Az egyre zsúfoltabbá váló tengeri telepítések az úgynevezett „szélárnyék-hatáshoz” vezethetnek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha több szélerőművet egymás közelébe helyezünk, akkor előfordulhat, hogy az egyik lényegében "kifogja a szelet" a másik erőmű elől, ezért az csak csökkentett mennyiségben tud energiát termelni. A turbinák közötti megfelelő távolság biztosításával azonban minimalizálható a szélárnyék-hatásból adódó teljesítménycsökkenés és a megnövekedett mechanikai terhelés.
A BSH területfejlesztési terve határozza meg azt, hogy az Északi- és a Balti-tenger kizárólagos gazdasági övezetének mely részei alkalmasak a jövőbeli offshore szélerőművek telepítésére. A fenti jelenség miatt a kormány most két tengeri területet is kijelölt, ahol csökkentette a bérbe adható termelőkapacitást.
A döntés jelentősen, akár 50%-ban is lecsökkentheti a beépíthető szélerőművi kapacitást az érintett területeken.
A hatóság azt is elmondta, hogy döntésük kapcsán értékelték a Hollandiában és Dániában tervezett jövőbeli projekteket is. Ezek kapcsán úgy látják, hogy azok negatív hatással lehetnek a szomszédos németországi területek várható energiatermelésére.
Vitát szeretnénk kezdeményezni arról, hogyan kell megszervezni a szélenergia jövőbeni elterjedését a tengeri területeken.
- mondta a BSH osztályvezetője, Dr. Nico Nolte.
Az iparági érdekeltek vegyes reakciókat fogalmaztak meg. A Német Tengeri Szélenergia Szövetség elismerte az ügynökség erőfeszítéseit, de hangsúlyozta, hogy a stabil tervezési környezet hiánya megnehezíti a beruházási döntéseket - utalva a meglepetésszerű döntésre. Az egyik kiemelkedő tengeri szélerőmű-üzemeltető (EnBW AG) szintén kiemelte, hogy bár értik a kezdeményezést, de a szélerőmű-ágazat bővítése érdekében szükség van a legtöbb területre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
