelt termékek köre. Ez az oldal 2023 közepe óta üzemel és segítségével összehasonlíthatók egymással a nagyobb boltok árai.
A nagy, Magyarországon is működő kiskereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai már januárban is üdvözölték a Nemzetgazdasági Minisztérium azon törekvését, hogy az élelmiszerárak alakulását szorosan figyelemmel kíséri. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra - és ezt az álláspontjukat azóta is tartják - hogy a beszállítóknak is "csatasorba" kell állniuk. Magyarul az áremelkedés miatt nem csak a kereskedők a felelősek.
A kormány azóta többször is leült tárgyalni nem csak az OKSZ-el, de más ágazati érdekvédelmi szereplőkkel is, például a Tej Terméktanáccsal. Ez nem véletlen, a tejtermékek ára rendkívüli mértékben emelkedett az elmúlt hónapokban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter február 10-én egy Facebook-bejegyzésban belengette az újabb árstopot Magyarországon.
Ismert, hogy a kormány 2021 őszén árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerek esetében, először hat, majd 2022. novemberétől további kettő, így összesen 8 termék árára "tettek sapkát". Az első körös termékek ára nem lehetett magasabb, mint a 2021. október 15-i ár. Ebben a csoportban tartozott a kristálycukor, a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej. A tyúktojás és az étkezési burgonya, ára nem lehetett magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál. Ez a két termék később csatlakozott a körhöz.
Az árstop mellett a kormány a profitkorlátozást is bedobta, elsőként Orbán Viktor tett utalást erre évértékelő beszédében. Később kiderült, hogy itt nem egy konkrét intézkedés körvonalazódott a kormánynál, hanem valójában önkéntes korlátozást várnak el a kiskereskedelmi láncoktól.
Bár a kormány kommunikációs offenzívájának fő célpontjai a kiskereskedelmi láncok, közülük is a nagyobb multik, a beszállítók is fókuszba kerültek. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke levelet írt több élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezetnek, mert általános gyakorlattá vált, hogy olyan tartalmú közleményeket adnak ki, melyek szerint némely termékek árának emelése szükséges. Egyes közleményekben százalékosan, illetve nominálisan is megjelölték, hogy milyen mértékű termelői, illetve feldolgozói áremelés lenne indokolt bizonyos alapvető élelmiszerek esetében.
Jön az áfa-visszatérítés is
Az árcsökkentés igényére reagálva a kormány bedobta, hogy októbertől a nyugdíjasok visszakapják az áfát bizonyos alapvető élelmiszerek után. Ez a tejtermékekre, a zöldségekre és a gyümölcsökre vonatkozik, de csak azokra, amelyek áfatartalma magasabb mint 5 százalék, így a tejre nem.
A visszatérítés felső határa 15 ezer forint körül lesz. A nyugdíjasok kapnak egy kártyát, amelyet a vásárláskor "lecsippantva" regisztrálják, mennyi áfát kapnak vissza a következő hónapban. A visszatérített áfa a nyugdíjjal együtt érkezik függetlenül attól, hogy azt bankszámlára, vagy készpénzben kapja meg az érintett. A minisztérium szerint nem lesz technikai akadálya annak sem, hogy a kisebb, vidéki boltokban is regisztrálják a visszatérítendő áfa mennyiségét.
Az azonban egyelőre nem világos, hogy mi lesz az őstermelőkkel és a piaci árusokkal, akik a háztáji felesleget a piacokon adják el, ők ugyanis alanyi áfamentesek. Ebben a körben meg kell különböztetni azokat, akik a saját termékeiket - amin értelemszerűen nincs áfa - adják és az azokat, akik valahonnan beszerezik a termékeiket, adott esetben a kiskereskedelemből áfával növelten. Utóbbiak esetében különösen nehéz lesz, hogy olyan árakat állapítsanak meg, amelyek versenyképesek maradnak a nagyobb üzletek áraival.
Zara László az Adótanácsadók Egyesülete szerint probléma az, hogy az őstermelőktől zöldség, gyümölcs vásárlása után nem lehet áfát visszaigényelni, mert az eladásaik után nem számíthatnak fel áfát. A nyugdíjasok így a hagyományos piacok helyett máshol szerezhetik be ezeket, hiszen ott olcsóbbnak „érzik” majd a termékeket. Az őstermelők erre kénytelenek lesznek árcsökkentéssel reagálni, hogy ne veszítsenek vásárlókat, így ez a jövedelmüket csökkenti, ami a piacokon való részvételük feladásához is vezethet.
Itt tartunk most
Jelenleg ott tartunk, hogy a kormány ultimátumot adott a boltoknak: csökkentsék áraikat. Jövő hét elejére kell a szereplőknek előállniuk valamilyen megoldással. A tárca úgy gondolja, hogy az önkéntes árcsökkentést elsősorban alapvető élelmiszerek esetében indokolt alkalmazni, amelyek a korábbi árstop, majd a kötelező akciózás keretében érintettek voltak, illetve ezen élelmiszerek helyettesítésére szolgálnak. Az önkéntes árcsökkentés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy a kereskedelmi szereplők a jelenleg alkalmazott árrésük mérséklésével járuljanak hozzá az élelmiszerárak stabilizálásához.
Nagy Márton szombaton arról is beszélt, hogy a kormány bejelentett egy három lépésből álló akciótervet:
- önkéntes árcsökkentés,
- haszonkulcs-korlátozás,
- hatósági árak bevezetése.
Ez a harmadik pont még messze van, a tárgyalások zajlanak a szereplőkkel. Vannak felajánlkozások,
6 nagylánc közül 2 adott olyan értékelhető vállalást, ami elfogadható a kormánynak.
Az OKSZ lapunk kérdésére korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az élelmiszerkiskereskedők nagy többsége eddig is ezres nagyságrendben” akciózott”, és a jövőben is folytatják árcsökkentést eredményező értékesítés ösztönző tevékenységüket.
Az árcsökkentést eredményező módszerek, eszközök boltonként, áruházanként eltérők lehetnek az aktuális árukínálat, vagy fogyasztói kereslet függvényében, - mindezek mellett fontos azt hangsúlyozni, hogy a beszállítói együttműködés nélkül nem lehet tartós árcsökkentést elérni
- írja a szervezet.
Hogy megindult-e valamilyen árcsökkenés, arról a jövő kedden érkező, februári inflációs adatból tudunk meg többet.
A kérdés, hogy a kormány mennyre szeretné bevezetni az árstopot, annak ugyanis számos negatív hatása van. Áruhiányhoz vezet, összességében nem biztos, hogy fékezni tudja az inflációt, hiszen a boltok más termékeken is behozhatják a kieső bevételt, az intézkedés kivezetésekor pedig jelentős drágulás jön az érintett termékeknél. Emellett a kisebb boltokat is negatívan érintheti, hiszen - bár rájuk a múltkor sem vonatkozott a szabályozás - tenniük kell az ellen, hogy a árstopos termékek iránt megnövekedett kereslet elszívja a vásárlóikat. Az árstop lebegtetése lehet csupán kommunikációs stratégia is a kormány részéről, ugyanakkor ha nem sikerült megfékezni az inflációt, akkor lehet, hogy nem marad más választásuk. Kérdés az is, hogy a kormány mennyire fogja a beszállítók felelősséget is felvetni ebben a helyzetben.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
